Az aláírt magyar-román megállapodások legnagyobb része közös terület- és infrastruktúrafejlesztést jelent majd, ám ami leginkább érinti a hétköznapokat, az a vasúti és közúti határforgalom gyorsításáról szóló két egyezmény.

Ha ezek megvalósulnak, akkor a határon már nem kell egy órát vesztegelniük a vonatoknak és a közúti átkelőknél is csak egy helyen kell majd megállni.

Mindkét miniszterelnök többször beszélt arról a nehéz történelmi örökségről, amely a két ország kapcsolatait terheli, és ennek az örökségnek mai napig élő, vagy inkább ismét feléledt kérdése a Székelyföld autonómiája.

"A székely tartomány autonómiája kérdésében miniszterelnökként nagyon világosak kifejeztem az álláspontomat: a helyi autonómiát támogatom, és ezt a nézetet osztja kormányom legtöbb tagja. De nem tervezünk helyi autonómiát biztosítani nemzetiségi alapon" - mondta Calin Popescu Tariceanu román miniszterelnök.

Gyurcsány Ferenc a találkozón többször utalt Románia közelgő uniós tagságára, ám a románokat leginkább érdeklő kérdésben - a munkavállalás ügyében - nem ígért azonnali és teljes nyitást.

A verespataki, ciántechnológiás nyíltszíni aranybánya ügyében - amely immár sokadszor szerepelt a két fél találkozóinak napirendjén - a román miniszterelnök újra ígéretet tett arra, hogy csak biztonságos beruházást engedélyeznek.

"A román kormány nevében szeretném aláhúzni, hogy ez a beruházás csak akkor valósul meg, ha egyáltalán eljutunk a megvalósításig, ha minden nemzetközi és európai uniós környezetvédelmi előírásnak megfelel" - jelentette ki a román kormányfő.

A Szépművészeti Múzeumban tartott kormányülés miatt a Hősök tere kora reggeltől déli egy óráig le volt zárva, így az ebédre egy autóban távozó miniszterelnököket hangos dudakoncert kísérte, de ez aligha szólhatott a román-magyar kapcsolatoknak.

A magyar miniszterelnök este otthonában vacsorára látta vendégül a román kormányfőt.