A főváros története Óbuda területén kezdődött, mintegy 2000 évvel ezelőtt. A mai Flórián tér környékén helyezkedett el a római légiótábor, Aquincumban volt a mindenkori helytartó rezidenciája, melynek maradványai a Hajógyári-szigeten találhatók. Óbuda 1873-ban egyesült Budával és Pesttel, ekkor jött létre Budapest. A jelenleg 127 ezer lakosú Óbuda-Békásmegyer a főváros második legnagyobb kerülete. Az önkormányzatot az elmúlt ciklusokban Tarlós István polgármester vezette.

Hajógyári-sziget

A legnagyobb vitákat az utóbbi hónapokban a Hajógyári-sziget beépítésének terve kavarta Óbudán. A sziget déli felén egy befektető társaság szállodát, konferenciaközpontot és szabadidős centrumot építene, ami ellen több civil- és zöldszervezet tiltakozik. Az ellenzők a zöldterület csökkenésétől, a környék gépjármű-forgalmának növekedésétől és a föld alatt található Hadrianus-palota károsodásától tartanak, a támogatók viszont azzal érvelnek, hogy egy ipari terület újul meg, kitűnő közlekedési kapcsolatokkal. A beruházás ügyében népszavazást is tartottak, ám a szavazásra jogosultaknak csak 14 százaléka nyilvánított véleményt. A szigettel kapcsolatos a másik örök probléma, a Sziget fesztivál zaja, ami gyakran zavarja az óbudaiakat.

Közlekedés

A közlekedés jelenti a másik nagy problémát a kerületben. Az északról érkező forgalom a Szentendrei úton és a Bécsi úton érkezik, állandósuló dugókat okozva. Tovább nehezíti a helyzetet, hogy két év múlva átadják az M0-ás északi hídját, ami további forgalmat zúdít a Szentendrei útra. A III. kerület közigazgatási határánál lenne az M0-s nyugati továbbvezetése, a 11-es és 10-es út összekötő szakasza, ám ennek még a végső nyomvonaláról sem született még döntés. Nagyon sokat javítana a közlekedési helyzeten az északi vasúti összekötő híd mellé tervezett Aquincumi-híd, amelynek építésére már több ígéret elhangzott a kormány és a főváros részéről, de konkrét időpontokat még nem tudni.

Fejlesztési aranytartalék

Többen a híd elkészültéhez kötik az egykori ős Duna-ág maradványaként megmaradt, viszonylag nagy, összefüggő mocsaras vidék, a Mocsárosdűlő kiépítésének megkezdését. A fejlesztési aranytartalékként tartogatott területen a nyolcvanas években lakótelepet akartak építeni, amelynek terveit elsodorta a rendszerváltás. Sok környékbelit zavar viszont, hogy az üresen maradt ingatlanon megtelepedtek a hajléktalanok, és rengeteg a szemét.

Ha jön az árvíz...

Régóta megoldatlan kérdés a Római-parton élők árvíz elleni védelme. Az ártérre tulajdonképpen nem lehetett volna építkezni, de mégis sokan megtették az elmúlt évtizedben, akiknek házát ezért rendszeresen elmossa az ár. A legutóbbi árvíz után már több műszaki megoldás is felvetődött, mint például az elbontható, mobil gátrendszer, de mindez egyelőre kétséges.

Az InfoRádió szerda esti műsorának vendége Csire János független, Bús Balázs, a Fidesz-KDNP, valamint Pető György, az MSZP polgármesterjelöltje vizázik.