A tavalyi kormányválság hatodik napján kapkodásba fulladt az MSZP és az SZDSZ vezetőinek görcsös igyekezte, hogy miniszterelnököt találjanak, elkerülendő a Sólyom László, a Fidesz, az MDF, a gazdasági szakértők, a szocialista polgármesterek és a választópolgárok többsége által kívánt előrehozott választást.

Az MSZP egyik jelöltje, Vértes András, a GKI Gazdaságkutató Zrt. elnöke elvállalta volna a miniszterelnökséget, feltéve - mondta az InfoRádióban -, hogy a pártok támogatják a programját.

A szocialisták másik kiszemeltje, a Klubrádiónak nyilatkozó Glatz Ferenc akadémikus is csak megfelelő társadalmi és politikai bizalom esetén tartotta elképzelhetőnek a jelöltségét. Az SZDSZ azonban egyiküket sem találta alkalmasnak.

A harmadik MSZP-s jelöltet, Surányi Györgyöt viszont a szabaddemokraták is szívesen megtették volna kormányfőnek. A volt jegybankelnök nem vállalta el a posztot, mert nem kapott garanciát arra, hogy a Fidesz békén hagyja leendő kormányát.

Ezt követően a tárgyalásokat - és akkor még az MSZP-t is - vezető Gyurcsány Ferenc, valamint Lendvai Ildikó frakcióvezető és Simon Gábor választmányi elnök újabb jelölteket keresett.

Szóba került Békesi László volt pénzügyminiszter, a válságkezelés lehetséges programját kidolgozó Reformszövetség egyik vezetője és Jaksity György egykori tőzsdeelnök. Békesi azonban azt mondta a 168 óra című hetilapnak, hogy komoly ember egy évre nem vállalja el az ország vezetését. A volt tárcavezető akkor úgy vélte: könnyen lehet, hogy végül Gyurcsány Ferenc mégiscsak miniszterelnök marad. Jaksity közleményben tudatta, hogy nem keresték meg ilyen felkéréssel, ám ha meg is tennék, nemet mondana.

Csak az nem volt jelölt, aki nem akart

Ezt követően óránként röppentek fel újabb és újabb nevek. Először Patai Mihály, a Budapesti Értéktőzsde vezetője és az UniCredit Bank Hungary Zrt. elnök-vezérigazgatója volt kénytelen cáfolni a jelöléséről szóló értesülést, majd ugyanilyen alaptalan híresztelés terjedt el a korábbi tőzsdeelnök, Szalay-Berzeviczy Attila miniszterelnöki kinevezéséről. Végül az SZDSZ nevében Fodor Gábor elnöke bejelentette, hogy másnap reggelre újabb neveket várnak a kormánypártiaktól.

A szocialistákat ekkor már az is erősen foglalkoztatta, hogy hányan tudják átmenteni magukat az eredetileg szinte pártsemlegesnek, de mindenképpen "szakértőinek" szánt új kabinetbe. Ettől tették függővé, hogy a frakció nagy számban polgármesterként is dolgozó tagjai - szembemenve saját érdekükkel - támogatják-e a költségvetés összeomlásával fenyegető válság miatt elkerülhetetlen megszorításokat.

Az Index egy éve ilyenkor MSZP-s forrásokból úgy értesült, hogy a Miniszterelnöki Hivatal élére Kiss Péter került volna, a Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium vezetőjének pedig Veres János jelentkezett be. Az a pénzügyminiszter, aki az InfoRádiónak egy éve adott interjúban kijelentette, hogy szó sem volt semmiféle szakértői kormányról.

A Fidesz felesleges erőlködésnek nevezte az egész jelölési hercehurcát, mert egy évre nem lehet találni olyan embert, aki elvállalja a kormányfői feladatot, így előrehozott választásra van szükség - mondta Navracsics Tibor frakcióvezető a Budapesti Kommunikációs és Üzleti Főiskolán egy éve ezen a napon tartott előadásában, Szijjártó Péter, az ellenzéki párt szóvivője pedig sajtótájékoztatóján szánalmas, felelőtlen és tisztességtelen színjátéknak nevezte azt, amit az MSZP és az SZDSZ csinált. Tölgyessy Péter politikai elemző is így vélekedett erről az InfoRádió Aréna című műsorának egy évvel ezelőtti adásában.

Újabb frontok

Az MSZP mégis újabb és újabb frontokat nyitott: Tóbiás József frakcióigazgató nyilvánosan kritizálta a legnépszerűbb közéleti szereplőnek számító Sólyom Lászlót, csak mert az államfő is az előrehozott választást tartotta megoldásnak. Az MSZP ezt úgy értelmezte, hogy a köztársasági elnök példátlan módon beleszólt a pártok közötti csatározásba.

A Fidesz nevében Balsai István ezt úgy kommentálta, hogy az MSZP durva támadást indított a köztársasági elnök és az alkotmányos intézmények ellen. Az InfoRádió által megkérdezett alkotmányjogász, Gulyás Gergely is úgy vélte, hogy Sólyom László csak az elnöki tisztségéből fakadó kötelezettségének tett eleget, amikor véleményt mondott a politikai válság megoldásáról.

Az egy évvel ezelőtti kormányválság március 26-i eseményeinek új színt adva Sólyom László köztársasági elnök 2009. június 7-ére kitűzte az Európai Parlament tagjainak választását. Kezdetét vette a kampány, és a politikai krízis újabb felvonása.