A kormány az ellenzék keltette politikai cirkusz ellenére képes volt a legfontosabb ügyekben következetesen előremenni. Végre abbahagytuk a szembekötősdit, és hozzá mertünk nyúlni azokhoz az alapkérdésekhez, amelyek arról szólnak, hogy az állam mit és hogyan csináljon, hogy jobb legyen a végeredmény - mondta a politikus.

Draskovics Tibor hozzátette: sokan úgy élik meg - különösen, ha folyton ezt mondják nekik -, hogy valamit elvesztenek, pedig épp az ellenkezőjéről van szó: több lehetőséget kapnak, esélyt arra, hogy a mainál színvonalasabb közszolgáltatásokhoz jussanak, és kevesebb adó fizetésével, igazságosabb közteherviseléssel gyorsabban fejlődjön az ország.

Hangsúlyozta: a gyorsabb fejlődéshez nagyobb egyéni és közösségi teljesítményre van szükség, a közszolgáltatásokat úgy kell szervezni, hogy erre adjanak nagyobb ösztönzést.

Nagy kár, hogy az ellenzék ezt a kiindulópontot sem fogadja el, így a megoldási módokról sem lehet értelmes vitát folytatni - vélekedett a miniszter.

A politikus szerint az egészségügyben éppen ez történik: minden változás arról szól, hogy javuljon a rendszer teljesítménye az adófizetők és a betegek érdekében.

Furcsának nevezte, hogy miközben nagyon sokan kampányolnak a mostani egészségügyi rendszer fenntartása mellett, nincs olyan szereplő, aki jól érezné magát benne.

Draskovics Tibor visszautasította azt a felvetést, hogy az egészségbiztosítási törvénytervezet elleni tiltakozás nagy tömegeket mozgósított volna az országban.

Hangos és nyilvánvalóan politikailag motivált kis csoportok próbáltak sikertelenül ellenállást szervezni - vélekedett.

A miniszter úgy látja: az emberek többsége valószínűleg nem érti a változásokat, így aggódik, és van benne ellenérzés is.

Ezért kell végre érthetően megvilágítanunk, miért lesz számukra jobb és nagyobb biztonságot nyújtó az új rendszer - mondta.

Jövőre az emberek látni fogják, hogy semmi olyan nem történik, amit az ellenzék előrevetít. Ellenkezőleg, a toborzás kezdetétől megtapasztalják majd, hogy végre valaki megszólítja őket, és elmondja nekik, mihez van joguk. Erre eddig még nem volt példa. Ettől sokaknak megnő majd a bizalmuk a változások iránt - vélekedett Draskovics Tibor.

A miniszter szerint 2009. január 1-je után, amikor a biztosítók megkezdik működésüket, az emberek megtapasztalják, hogy nem lesz rosszabb, "nem a karvalytőke adja be nekik az injekciót", hanem ugyanazok az orvosok, akik korábban, csak tisztább és átláthatóbb viszonyok között.

Draskovics Tibor a lényeget abban látja, hogy a kiszolgáltatott, az orvosláshoz nem értő járulékfizetőből ügyfél válik, akinek jogai vannak, akit nem lehet ide-oda rángatni, akivel szemben az egészségügyi szereplőknek teljesíteniük kell a kötelezettségeiket.

"Baj csak akkor lesz, ha megtörténik, amivel az orvosi kamara elnöke fenyegetőzik, és tényleg betartanak ott, ahol csak lehet. Ha valakinek van bátorsága ilyet mondani, nem tudom, hogyan számol el a saját lelkiismeretével, az orvosi esküjével. Hiszen ezzel azt mondja, hogy ők majd a betegeken állnak bosszút valamiért, ami egyébként nem más, mint a velük szembeni teljesítménykövetelmények megemelése - a betegek érdekében" - mutatott rá.

A miniszter hozzátette: biztos abban, hogy erre csak a kamarai vezetők, de nem az orvosok készülnek.

A törvény elfogadásánál nagyobb feladatnak nevezte, hogy az új biztosítási rendszert zökkenőmentesen kell bevezetni: az államnak, a magánszereplők részvételével, kiszámíthatóbbá, színvonalasabban működővé kell tennie az egészségügyet. Be kell tudni bizonyítani, hogy ettől már rövid távon is nagyobb biztonságérzet, hosszú távon pedig egészségnyereség várható - mondta.

A közigazgatás, a felsőoktatás és az egészségügy átalakítása mellett a miniszter fontos eredménynek tartja azt is, hogy a kormány elkezdte a sokak által mellőzött szabályok következetesebb érvényesítését, a rendteremtést.

Példaként említette, hogy az egészségbiztosításban tízezrével kezdtek olyanok is fizetni, akik korábban - mások rovására - elbliccelték a járulékfizetést.

Bár a jogviszony rendezése az egyik legkritikusabb dolog volt, a mérések szerint az emberek 80-85 százaléka támogatja. Világossá tettük, hogy aki a kifizetői ablakhoz oda akar állni, mert valamilyen közszolgáltatást vár az államtól, annak a másik ablaknál be kell jelentkezni, és ha csak nincs sajátos élethelyzete, akkor fizetni is kell - jelentette ki Draskovics Tibor.