"Jelentés az ország polgárainak, leltár az elmúlt fél év kormányzásáról" - ezekkel a szavakkal jellemzi bevezetőjében Gyurcsány Ferenc miniszterelnök a kiadványt.

Azt írja, nehéz, de fontos (fél)év van a kormány mögött, amely eredményekben és tanulságokban is gazdag. Úgy vélte, amit eddig tettek, az egy igazságos társadalom, és a versenyképes, polgárai számára európai életminőséget biztosítani képes Magyarország ügyét szolgálja.

Gyurcsány Ferenc önkritikát is megfogalmazott: szerinte nem elég, ha a döntéshozók és a végrehajtók számára világosak a kormány céljai, mert ezeket az embereknek is érteniük kell, ezért a kabinet kötelessége a teljes folyamat bemutatása.

Gyurcsány Ferenc ír arról is, hogy a következő évek három nagy korszaka úgy épül egymásra, mint egy épület három szintje: a biztos alap az egyensúly, a falak a reform, a tető pedig a fejlesztés. Ez a kormányzati ciklus alapfilozófiája - fűzte hozzá.

A reform véleménye szerint nem más, mint alkalmazkodás a realitásokhoz, az eszményekhez, a távolabbi célokhoz, és három alapvető célkitűzés közös bennük: a minőség javítása, az egyenlőség és igazságosság szempontjainak érvényesítése, illetve a megújított működési mód fenntarthatósága.

A miniszterelnök álláspontja szerint akkor végzik jól a dolgukat, ha az ország sikere összekapcsolódik a szociális biztonság, a társadalmi igazságosság ügyével és a hétköznapok mindenki számára fontos alapkérdéseivel."Csakazértis" reform a közigazgatásban

A beszámoló kiemeli, hogy az államreform célja a közpénzek hatékonyabb felhasználásával létrehozott minőségi szolgáltatás és az egyenlő hozzáférés biztosítása.

Bár a kabinet eltökélt az országreform megvalósításában, a politikai intézmények megújítását szorgalmazó kezdeményezések sikertelenek voltak - tartalmazza a dokumentum.

Mint olvasható, a kormány ennek ellenére csökkentette a minisztériumok számát, döntött az új kormányzati negyed feépítéséről, átalakítja a sok párhuzamosságot tartalmazó költségvetésiintézmény-rendszert, és új központi szolgáltató szervezeteket hoz létre.

Egy, a szöveghez mellékelt táblázat adatai szerint a központi költségvetési szervezetek létszáma a 2006-os, 290 ezer körüliről jövőre 274 ezerre csökken.

2007 elejétől először a közigazgatási vezetők körében, majd minden alkalmazottra kiterjedően bevezetik a kompetenciaalapú teljesítményértékelést.

Az ellenzék csak lassít?

A dokumentum szerint a kétharmados többséget igénylő, az önkormányzati rendszer átalakításához szükséges törvényt az ellenzék támogatásának hiányában nem fogadta el az Országgyűlés.

"Ez az önkormányzati reform folyamatát lassítja, de nem állítja meg" - olvasható a szövegben.

Jövőre erősödnek a települési önkéntes többcélú kistérségi társulások, és megkezdődött a jegyzői hatáskörök felülvizsgálata.

Az összefoglaló szerint az Új Magyarország Fejlesztési Terv keretében a következő években 140,6 milliárd forint használható fel közigazgatási fejlesztésekre.A kisiskoláknak annyi, de a tandíj az egyetemeké

A kevesebb, mint 8 osztállyal működő kisiskoláknak két éven belül valamelyik, a térségben teljes évfolyammal működő iskola tagintézményévé kell válniuk.

A 2007/2008-as tanévtől megváltozik a közoktatási intézmények normatív állami támogatása, illetve két órával nő a pedagógusok kötelező óraszáma - tartalmazza az összefoglaló.

Gyurcsány Ferenc egy ceglédi péknél. Megújul a szakképzés is.

A felsőoktatásban 2008-tól bevezetik a fejlesztési részhozzájárulást, amit a hallgatók tanulmányi eredményüktől függően fizetnek. A tandíjat a jövőre felvett hallgatók fizetik az első évfolyam elvégzése után.

"A tandíj teljes összege többletforrásként a felsőoktatási intézményeknél marad" - emeli ki a kormány munkáját értékelő dokumentum.

Ezenkívül a kabinet hosszú távra meghatározta az államilag támogatott képzésre felvehetők arányát, ami - az összefoglaló megfogalmazása szerint - segíti a korszerű képzési struktúra kialakítását.

Az iskolai szakképzés állami irányítása a foglalkoztatási tárcához került. A dokumentum szerint a gyakorlati képzésben növekszik a szakmai kamarák szerepe, és 2007-től bevezetik a moduláris képzést.

Az oktatási reformról szóló fejezet végén található táblázatból kiderül, hogy az Új Magyarország Fejlesztési Terv 408,2 milliárd forintot biztosít az oktatási rendszer fejlesztésére.

4

Az értékelés szerint a nyáron elfogadott Új Egyensúly Program az adóbevételek jelentős növelésével és a kiadások csökkentésével biztosította, hogy az államháztartás 11,6 százalékos hiánya 1,5 százalékponttal 10,1 százalékra mérséklődjön.

Miközben az adó- és járulékváltozások egy része az egyensúly helyreállítása érdekében széles körben növeli a lakosság, a vállalkozások terheit, jelentős részük már egy új, a közterhekhez való hozzájárulás egyéni felelősségére és kötelességére épülő adófilozófiát tükröz: szélesíti az adóalapot, szűkíti az adófizetés alóli kibújás lehetőségeit, és igazságosabbá teszi a közteherviselést.

Az egyensúlyjavulás 90 százaléka a kiadások csökkentéséből származik, míg az állam bevételeinek emelkedéséből csupán 10 százalék - állítja a jelentés.

5

Magyarország az elkövetkező hét év alatt összesen 33 milliárd euró támogatást kap az Európai Uniótól - áll a kormányzati jelentésben. Ez háromszor akkora összeg, mint Magyarország EU-tagságának első éveiben. A támogatásokból 26 milliárd euró a fejlesztést, a területi-szociális felzárkózást, valamint az agrár- és vidékfejlesztést szolgálja.

Az EU kohéziós és strukturális alapjaiból hét év alatt összesen 22,6 milliárd euró támogatást lehet majd lehívni. Az egy főre jutó kohéziós támogatás évente 319 eurót tesz majd ki. Ezzel a fejlesztési forráshoz jutó tagországok rangsorában Magyarország Csehország mögött a második helyen áll.

6

Az egészségügyi reform új törvényei pontosan meghatározzák, hogy a jövőben a biztosítottakat milyen járulékfizetésért milyen szolgáltatások illetik meg és az ellenőrzés intézményi feltételei is létrejöttek - olvasható a jelentésben.

Meghatároztak három biztosítási csomagot, nyilvánossá teszik a várólistákat és létrejön az Egészségbiztosítási Felügyelet, amely ellenőrzi a befizetéseket.

Háromszáz forintos vizitdíjat, és ápolási díjat kell fizetni, viszont a kórházaknak és a szakrendelőknek cserébe a teljes térítési díjról számlát kell adniuk.

Az intézkedések hatására - a kormány álláspontja szerint - csökken az indokolatlan orvos-beteg találkozások száma, nő a gyógyítás hatékonysága, több pénz kerül az egészségügybe, és ha nem is szűnik meg, de visszaszorul a hálapénz.

A reform harmadik elemeként az új gyógyszerpiaci szabályokat foglalja össze a kiadvány.

Ide tartozik az új gyógyszergazdaságossági törvény, amely meghatározza a gyógyszerpiac valamennyi szereplőjének felelősségét, gátat vet a pazarló gyógyszerfelhasználásnak, valamint a biztosító és a biztosított gyógyszerterhei további növekedésének.

Az egészségügy legkritikusabb pontjának az intézményrendszert nevezi a jelentés. A reform itt a "súlyponti" és a területi kórházak, a területi járóbeteg ellátási központok kijelöléséről, valamint az alapellátás megerősítéséről szól - olvasható a dokumentumban.

Az Új Magyarország Fejlesztési Terv a következő években 400 milliárd forintot biztosít az egészségügyi infrastruktúra fejlesztésére.

7

Változnak a korai nyugdíjazás szabályai. Aki korkedvezményes nyugdíjra jogosult munkakörben dolgozik, az után a munkaadó a tb-járulékon felül 13 százalékos korkedvezmény-biztosítási járulékot fizet a jövő évtől - áll a kormány munkáját összegző jelentésben.

2007-ben még a korkedvezmény-biztosítási járulék egészét átvállalja a központi költségvetés.

"Gyere bátran, Magyarország"

Változnak a nyugdíj-megállapítás szabályai is. 2008-tól a nyugdíj alapját a személyi jövedelemadóval és járulékokkal csökkentett nettó kereset képezi.

7-8 százalékkal csökken az újonnan megállapított, induló nyugdíjak szintje, amely azonban még így is több lesz, mint a korábbi nettó kereset hetven százaléka - állítja a jelentés.

A korkedvezményes jogosultságot a jövőben munkáltatói többletjárulék fizetésére alapozzák. Ennek teljes költsége először 2011-ben terheli a munkáltatókat.

Megkezdődött a rokkantsági nyugdíjrendszer átalakítása is - olvasható a dokumentumban.

Létrehozzák a megváltozott munkaképességűek és a rokkantnyugdíjasok ellátásának olyan új, egységes rendszerét, amelynek alapvető célja a rehabilitáció, a munkaképesség helyreállítása és a munkába történő visszavezetés.

8

A szociális rendszer változtatásainak célja, hogy a segélyre való jogosultság kötődjön a közmunka végzéséhez. Erre példaként említi az összefoglaló, hogy a rendszeres szociális segély összege ne lehessen több a munkával szerezhető jövedelemnél.

Az átképzésben résztvevő munkanélküliek támogatása a minimálbér teljes összegére emelkedik. A munkaerőpiacon hátrányban lévők elhelyezkedését 2007 júliusától a START Plusz és a START Extra program is segíti.

A foglalkoztatási és szociális fejlesztésekre összesen több mint 670 millió forint áll rendelkezésre az Új Magyarország Fejlesztési Terv révén.

A kormány januártól megszünteti a gáz fogyasztói árához nyújtott támogatást, és a fogyasztási mennyiségtől függően 45-60 százalékkal emeli a díjakat. A szociálisan rászorulók viszont továbbra is kapnak kompenzációt. Erre 100 milliárd forintot biztosít a költségvetés.