Infostart.hu
eur:
364.52
usd:
316.16
bux:
146688.57
2026. augusztus 2. vasárnap Lehel

Hányat számolnak még az MSZP-re?

A Tárki legújabb közvélemény-kutatása szerint továbbra is jelentős a különbség a két nagy párt támogatottsága között: a Fidesz a felnőtt lakosság körében 34 százalékos, az MSZP 13 százalékos táborral rendelkezik.

A biztos szavazó pártválasztókon belül a Fidesz támogatottsága jelenleg 67 százalékon áll, míg a szocialista párté ebben a hónapban 22 százalék - olvasható a január 7-22. között végzett, ezer ember megkérdezésén alapuló vizsgálatban.

A pártválasztók körében a Fidesz 37 százalékponttal, míg a biztos szavazó pártválasztók körében 45 százalékponttal vezet az MSZP előtt.

Az SZDSZ támogatottsága a teljes felnőtt lakosság körében 3 százalék, míg a pártválasztók esetében 5 százalék. Az MDF tábora a teljes lakosságon belül szintén 3 százalék, míg a pártválasztók körében 6 százalék. A biztos szavazó pártválasztókon belül az SZDSZ és az MDF is 4 százalékos táborral rendelkezik a Tárki felmérése szerint.

A kutatásban leírtak szerint míg 2007 januárban kiegyenlítettebb volt az egyes pártok szavazótáborán belül a támogatók elszántsága, addig 2008 januárra ezek az arányok jelentősen megváltoztak.

A Fidesz szavazóinak elszántsága a legmagasabb, az MSZP-é sokkal alacsonyabb, az SZDSZ és az MDF támogatóié pedig még alacsonyabb. A szocialista párt szavazói körében folyamatosan csökkent a biztos szavazó MSZP választók aránya az elmúlt egy év során: 2007 januárjában 73 százalék volt, míg 2008 januárjára 56 százalékra csökkent ez a szám.

A Fidesz szavazótáborának elszántsága kisebb mértékben, de csökkent. Míg egy évvel ezelőtt a nagyobbik ellenzéki párt választóinak 78 százaléka mondta, hogy biztosan elmenne szavazni, addig az idei első hónapban 68 százalékuk mondta ugyanezt.

A kispártok szavazói körében az elszántak aránya az egy évvel ezelőtti kétharmados értékről a felére csökkent.

A kutatás szerint egy most vasárnapi választáson a szavazásra jogosultak 48 százaléka venne részt biztosan.

A Századvég és a Forsense januári közvélemény-kutatásában is az szerepel, hogy továbbra is jelentős a különbség a két nagy párt támogatottsága között: egy most vasárnap esedékes választáson az összes megkérdezett 26 százaléka szavazna a Fideszre és 11 százalék választaná az MSZP-t.

A Medián januári felmérése szerint az MSZP januárban újabb negatív támogatottsági rekordot könyvelhet el, eközben a Fidesz vezető helye minden korábbinál biztosabb.

Címlapról ajánljuk
Magyar Péter: vasárnap leáll a paksi atomerőmű

Magyar Péter: vasárnap leáll a paksi atomerőmű

Hajnalban lekapcsolják az utolsó előtti blokkot, vasárnap pedig az utolsót is.

„Még a cipőkötés is bonyolultabb az újraélesztésnél”

A laikusok is biztonsággal használhatják az automata és félautomata defibrillátorokat, mert ezek a készülékek hangutasításokkal segítik a felhasználókat, és nem lehet velük kárt okozni – hangsúlyozta az InfoRádiónak nyilatkozó sürgősségi szakorvos, mentőorvos, az SOS Elsősegély alapító-vezetője. Márkus Dávid arról is beszélt, hogy különösen fontos a defibrillátor használata olyan helyzetekben, ahol a mentők nem tudnak néhány percen belül a helyszínre érkezni.
inforadio
ARÉNA
2026.08.03. hétfő, 18:00
Kaiser Ferenc
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense
Valódi függetlenséget ígér a Tisza-kormány a közjogi intézményeknek – De vajon a mostani javaslatok eleget tesznek ennek?

Valódi függetlenséget ígér a Tisza-kormány a közjogi intézményeknek – De vajon a mostani javaslatok eleget tesznek ennek?

Magyar Péter kormánya megkezdte Magyarország közjogi intézményrendszerének átalakítását. Ez egyes területeken új szerveket hoz létre, másutt a meglévő intézmények vezetőválasztási, összeférhetetlenségi és felügyeleti szabályait írja át. Ezek a lépések nagyrészt ahhoz a politikai ígérethez kapcsolódnak, hogy a kormány helyreállítja a jogállamiság intézményi garanciáit. A már elfogadott és a nyilvánosságra hozott javaslatok ugyanakkor több ponton belső feszültséget hordoznak: miközben erősítik a szakmai, civil vagy intézményi jelölés szerepét, a döntő szót sok esetben továbbra is az Országgyűlés kétharmados többsége mondja ki. Ez a modell rövid távon a politikai legitimáció garanciájaként jelenhet meg, hosszabb távon azonban blokkolási lehetőséget, alkukényszert vagy újabb pártpolitikai függést teremthet. Cikkünkben azt vizsgáljuk, hogy a mostani reformok mennyiben képesek valódi intézményi függetlenséget teremteni, és milyen közjogi megoldások csökkenthetnék a későbbi politikai lefoglalás kockázatát.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×