Az interjú kezdetén Orbán Viktor a The Times című brit nap véleményoldalán megjelent írásra reagált, amelyben a szerző az '56-os forradalomhoz hasonlította Magyarország szerepét, ahogyan nemet mondott a Nemzetközi Valutaalap (IMF) és az Európai Unió költségvetési lefaragásokra és megszorító intézkedésekre felszólító követeléseire.

A kormányfő a kérdésre válaszolva közölte: nem pályázik egyfajta bankokkal szembeni Che Guevara-szerepre, de ettől függetlenül a vitákat vállalni kell. Megismételte, hogy az IMF-fel kötött megállapodás októberben jár le, de már az elmúlt hónapokban sem vette igénybe Magyarország a rendelkezésre álló keretet. Tisztán üzleti alapon tudtunk a piacról hitelhez jutni - fogalmazott Orbán Viktor.

A kormányfő azt is megerősítette, hogy ha nincs a 29 pontos akcióterv, akkor a költségvetés hiánya maga alá temette volna Magyarországot. Mint mondta, ma már a nemzetközi szervezetek optimisták a magyar költségvetés helyzetét illetően - néha optimistábbak, mint ő maga, ugyan még mindig 4,1 százalékos hiányt jósolnak az év végére, miközben nekünk 3,8 százalékot kellene teljesíteni. Tehát "sokat kell még dolgozni" - hangsúlyozta Orbán Viktor.

A kormányfő emlékeztetett arra is, hogy az IMF volt az, amelyik "elment". Megismételte, hogy a megállapodást betartjuk, de Magyarországon él tízmillió ember, és fontos, hogy az IMF azon "ne terjeszkedhessen túl", nem mondhatja meg, mit hogyan kell csinálnunk. Példaként említette a bankadót. . "Mindenki tudja, hol a helye, mi is tudjuk" - fogalmazott a miniszterelnök.

A miniszterelnök arra is emlékeztetett, hogy körvonalazódni látszik egy számunkra kedvező uniós változás. Októberben ugyanis a tagállamok egyfajta gazdasági koordinációról döntenek, megállapodnak arról, hogy a tagországoknak mikorra kell levinni három százalék alá a hiányt. Egységes mérce lesz tehát az unión belül, amely ránk éppen úgy vonatkozik, mint mindenki másra.

Most is 24-en ülünk a szégyenpadon, ennyi olyan EU-tagállam van ugyanis, amely nem teljesítette az előírt hiánycélt. Tény viszont, ismerte el, hogy mi a többieknél régebben ülünk ezen a szégyenpadon. Ránk "bizonytalanabbul néznek", mert "hazudoztunk össze-vissza", meghamisítottuk a költségvetést. Hitelességi problémánk van tehát, ám arról sem szabad megfeledkezni, hogy kormányváltás történt Magyarországon - emlékeztetett a miniszterelnök.

A kormány dolga, hogy a dolgok rendben legyenek, legyen gazdasági teljesítmény, és "akkor egymásnak adják majd a kilincset a hitelezők".

Törvényhozási dömping

A törvényhozási dömpinget illető kérdésre a kormányfő kifejtette: három csoportra lehetne bontani a most elfogadott törvényeket, és mind a három kérdéskört hosszú konzultáció előzte meg.

Az egyik a nagy nemzeti kérdések köre, mint a kettős állampolgárság. Ebben az esetben egy tabut kellett ledönteni, mely szerint a magyar vezetés nem tud nemzeti értékrend szerint kormányozni. A másik a gazdaság kérdése volt, melyet szintén konzultáció előzött meg, hiszen a 29 pontos akcióterv is a gazdasági élet képviselőivel folytatott egyeztetés után jött létre. A harmadik kérdéskör a közrend és közbiztonság volt.

Ezután is lesz olyan törvény, melyet a frakció fog beterjeszteni a kormány nélkül, de lesz olyan is, melyet a kormánynak kell majd beterjesztenie - hangsúlyozta. Ezeket mindig meg fogja előzni egyeztetés, augusztusban vagy szeptemberben pedig összeült az Országos Érdekegyeztető Tanács is - erősítette meg.

Ne bocsássák el, aki évtizedekig jól dolgozott

Szóba került az interjúban az állami alkalmazottak végkielégítésének kétmillió forint feletti összegére kivetett 98 százalékos különadó is. Az ezzel kapcsolatos bírálatokra válaszul a kormányfő hangsúlyozta: aki tisztességesen ledolgozott 30-35 évet, azt nem szabad elbocsátani.

Nem "ellenük" hozták meg a törvényt, hanem azért, mert a mostanában divattá vált, hogy a "közel állókkal" szándékosan olyan szerződéseket kötöttek, amelyek alapján azok az állami munkahelyről távozva sokmilliós végkielégítéseket vettek fel - majd adott esetben visszatértek állami alkalmazásba. "Magyarország mai helyzetében nem megengedhető, hogy kétmillió forint felett kapjon valaki végkielégítést" - hangsúlyozta Orbán Viktor.

A kormányfő az államfőválasztással és a kinevezésekkel elmondta: a hatalmi ágak szétválasztását továbbra is fontosnak tartja, az alkotmánybírói és az Állami Számvevőszék elnökének és alelnökének kinevezésénél pedig arra törekedett, hogy a jobboldalinak és baloldalinak tartott személyek is kapjanak kinevezést.

Példaként Ausztriát és Lengyelországot említette, ahol párthoz kötődő politikus viseltek független tisztséget.

Schmitt Pál köztársasági elnöki kinevezéséről azt mondta, hogy az elnök a végrehajtói hatalom része, nem féke a törvényhozásnak.

"Olyan korba értünk, amikor a Fidesznek szembe kell néznie azzal, hogy több baloldali szavazója van, mint az MSZP-nek" - fogalmazott a kormányfő, aki szerint éppen ezért a jobb és a baloldalt is képviselni kell.

Végezetül Orbán Viktor bejelentette: január 1-én életbe lép az egykulcsos, 16 százalékos adórendszer. Mint mondta, minden ezt cáfoló hír "kacsa".