Nagy port vert fel, amikor tavaly egy soproni telepen 200 kutyát kínzott meg gazdájuk - ismerte el Tamás Gábor alezredes, a rendőrség bűnügyi főosztályának vezetője a téma kapcsán rendezett sajtótájékoztatón.

Sokan emlékeznek még gyerekkorukból arra, amikor mások azzal hencegtek előtte, hogy hogyan kínoztak macskákat és más kisállatokat.

Erre azonban manapság már nem érdemes büszkének lenni, különösen, hogy 2004 óta a büntető törvénykönyv külön is kezeli az állatkínzás fogalmát. Azóta már több mint 700 ilyen ügyben nyomozott a rendőrség, de - mint Tamás Gábor alezredes megjegyezte - még nem alakultak ki jó módszerek, ezért is hívták meg a témában tapasztalt brit Királyi Állatvédelmi Társaság képviselőit egy budapesti szemináriumra.

Felfüggesztett büntetések

A büntető-törvénykönyv két év börtönnel illetve pénzbírsággal sújthatók az állatkínzók. Eddig azonban jobbára felfüggesztett büntetések születtek. A soproni kutyakínzó ügyében pedig még nem zárult le a vizsgálat, ezért az állatok egyelőre nem mehetnek új gazdához sem.

Az állatokkal szembeni megfelelő bánásmódot emellett a haszonállatok szállítása és levágása esetén is előírják különböző jogszabályok. Ezek megsértői nemcsak büntetőeljárásra számíthatnak, hanem arra is, hogy elesnek az exportlehetőségektől.

Európában közben arról is nagy viták folynak, hogy milyen mértékben megengedett az élőállatok exportja.Gyermekek és állatok

Dr. Süth Miklós országos főállatorvos szerint a magyar társadalom érzékeny az állatok jólétét érintő kérdésekben. Elmondta azt is, hogy fontos a rendőrséggel való együttműködés fejlesztése, mert az állategészségügyi hatóság nem tud például közutakon állatokat szállító járműveket leállítani.

Két dolog érinti nagyon mélyen a magyar társadalmat - vélte az országos főállatorvos: ha gyermekek vagy ha állatokkal történik valami meg nem engedett.

Egyrészt Magyarországon az Európai Unió állategészségügyi hatósága folyamatosan ellenőrzi, hogy betartja-e a tagországokra kötelező előírásokat, másrészt például az Egyesült Államok is ellenőrzi azokat az üzemeket, ahonnan importál. Itt kizáró ok, ha sérülnek az állatok kíméletére vonatkozó előírások - fogalmazott Dr. Süth Miklós.

A briteknél fontos a tárgyalókészség

Az állatvédelem terén az egyik legtekintélyesebb szervezet a budapesti szemináriumon résztvevő brit Királyi Állatvédelmi Társaság. Mint Donna O'Connell, a szervezet projektmenedzsere elmondta, számukra a legfontosabb a jó tárgyalóképsség, hogy együttműködésre tudják bírni az állattartókat.

"A Királyi Állatvédelmi Társaságot még azelőtt alapították, hogy Nagy-Britanniában létrejött volna a rendőrség. Tehát mi előbb viseltünk egyenruhát, mint a rendőrök. Az egyenruha egyfajta tekintélyt ad a dolgozóinknak. Mivel nem léphetünk magánterületre, és nem foglalhatunk le veszélyeztetett állatokat, ez az a dolog, amely megkönnyíti a fellépésünket" - mondta a Brit Király Állatvédelmi Társaság projektmenedzsere.

Donna O'Connell hozzátette: amikor új munkatársakat vesznek fel, előny az állatok ismerete, de a legfontosabb, hogy jól tudjanak kommunikálni a legkülönfélébb emberekkel.

"Mi olyan törvényeket támogatunk, amelyek rövidebb szállítási útvonalakat, vagy időszakokat írnak elő, amelyek szerint a szállítás során is garantálni kell az állatok jólétét. Ezen kívül azt hangoztatjuk, hogy az állatok számára az a legjobb, ha a lehető legközelebbi vágóhídra viszik őket a tenyésztőtől. Azok a feltételek, amelyek között Európában nagy távolságra szállítanak állatokat egyszerűen elfogadhatatlanok" - hangsúlyozta a Brit Király Állatvédelmi Társaság projektmenedzsere.