Infostart.hu
eur:
352.89
usd:
308.24
bux:
142752.67
2026. július 3. péntek Kornél, Soma
A Köztársaság tér Berlinben, Németország fővárosában.
Nyitókép: Unsplash

Pluszban a német gazdaság, de...

A német gazdaság az iráni háború kedvezőtlen hatásai ellenére is növekedni tudott 2026 első negyedévében, ugyanakkor a konfliktus jelentősen rontotta a következő hónapok kilátásait – közölte pénteken a német szövetségi statisztikai hivatal (Destatis).

A német bruttó hazai termék (GDP) az idei első három hónapban az előző negyedévhez képest 0,3 százalékkal nőtt szezonális és naptárhatással kiigazítva, megerősítve az április végén közzétett előzetes adatot. Éves összevetésben a gazdaság teljesítménye 0,5 százalékkal emelkedett.

A növekedést elsősorban az export bővülése támogatta: a kivitel 3,3 százalékkal nőtt az előző negyedévhez képest. Emellett az állami fogyasztási kiadások 1,1 százalékkal emelkedtek.

A statisztikai hivatal szerint a növekedéshez hozzájárultak a vegyipari és gyógyszeripari termékek, valamint a fémipari áruk exportjának növekedései is. A magánfogyasztás ugyanakkor gyengébben alakult a korábban vártnál.

A beruházások visszaestek: a gépekbe, berendezésekbe és járművekbe irányuló befektetések 1,2 százalékkal, az építőipari beruházások pedig 2,5 százalékkal csökkentek. Az építőipart az év eleji rendkívül hideg időjárás is fékezte.

Az iráni háború miatt azonban a német gazdaság kilátásai romlottak. A Hormuzi-szoros részleges lezárása nyomán megugrottak az olajárak, ami növelte az energiaárakat és visszafogta a fogyasztást, valamint a beruházásokat. A német gazdasági minisztérium és a Bundesbank egyaránt lassulásra számít a második negyedévben.

Az Európai Bizottság csütörtökön a magas energiaárak miatt 0,6 százalékra felezte a német gazdaság 2026-os növekedési előrejelzését. A német kormány továbbra is 0,5 százalékos GDP-bővüléssel számol.

A Destatis adatai szerint Németország gazdasági teljesítménye kissé meghaladta az uniós átlagot: az Európai Unió GDP-je az első negyedévben 0,2 százalékkal nőtt negyedéves összevetésben.

Címlapról ajánljuk
Szakértő: valószínűleg nem szárad ki a Balaton, de van rossz hír a tóról

Szakértő: valószínűleg nem szárad ki a Balaton, de van rossz hír a tóról

Nem valószínű, hogy a Balaton kiszáradna a következő évtizedekben, de a vízállásban komolyabb változások lehetnek, és erre a legjobb válasz az alkalmazkodás lenne – fejtette ki az InfoRádió Aréna című műsorában Vasas Gábor, a Balatoni Limnológiai Kutatóintézet főigazgatója. Beszélt arról is, hogyan kellene átalakítani a tó partjait.
Nem az számít, mennyi közpénzt költ el egy kormány, hanem az, mire és hogyan megy el az adófizetők pénze

Nem az számít, mennyi közpénzt költ el egy kormány, hanem az, mire és hogyan megy el az adófizetők pénze

A vállalkozások legnagyobb adminisztratív terhe nem maga a szabálykövetés, hanem a jelentéstételi kötelezettségek és az engedélyezési folyamatok bonyolultsága, amelyeken a digitalizáció és a mesterséges intelligencia gyors javulást hozhat – mondta el a Portfolio-nak adott interjújában Bertók János, az OECD közmenedzsmenttel foglalkozó igazgatóhelyettese. Ismertette, hogy a közbeszerzés – amely az OECD-országokban a GDP több mint 13 százalékát teszi ki – stratégiai eszközzé vált, ugyanakkor a korrupció és az átláthatóság hiánya továbbra is komoly kihívás. A költségvetési nyomás és az átlagosan 110 százalék feletti GDP-arányos államadósság mellett a kormányoknak egyszerre kell megerősíteniük a versenyképességet, visszaépíteniük a közbizalmat és hatékonyabban gazdálkodniuk a közpénzekkel. Az OECD tapasztalatai szerint ehhez nem elég több pénzt költeni: a döntő az, hogy az erőforrásokat mire és hogyan használják, legyen szó oktatásról, védelemről vagy közszolgáltatásokról, ami Magyarország számára is fontos tanulság lehet.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×