Infostart.hu
eur:
361.59
usd:
307.37
bux:
138818.03
2026. április 18. szombat Andrea, Ilma

Uj Péter: "Nem normális viselkedés ez"

A rendőrség szerint minden szabályosan történt, amikor szombaton két, munkáját végző újságírót is előállítottak a Batthyány örökmécsesnél engedély nélkül tartott demonstráción. A Budapesti Rendőr-főkapitányság szóvivője azt mondta, hogy a törvény nem tesz különbséget a tudósító és a tüntető között. Uj Péter, az Index főszerkesztője szerint a rendőrség törvényellenesen állította elő a hírportál és a hvg.hu munkatársait a szombati rendezvényen. Az intézkedés ellen újságíró-szervezetek és a kormánypártok is tiltakoztak.

Mit gondol a rendőrök szombati fellépéséről?

Uj Péter, az Index főszerkesztője: Én már eleve azt nem értem, hogy miért kell 50 fős békés tüntetést rendőri erővel feloszlatni. Ez alkotmány- és törvénysértő minden szempontból. Azon belül, hogy a munkatársunkat elvitték, és ott hogyan jártak el vele, meg a hvg.hu munkatársaival hogyan jártak el, az már abszolút sért mindenféle törvényt és jogot. Kezdve attól, hogy hazudtak, azt nem engedték, hogy az ügyvédünk elérje őt, neki és a hvg.hu munkatársainak sem engedték meg, hogy kapcsolatba lépjenek a szerkesztőségükkel. Nem normális viselkedés ez.

Korábban a nagyobb tüntetések idején nem tett ilyet a rendőrség. Felszólították a tömeget, hogy távozzon, majd következett az oszlatás, de az újságírókat nem állították elő. Miért most és itt kezdték el ezt?

Nem hiszem, hogy a felsőbb körökből érkezett koncepció alapján jártak el a rendőrök, valószínűleg egy ottani parancsnok döntése volt ez. Egyszerű felkészületlenségről, vagy a helyzet nem megfelelő kezeléséről lehet szó. Az már elgondolkoztató, és magasabb szinten kell keresni a felelősöket, hogy miért van az, hogy újabban szeretnek mindenféle megmozdulást oszlatni, függetlenül attól, hogy az a közrendre bármiféle fenyegetést jelentene.

Tesznek valamilyen panaszt?

Ennél nagyobb ügyek is maradtak megtorlatlanul. Nincsenek illúzióim, hogy érdemes volna bármiféle vizsgálatot kezdeményezni. Az okozott médiavihar talán megteszi a hatását.Újságíró-szövetségek és a kormánypártok is tiltakozásuknak adtak hangot hétfőn amiatt, hogy a be nem jelentett hétvégi budapesti tüntetésen két újságírót is előállított a rendőrség.

Az MSZP jogi és közigazgatási tagozatának elnöke szerint nem helyes, hogy a gyülekezési törvényben nincs külön szabályozás az újságírókra. Bárándy Gergely úgy fogalmazott: nem jó az, hogy a rendőrök munkájukat végző újságírókat visznek el egy helyszínről.

Az SZDSZ közleményben helytelenítette, hogy a rendőrök újságírókat állítottak elő az egyébként törvényesen feloszlatott rendezvényen, míg Gusztos Péter a parlamentben is megszólalt ez ügyben.

Takács Albert igazságügyi és rendészeti miniszter válaszában azt mondta, a Batthyány-örökmécsesnél tartott demonstrációt nem jelentették be, jogellenes volt, ilyet a rendőrségnek fel kell oszlatnia.

A Magyar Újságírók Országos Szövetségének elnöksége közleménye szerint "a helyszínen tartózkodó kollégák a nyilvánosságot képviselték, hivatásukat teljesítették, attól függetlenül, hogy a szóban forgó tüntetést bejelentették-e előzetesen vagy sem".

A szervezet szerint a be nem jelentett tüntetésen történtek is a nyilvánosságra tartozó események. A tájékoztatás ez esetben sem szorítkozhat a hatóságok közlésére - hangsúlyozták, kiemelve, hogy állásfoglalásunkat továbbították az Országos Rendőr-főkapitányság vezetőjének.

A Magyar Újságírók Közössége megdöbbenését fejezte ki a történtek miatt, mint közleményükben rámutattak, elfogadhatatlannak tartják "ezt a provokatív erődemonstrációt".

A közösség minden hazai újságírót - szimpátiától és pártállástól függetlenül - felkért arra, hogy tiltakozzon a "botrányos rendőrségi fellépés" ellen.

A rendőrség súlyosan megsértette a sajtószabadságot, a rendőrségi törvényt és a szolgálati szabályzatot, amikor két újságírót előállított egy szombati budapesti demonstráción - mondta az InfoRádiónak a Magyar Helsinki Bizottság társelnöke.Miért állították elő az újságírókat szombaton?

Az újságíróknak szóló felszólítás lényege az volt, hogy az intézkedés helyszínét hagyják el - mondta Tafferner Éva, a BRFK szóvivője. - Ez nem azt jelenti, hogy nem tudósíthatnak egy-egy ilyen eseményről. Nem tettek eleget ennek, ezért előállították őket.

Milyen jogalapja van a rendőrségnek arra, hogy a munkájukat végző, közfeladatot ellátó újságírókat is távozásra szólítsa fel?

A törvények nem tesznek különbséget aközött, hogy ki az, aki ilyenkor a helyszínen tartózkodik. Ez mindenkire egyaránt vonatkozik. Kellő időt hagynak a rendőrök a helyszín elhagyására. Ezt kellett volna tenni ebben az esetben is. A parancsnoki vizsgálat jogszerűnek ítélte az előállításokat. Jogorvoslatnak helye van, a határozat kézhez vételétől nyolc napon belül lehet kifogással élni.

Miért kellett megbilincselni az újságírókat, miért nem értesíthették a családjukat és jogi képviselőjüket?

Az előállításnak megvannak a maga szabályai. Nem lehet különbséget tenni abban a tekintetben, hogy ki újságíró és ki nem az. Az előállítás során az általános érvényű szabályokat alkalmazták a rendőrök, amit minden hasonló helyzetben.

Miért akadályozták az újságírók a rendőrök munkáját, ahogy korábban a rendőrség azt állította?

Nem mondtuk, hogy akadályozták a munkánkat. A munka akadályozása elkerülése érdekében hangzott el a rendőri felszólítás. Ennek ellenére ott maradtak a helyszínen, számolniuk kellett azzal, hogy ha nem hagyják el a területet, ők is intézkedés alá lesznek vonva.

Korábban is történtek ilyen felszólítások, ám akkor az újságírók ellen nem léptek fel. Hogyan lehet ez?

Különböző helyzetekről van szó. A szombati helyzetben úgy ítélték meg a rendőrök, hogy ez a lépés szükséges.

4

A magyar sajtótörvény biztosítja, hogy az újságírók az eseményekről tudósíthassanak, és megfigyelhessék azokat - mondta az InfoRádiónak Lövétei István alkotmányjogász.

Kifejtette: ha az újságírók nem akadályozták az intézkedést, akkor a rendőrség ilyen súlyú fellépése indokolatlan volt.

Nem biztos, hogy elég alapos indok a rendőrség részéről az, hogy majd fennállhat a veszélye, hogy az újságírók később akadályozni fogják az intézkedést - emelte ki az alkotmányjogász.

Lövétei István hangsúlyozta: a rendőrségnek meg kell tanulnia kezelni az ilyen helyzeteket.

Hanganyag: Herczeg Zsolt

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk

Női frakcióvezetője lesz a kormánypártnak

A Pest megyei 3-as számú egyéni választókerületben Menczer Tamással, a Fidesz kommunikációs vezetőjével és másokkal szemben nagy fölénnyel győztes politikus kerül a kétharmados parlamenti többséggel rendelkező képviselőcsoport élére. Eddig a fővárosi frakció vezetőjeként tevékenykedett Bujdosó Andrea.
inforadio
ARÉNA
2026.04.20. hétfő, 18:00
Csizmadia Ervin
a Méltányosság Politikaelemző Központ igazgatója
Csillag István: A jóléti állam és a növekedés dilemmája

Csillag István: A jóléti állam és a növekedés dilemmája

Emlékszem, mekkora megrökönyödést váltott ki főnökömből, a néhai nagyszerű „örökös pénzügyminiszter” Hetényi Istvánból az az ötletem, hogy a beérkezett nagyberuházási ötletet akkor támogassuk, ha ahhoz mintegy „részvényjegyzési kötelezvényként” egy ívet csatolunk, amelyben az előterjesztők és a véleményezők (ha támogatták a nagyberuházás ötletét) aláírásukkal egy évi fizetésük felét ajánlják fel annak igazolásául, hogy valóban mennyire meg vannak győződve az ötlet hasznosságáról. Ezt az ötletet többször próbáltam az előterjesztések írásakor becsempészni, hiszen mennyire hasznos lenne, ha a Budapest-Belgrád vasútvonal, vagy a Paks II., de még az anyák élethosszig tartó adómentességén elveszett adóbevétel felét az előterjesztők magukra vállalnák. Ezzel a saját fizetésük felének a felajánlására kötelező „jegyzési ívnek” a bevezetésével - bármennyire is demagógnak, vagy populistának tűnik is - talán lehetne fékezni azt a vad dühöt, amellyel Bertolt Brecht „A kaukázusi krétakör” c. művében így jellemzett: „iszonyú a csábítás a jóra!” Amiről beszélek nem más, mint, hogy az adófizetők pénzéből (más nemes részeinek a csalánba taszításával) akarnak sokan jót tenni anélkül, hogy ennek költségvetési hiányban, inflációban, a gazdasági növekedés visszaesésében, vagy a versenyképesség csökkenésében testet öltő következményeit is vállalnák. Milyen jól lenne most kihirdetni, hogy az Orbán-kormánynak azon tagjai, akik az anyák „örök adómenteségét” elfogadták életfogytiglan éves jövedelmük felét/harmadát/negyedét ajánlják fel az egészségügy/oktatás/nyugdíj kiadások emiatti mérséklődésének az ellensúlyozására. Persze a jótékonykodás/a jóléti állam és az államháztartás állapota/deficitje közötti összefüggés nem új, a szakirodalomban félévszázada erről folynak a viták.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×