A közvélemény-kutatók között nincs vita arról, hogy a Fidesz nyeri a vasárnapi választást, a győzelem arányáról azonban nincs egyetértés. Míg ugyanis a többség valószínűtlennek tartja ezt, a Medián a legfrissebb (a HVG e heti számában megjelenő) mérésében masszív kétharmadot mért a Fidesz-KDNP-nek.

A Medián március második felében készült felmérése szerint a kormánypárt nemhogy gyengült volna (mint azt a hódmezővásárhelyi fiaskója után sokan feltételezték), de még erősödött is: két héttel a voksolás előtt a szavazókorú népesség 41 százalékát, a választani tudó szavazók 53 százalékát tudhatja maga mögött. Ha csak a „nyers” adatokat vennénk figyelembe,

még nagyobb lenne a kormánypárt fölénye, ám a Medián kutatói az elemzésben a kérdőíves interjútól elzárkózó választópolgárok szándékait is figyelembe vették

- olvasható a hvg.hu cikkében.

A végső előrejelzéshez a felmérésben kapott százalékokon túl ugyanis számos további szempontot érdemes figyelembe venni. Az egyik a már-már kiemelkedő kampánytémává vált gyanított „rejtőzködés”, vagyis annak feltételezése, hogy a mintába kerülő személyek számottevő része egyáltalán nem vagy nem őszintén válaszol a kérdezőbiztosoknak. Kétségtelen, hogy az utóbbi időben erősödött ez a jelenség, legalábbis a válaszmegtagadási arány, amely bő egy évtizeddel ezelőtt még ritkán érte el a 30 százalékot, négy éve 40 százalék körül volt, mostanában az 50 százalékot is meghaladja.

A Medián kérdezőbiztosai az elzárkózókat is megpróbálták – a kertkapuban vagy a félig nyitott lakásajtón át – szóra bírni, és több mint a fele mondott is valamit. Az biztos, hogy ebben a körben az átlagosnál kisebb a politikai érdeklődés és a részvételi hajlandóság, de azok, akik elárulták a szavazási szándékukat, az átlagosnál kisebb arányban támogatták a Fideszt, és nagyobb arányban az ellenzéket.

Ezzel együtt is elég nagy az a „fekete doboz”,

amelyben azok vannak, akikről semmit sem sikerült megtudni, és könnyen lehet, hogy az ő voksaik némi többletszavazatot hozhatnak az ellenzéknek, beleértve a Jobbikot is.

A választási előrejelzéseket nemcsak azok nehezítik, akik szóba sem állnak a kérdezőbiztosokkal, hanem azok is, akik válaszolnak ugyan, de a választási szándékukat nem tudják vagy nem akarják megmondani. A választások közeledtével az ő arányuk is csökkent, három hét alatt 29-ről 23 százalékra, de még a magukat biztos szavazóknak mondók között is van 14 százaléknyi állampolgár, akinek nem ismerjük a pártpreferenciáját. Ez nagyjából 700 ezer olyan potenciális szavazót jelent, akinek a vasárnapi voksai – ha meg nem is fordíthatják a valószínű eredményt – jelentősen árnyalhatják azt. Az ilyen „aktív elkötelezetlenek” között ugyanis az ellenzék támogatói vannak többségben: 55 százalékuk szeretne kormányváltást, míg csak 30 százalékuk venné jó néven a kormány maradását. Körükben a Fidesz a legelutasítottabb párt (40 százalékuk semmiképp sem szavazna a kormánypártra), és 45 százalékos népszerűségével Karácsony Gergely ebben a körben jócskán megelőzi mind Orbán Viktort, mind Vona Gábort (34, illetve 33 százalék).

A választások közeledtével egyébként meredeken nőtt a szavazási hajlandóság:

a válaszadók 66 százaléka mondta, hogy április 8-án biztosan elmegy szavazni, ami három hét alatt 6 százalékpontnyi növekedés – ennél magasabb részvételi kedvet (70 százalékot) közvetlenül a választás előtt csak 2002 tavaszán mért a Medián, és akkor aztán a tényleges részvétel is rekordmagas volt. Ez utóbbit, mint mindig, most is nehéz megbecsülni, annál is inkább, mert a Fidesz fölénye miatt a választás sokak szemében lefutott meccsnek tűnhet. Az azonban látszik, hogy a mozgósítás különösen a falvakban volt hatásos: a községekben élők körében március eleje óta 54-ről 68 százalékra nőtt a „biztos” szavazók aránya, és a megnövekedett részvételi kedv – a várakozásokkal ellentétben – nem az ellenzék esélyeit javította:

épp a falusiak körében 39-ről 48 százalékra nőtt a Fidesz-szavazók aránya.

A valós részvételi arányon túl számos más kérdés is nyitva áll. A Jobbik parlamentbe jutása biztosra vehető (a válaszadók négyötöde is a bejutó pártok között nevezte meg), ám a támogatottsága január óta némileg csökkenő tendenciát mutat, és az eredménye akár el is maradhat a 2014-estől. Az MSZP–Párbeszéd szövetség bejutása is viszonylag biztosnak tűnik, bár a közös lista miatt a 10 százalékos küszöböt kell átugrania. Az LMP a „rejtőzködők” köréből is számíthat szavazatokra – az ismeretlen pártpreferenciájú „biztos” szavazók közül minden ötödik adná a voksát közepesnél nagyobb valószínűséggel a zöldpártra. A Medián a DK bejutását is valószínűsíti, bár Gyurcsány Ferenc pártja a kampányban nem tudta erősíteni a pozícióját.