Az ORTT egyik legfontosabb feladatának tartja Majtényi László, a testület új elnöke a kisebbségek jogainak védelmét. "Természetesen nem arról van szó, hogy az előítéletes megnyilvánulás, a gyűlöletbeszéd is száműzhető, vagy száműzendő lenne, hanem arról, hogy jogsértés, ha a média az ilyen megnyilvánulásokra adott pillanatban és általában is nem ad választ" - hangsúlyozta.

Kállai Ernő arról beszélt, hogy kétféle sérelem érheti a kisebbségeket a sajtóban. Az egyik, hogy teret kapnak ugyan, de olyan "rossz" időpontokban, amikor senki sem látja-hallja őket, a másik pedig a gyűlöletkeltő tartalmak megjelenése.

Ez utóbbival egyre gyakrabban találkozik a kisebbségi ombudsman, és a műsorok elemzése után fontosnak tartja a cselekvést, maga azonban szűk hatásköre miatt nem folytathat vizsgálatot a magántulajdonú tévék-rádiók, újságok jogsértése esetén. Az ORTT viszont megteheti ezt.

Ha megszületik a mindkét fél által szükségesnek tartott megállapodás, akkor a kisebbségi ombudsmani hivatal jelzésére az ORTT cselekszik. Majtényi László szerint elég jó eszközök vannak a kezükben: a figyelmeztetéstől a milliós bírságokon át a végső eszközig: a műsorszolgáltatási jog megszüntetéséig.

Kállai Ernő elmondta: a gyűlöletkeltő, előítéletes tartalmak nemcsak a televíziókban jelennek meg, bár azok keltik a legnagyobb figyelmet: "Az írott sajtó esetében tapasztaltunk valamiféle gátszakadást. Ennél azért egy kicsit árnyaltabb a társadalom működése és a társadalom képe is. Természetesen leginkább a romákkal szembeni előítéletesség sajtóbeli megjelenése feltűnő" - hangsúlyozta.

Kállai Ernő kifogásolta például a cigánybűnözés kifejezés ismételt felbukkanását. Hozzátette: az elszabadulni látszó folyamatoknak most kellene megálljt parancsolni, mert nem lehet tudni, hol a vége.

Példaként elmondta: januárban még viccelődtek azon, hogy melyik kisebbség lesz az, amelyen a társadalmi gondokat legközelebb megpróbálják egyesek "leverni", de később ez komolyra fordult, amikor megjelent egy sváb- bűnözésről szóló blog.