Infostart.hu
eur:
364.52
usd:
316.16
bux:
146688.57
2026. augusztus 2. vasárnap Lehel

Fidesz-MSZP-csörte a kampánypénzekről

A Fidesz felszólítja az MSZP-t, hogy ne költse az adófizetők pénzét saját kampányára. Balsai István, a legnagyobb ellenzéki párt országgyűlési képviselője az InfoRádiónak azt mondta: a kormány eddig 2 milliárd forintot fordított arra, hogy lebeszélje az adófizetőket arról a népszavazásról, amit az adófizetők többsége kezdeményezett. Az MSZP szóvivője közölte: Balsai István fideszes képviselő nem mond igazat, amikor azt állítja, hogy a kormányzó párt 2 milliárd forint közpénzt költött el kampányára.

Már korábban is követelte a Fidesz a kormánytól: az adófizetők pénzét ne használja arra, hogy éppen az általuk kezdeményezett népszavazás ellen hangolja őket - mondta az InfoRádiónak Balsai István, a Fidesz országgyűlési képviselője.

Balsai István szerint az Új Magyarország kiadványban - amelynek előállítása 150 millió forintba került -, és a szocialista párt által működtetett egyik honlapon szereplő, az egészségbiztosítás átalakítása mellett érvelő két szövegben a szó szerinti egyezések, a mondatszerkesztési azonosságok bizonyítják, hogy a kormány által elköltött milliárdos kommunikációs kiadások valójában az MSZP kampánycéljait szolgálják.

A fideszes politikus hozzátette: a kormány a választói akaratot közpénz felhasználásával próbálja befolyásolni, ami eddig 2 milliárd forintjába került az adófizetőknek.

A politikus elmondta: az elköltött pénzekről szóló adatok megtalálhatók a Közbeszerzési Értesítőben és a költségvetésben.

Balsai István ismét arra szólította fel a kormányt, hogy hagyjon fel a közpénzből folytatott kampányával, amely - mint mondta - ellentétes az alkotmány szellemével.

"Nem igaz"

Az MSZP szóvivője szerint Balsai István fideszes országgyűlési képviselő hazudik, amikor azt állítja, hogy a szocialista párt eddig 2 milliárd forintot költött el közpénzekből a népszavazási kampányára.

Nyakó István úgy véli: Balsai István akkor is hazudott, amikor azt állította, bizonyítékok vannak arra, hogy a kormánypárt ennyit költött.

A szocialista párt szóvivője elmondta: mint minden költségvetésben részesülő párt, úgy az MSZP is el szokott számolni az Állami Számvevőszék felé, az adatok pedig megjelennek a Magyar Közlönyben, vagyis kiderül majd, hogy mennyit költöttek a népszavazási kampányra.

Nyakó István szóba hozta Gyurcsány Ferenc köztisztasági csomagját, amelynek egyebek mellett az a célja, hogy átláthatóbbá tegye a kampánykiadásokat, "néhány párt akadékoskodása miatt" azonban ezt még nem fogadta el az Országgyűlés.

Az MSZP szóvivője megjegyezte: pártja valóban felhasználta a kormányzati szóróanyagban megjelent adatokat, de - tette hozzá - ebben nincs semmi furcsa, mert a kormányzati kiadvány és az MSZP anyaga ugyanarra épül: az igazságra.

Hanganyag: Litauszky Balázs

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Magyar Péter: vasárnap leáll a paksi atomerőmű

Magyar Péter: vasárnap leáll a paksi atomerőmű

Hajnalban lekapcsolják az utolsó előtti blokkot, vasárnap pedig az utolsót is.

„Még a cipőkötés is bonyolultabb az újraélesztésnél”

A laikusok is biztonsággal használhatják az automata és félautomata defibrillátorokat, mert ezek a készülékek hangutasításokkal segítik a felhasználókat, és nem lehet velük kárt okozni – hangsúlyozta az InfoRádiónak nyilatkozó sürgősségi szakorvos, mentőorvos, az SOS Elsősegély alapító-vezetője. Márkus Dávid arról is beszélt, hogy különösen fontos a defibrillátor használata olyan helyzetekben, ahol a mentők nem tudnak néhány percen belül a helyszínre érkezni.
inforadio
ARÉNA
2026.08.03. hétfő, 18:00
Kaiser Ferenc
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense
Valódi függetlenséget ígér a Tisza-kormány a közjogi intézményeknek – De vajon a mostani javaslatok eleget tesznek ennek?

Valódi függetlenséget ígér a Tisza-kormány a közjogi intézményeknek – De vajon a mostani javaslatok eleget tesznek ennek?

Magyar Péter kormánya megkezdte Magyarország közjogi intézményrendszerének átalakítását. Ez egyes területeken új szerveket hoz létre, másutt a meglévő intézmények vezetőválasztási, összeférhetetlenségi és felügyeleti szabályait írja át. Ezek a lépések nagyrészt ahhoz a politikai ígérethez kapcsolódnak, hogy a kormány helyreállítja a jogállamiság intézményi garanciáit. A már elfogadott és a nyilvánosságra hozott javaslatok ugyanakkor több ponton belső feszültséget hordoznak: miközben erősítik a szakmai, civil vagy intézményi jelölés szerepét, a döntő szót sok esetben továbbra is az Országgyűlés kétharmados többsége mondja ki. Ez a modell rövid távon a politikai legitimáció garanciájaként jelenhet meg, hosszabb távon azonban blokkolási lehetőséget, alkukényszert vagy újabb pártpolitikai függést teremthet. Cikkünkben azt vizsgáljuk, hogy a mostani reformok mennyiben képesek valódi intézményi függetlenséget teremteni, és milyen közjogi megoldások csökkenthetnék a későbbi politikai lefoglalás kockázatát.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×