eur:
389.49
usd:
361.89
bux:
68002.24
2024. május 5. vasárnap Adrián, Györgyi

Letette az esküt Magyarország új miniszterelnöke - a nap hírei

Miniszterelnökké választotta a parlament Bajnai Gordont. Hét új miniszter lesz a következő, szocialista kormányban. Vasutassztrájkot hirdet a Vasúti Dolgozók Szabad Szakszervezete április végére.

Letette az esküt az új miniszterelnök

Megszavazta az Országgyűlés a Gyurcsány Ferenc kormányfővel szembeni konstruktív bizalmatlansági indítványt, és Bajnai Gordon miniszterelnökké választását tartalmazó határozati javaslatot. A döntést 204 igen szavazattal, 8 tartózkodás mellett hozták meg. A Fidesz és a KDNP képviselői nem szavaztak. A voksolás után Bajnai Gordon letette a miniszterelnöki esküt. A politikus - kormányfő-jelöltként elmondott beszédében - közölte: még a héten megtartja első ülését az új kabinet. Bajnai Gordon nem ismertette programja részleteit, csak annyit közölt: ezen a héten nyilvánosságra hozza azokat. Hangsúlyozta: a tervezetnek négy fő célja van: az azonnali válságkezelő lépések megtétele, az egyensúly visszaállítása, a gazdasági növekedés újbóli beindítása és a bizalom visszaszerzése. A Bajnai-kormányban 7 új miniszter lesz, 6 tárcavezető pedig folytathatja munkáját. Az új kormány tagjai 15 százalékkal kevesebbet fognak keresni, mint elődeik.

Az MSZP frakcióvezetője, Lendvai Ildikó a miniszterelnök-jelölt beszéde után azt mondta: bízik abban, hogy az ellenzéknek lesz olyan része, amely legalább megnézi az új kormány javaslatait, mielőtt igent vagy nemet mond azokra. A Fidesz frakcióvezetője, Navracsics Tibor szerint a mostani helyzetben csak egy új választás jelenthet megoldást. Semjén Zsolt, a KDNP elnöke felolvasta az Országházzal szemben lévő Alkotmány utcában tüntető Civil Összefogás Fórum petícióját, amelyben a parlament feloszlatását és az előrehozott választások kiírását követelik. Fodor Gábor, az SZDSZ elnöke azt mondta: a jelenlegi helyzetben gyors döntésekre van szükség, így egy új kormány mielőbbi megalakulása a legjobb megoldás. Később az Országgyűlés elutasította a parlament feloszlatásáról szóló, a Fidesz-KDNP frakciószövetség által benyújtott javaslat tárgysorozatba vételét.

Összecsapások a fővárosban


Legalább 25 ember - 15 rendőr és 10 civil - sérült meg a kormányellenes tüntetők és a rendőrök összecsapásaiban Budapesten. Délután az Alkotmány utcában és a Vértanúk terén a rendőrök könnygázt is bevetettek, miután mindkét helyszínen a tiltakozók egy csoportja megdobálta őket, és megbontották a kordonokat. A Civil Összefogás Fórum nagygyűlése az Alkotmány utcában békésen zajlott; később a tömeg egy része a Sándor-palotához vonult. Egy képviselőjük petíciót juttatott el Sólyom László köztársasági elnöknek, amelyben előre hozott választások kiírását követelik.

Népszavazás lesz

Elrendelte az Országgyűlés a Seres Mária által kezdeményezett, a képviselői költségtérítésről szóló népszavazás kiírását. A referendum időpontját Sólyom László köztársasági elnök határozza meg. A szavazás után Göndör István, az MSZP frakcióvezető-helyettese közölte: pártja önálló indítványt nyújt be a képviselői költségtérítések rendezésére, hogy ne kelljen milliárdokat költeni népszavazásra.

Szollár váltja Daróczit?


A távirati iroda értesülése szerint Szollár Domokos, a Budapest Airport szóvivője lehet az új kormányszóvivő Budai Bernadett mellett. Daróczi Dávid a múlt héten jelentette be, hogy távozik a kormányszóvivői posztról, és a továbbiakban a magánszférában folytatja tevékenységét.Újabb vasutassztrájk jöhet

Sztrájkot hirdet a Vasúti Dolgozók Szabad Szakszervezete április végére, a megszorító intézkedések elleni tiltakozásul - jelentette be a VDSZSZ elnöke. Gaskó István közölte: a sztrájkbizottság döntése szerint a munkabeszüntetés április 30-án 0 órától este 6 óráig tart. Sigulinszki Tibor, a MÁV Zrt. szóvivője a bejelentésre reagálva azt mondta: a vasúttársaság bízik abban, hogy sikerül a meghirdetett időpontig a vitás kérdéseket rendezni.

Megállapodás a hitelekért


Újabb megállapodást kötött a Pénzügyminisztérium a bankok hitelezési aktivitásának fenntartásáért és bővítéséért. A tárca közleménye szerint az állam két részletben, négy devizanemben, euróban, fontban, dollárban és jenben, mintegy 170 milliárd forint értékű hitelt nyújt a Magyar Fejlesztési Banknak.

Pakol a Bamco

A 4-es metró alagútjának továbbépítésére szólította fel az alagutat fúró Bamco konzorciumot a Főpolgármesteri Kabinet, valamint a DBR Metró Projekt Igazgatóság. A beruházó szerint jogszerűtlen az újabb leállás. A DBR közölte: ha a francia kivitelező nem változtat álláspontján, más cég építi meg az alagutat, de a BKV saját hatáskörében is megteheti ezt. Mint hangsúlyozzák: a kivitelezőnek a szerződésben foglaltak szerint minden eszközét ott kell hagynia, és szabályszerűen át kell adnia a munkát a következő vállalkozónak, vagy a DBR-nek. A metró projektigazgatóság szerint szerződésszegés esetén várhatóan hosszú pereskedés kezdődik majd a Bamco és a BKV között. A Bamco ma függesztette fel ismét az alagútépítést. A konzorcium csaknem 35 milliárd forintos többletkövetelést nyújtott be a DBR-nek, amely ezt az igényt nem tartja jogosnak.

Elfogatóparancsa a volt kormányfő ellen

Elfogatóparancsot adott ki egy bangkoki bíróság a száműzetésben élő Thakszin Sinavatra volt thaiföldi kormányfő és több támogatója ellen. A hatóságok a közrend megzavarásával, erőszakkal való fenyegetéssel és engedély nélküli tüntetések szervezésével gyanúsítják őket. A kormányellenes tüntetések vezetői közül négyen önként jelentkeztek a hatóságoknál, miután tegnap este a biztonsági erők körülzárták a tiltakozókat. Az előző két napi összecsapásokban ketten meghaltak és több mint 120-an sebesültek meg.

Címlapról ajánljuk
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.05.06. hétfő, 18:00
Salát Gergely
a Pázmány Péter Katolikus Egyetem és a Magyar Külügyi Intézet munkatársa
Kiszivárgott Trump súlyos terve, máris újabb segélyt kaphatnak az ukránok - Ukrajnai háborús híreink vasárnap

Kiszivárgott Trump súlyos terve, máris újabb segélyt kaphatnak az ukránok - Ukrajnai háborús híreink vasárnap

Szombaton kiderült, hogy Donald Trump újbóli megválasztása esetén a NATO-tagállamokat arra kényszerítené, hogy védelmi kiadásaikat a GDP 3 százalékára emeljék, reagálva ezzel az Oroszország és Kína jelentette fenyegetésekre, miközben az Ukrajnának nyújtott támogatást nem számítaná bele ebbe a keretbe. Eközben a G7 országok vezetői tárgyalásokat folytatnak egy olyan javaslatról, amelynek értelmében Ukrajnának 50 milliárd dollár értékű segélyt nyújtanak, amit az Európában befagyasztott orosz vagyonból származó nyereségből finanszíroznának. Cikkünk folyamatosan frissül.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×