Január-februárban indulna a Fidesz éles kampánya, amelyről még viszonylag kevés konkrétumot tudni, de annyi biztosnak mondható, hogy a készülő programnak létezik A, B és C változata - írja a Figyelő.

Jól megfogható és eladható szlogenek köré épülnek majd a konkrét programok. Ilyen például az egymillió munkahely teremtése tíz éven belül, az energetikai függetlenség megteremtése húsz év alatt, a háromezerrel több rendőr, az adórendszer átalakítása, vagy a kisebb parlament és kormányzat.

Utóbbi jegyében valószínű, hogy - a méretében és súlyában is megerősödő Miniszterelnöki Hivatalt leszámítva - nyolcnál több tárca nem lesz, amennyiben egypárti Fidesz-kormány alakul.

A lap értesülései szerint rendészeti, EU-ügyekre koncentráló külügyi, az államháztartási kasszát kezelő pénzügyi, egészségügyi, honvédelmi, a központi fejlesztéseket tervező és irányító gazdasági, az uniós pályáztatást, a tényleges projekteket felügyelő, az állami vagyon kezelését is végző infrastrukturális, valamint agrártárca alkotná a központi államigazgatás szerkezetét.

A lap forrásai szerint a kancelláriaminiszter felel majd a kormányzati kodifikációért, kapcsolatot tart az igazságszolgáltatás hatalmi ágával - ez esetben külön igazságügyi minisztérium nem működne. Ugyanúgy államtitkár felelne az önkormányzati alrendszer ügyeiért - ez esetben a belügyminisztérium afféle rendészeti, belbiztonsági minisztériumként, a rendőrséget irányító szervezetként funkcionálna.

Egy másik államtitkár a népességfogyás megállítását fókuszba helyező szociális és munkaügyi tárgykörben rendelkezne hatáskörrel. Miniszterelnökségi államtitkár gondozná a magyarországi nemzeti kisebbségek és a határainkon túl élő magyarok ügyeit.

A polgári titkosszolgálatok irányítását illetően ma egyaránt elképzelhető egy államtitkári szintű megoldás a MeH keretein belül, illetve a rendészeti tárcába integrált konstrukció is, de az önálló miniszteriális hatáskör sem került még le a napirendről.

Minden tárca "csúcsminisztérium"

Ebben a képletben minden tárca erős "csúcsminisztérium" lenne; a Miniszterelnöki Hivatal pedig egy mélyreható állam-átalakítási terveket kidolgozó, s a tervekből a szaktárcák számára feladatlistát állító kormányzati központ. Más értelmezés alapján a MeH inkább a kilencedik minisztérium lenne, közigazgatási feladatkörrel.

Bizonytalan egyelőre az oktatás, illetve a kultúra elhelyezése a szerkezetben. Annyi rajzolódik csak ki, hogy az oktatási koncepció két leghangsúlyosabb eleme: a pedagóguspolitika megújítása és a finanszírozott képzési-nevelési idő emelése.

Vélhetően a MeH azzal kezdi a kormányzati ciklust, hogy újrafogalmazza a központi és a helyi/önkormányzati állami feladatokat, azok igazgatási-szervezeti és költségszükségletét. A jelenlegi mintegy nyolcezer állami-közigazgatási feladatot a Fidesz gyorsan és radikálisan csökkenteni akarja.

Az biztosnak látszik, hogy a szakmai munka és a politika szétválasztása érdekében újra visszaállítanák a közigazgatási államtitkári posztot, és visszahoznák a Gyurcsány-kormány által megszüntetett megyei közigazgatási hivatalokat.

A nevekről és posztokról az utolsó pillanatban dönt a pártelnök. A Figyelő szerint valószínűnek tűnik Navracsics Tibor kancelláriaminiszteri szerepe, továbbá Varga Mihály, Matolcsy György és Lázár János bevonása a kormányba, miként az is, hogy Martonyi János legalább a 2011-es soros magyar EU-elnökségi feladat ellátásáig külügyminiszter lesz. Felmerült, hogy Fellegi Tamás médiatulajdonos-üzletember lenne a tervezett infrastrukturális tárca vezetője.