A kormány már ígéretet tett arra az Európai Uniónak, hogy 2010-ben Magyarország is belép az új agrártámogatási rendszerbe, amelynek értelmében a támogatást az kapja, aki 2006-ban művelte a földet. Így azok a tulajdonosok, akik bérbe adták a földjüket, elesnek a támogatástól.

Ez akkor is így van, ha a bérleti szerződés lejárt, ugyanis a törvény szerint elválasztják a támogatást a termeléstől, és a bérleti szerződés lejárta után a földtulajdonos támogatás nélkül kapja vissza saját termőföldjét.

Sólyom László köztársasági elnök emiatt még tavaly novemberben az Alkotmánybírósághoz küldte a törvényt, a testület azonban már kilenc hónapja nem döntött arról, holott Raskó György szerint ebben az ügyben sürgősséggel kellett volna határozatot hoznia.

Az államfő álláspontja szerint a támogatási jog önállósítása végeredményben csökkenti a haszonbérbe adott termőföldek forgalomképességét és forgalmi értékét, hiszen a támogatási jog a termelőt, és nem a tulajdonost illeti. Sólyom László szerint ez önmagában nem szükségszerűen alkotmányellenes, de a jogbiztonság megkövetelné, hogy a földtulajdonosok a földjük haszonbérbe adásakor tisztában lehessenek annak következményeivel, és ennek megfelelően
szerződjenek.

Az államfő szerint a törvény ennek a követelménynek nem felel meg, mivel múltbeli időponthoz köti a támogatási jogosultság egy részét. Ez az államfő szerint sérti a jogbiztonságot.

Emellett a köztársasági elnök aggályosnak találta azt is, hogy a törvény hátrányosan érinti azokat a mezőgazdasági termelőket, akik 2006 után léptek piacra vagy szereztek új termőterületet.

Az agrárközgazdász úgy véli: az AB azért nem dönt, mert tekintettel van a testület egykori elnökére, Sólyom Lászlóra.

Az Alkotmánybíróság korábban azt közölte: ősszel tűzi napirendre a kérdést, miután beszerezte a döntéshez szükséges szakértői anyagokat.

Raskó György szerint jövőre már nem lesz kellő politikai támogatása az átállásnak, így az vagy nem történik meg, vagy csak jelentős belpolitikai viharok között.

Raskó György arról is beszélt, hogy az európai uniós csatlakozás előtti állapothoz képest sokat romlott a magyar mezőgazdaság helyzete, mert az uniós támogatások beépültek a föld bérleti díjába, így azok a földtulajdonosokhoz kerülnek, nem pedig a termelőkhöz.