A napokban többször cáfolták azt a lapértesülést, amely szerint 100 millió forintról 50 millió forintra szállítanák le a luxusadó étékhatárát.

Az InfoRádió azonban már egy hónapja hírt adott arról, hogy Lendvai Ildikó, az MSZP parlamenti frakcióvezetője kijelentette: a luxusadó értékhatára már 2008-tól 50 millió forintra csökkenhetne.

Az értékhatás csökkentésének szándéka mögött az állhat, hogy a 2006-ban bevezetett luxusadó nem váltotta be a hozzá főzött kormányzati reményeket: 10 ezer alany helyett alig ezer vallotta be (Budapesten összesen 564-en).

Így a bevétel is jóval elmaradt a várt legalább egymilliárd forinttól: Budapesten épphogy meghaladta egy luxusnak számító ingatlan árát, azaz összesen 110 millió forintot tett ki.

Csak összehasonlításként: a kerületi önkormányzatok tavaly több mint 19 milliárd forint építményadót, csaknem 2,8 milliárd forint telekadót szedtek be. Több kormánypárti politikus nyilatkozott arról, hogy a luxusadó megbukott, ezért nincs is szükség rá.

Ellenzéki részről inkább azt emelik ki, hogy a luxusadó számítási módja rossz. A leggyakoribb példa Gyurcsány Ferenc Szemlőhegyi utcai villája, amely az előkelő városrész szerényebb, 8-as övezetébe került, annak ellenére, hogy az utca jelentős része drágább, 11-es besorolású.

Szakértők is arra figyelmeztetnek, hogy a besorolási rendszer, amelynek alapján a luxusadót számolják, nem ad pontos képet az ingatlanok áráról.

Két egymás melletti, egyforma méretű ingatlan sem feltétlenül ér ugyanannyit - hangsúlyozta az InfoRádiónak Beák Attila ingatlanszakértő, aki szerint nem négyzetméter ár, hanem inkább az ingatlan valós értékét meghatározó értékbecslés alapján kellene meghatározni, mi tartozik a luxus kategóriájába.