Infostart.hu
eur:
362.38
usd:
310.19
bux:
0
2026. augusztus 21. péntek Hajna, Sámuel
Egy Tomahawk manőverező robotrepülőgép 3D-s modellje.
Nyitókép: Getty Images/alxpin

Komolyan veszik a helyzetet: „csúcsra járhat” a haditengerészet egyik legfőbb precíziós fegyverének gyártása

Több mint hússzorosára növeli a Tomahawk robotrepülőgépek gyártását az Egyesült Államok. Az ok az Irán elleni háború, továbbá az, hogy a szövetségeseknek átadott fegyverek miatt visszaestek az amerikai rakétakészletek.

A Pentagon 22,9 milliárd dolláros, hét évre szóló szerződést kötött a Raytheon fegyvergyártó céggel, amelynek alapján az évi 60-ról több mint ezerre emelik a Tomahawk robotrepülőgépek gyártását.

A Tomahawkot – kissé pontatlanul – cirkálórakétának is szokták nevezni. Ez a cirkáló robotrepülőgép az amerikai haditengerészet egyik legfontosabb nagy hatótávolságú, precíziós fegyvere: hajókról és tengeralattjárókról indítva szárazföldi célpontok ellen használják. Annak ellenére, hogy precíziós fegyver, a célpontokat kijelölők tévedhetnek: február 28-án egy Tomahawk az iráni Minábban egy iskola közelében csapódott be, a támadásban több mint 160 ember, köztük több mint száz gyerek vesztette életét.

Az amerikai hadsereg a konfliktusban jelentős mennyiségű lőszert használt fel, ezért egyre nagyobb aggodalom övezi a precíziós fegyverek és a légvédelmi rakéták készleteit.

A mostani megállapodás egy februárban létrejött előzetes egyezséget véglegesít. A Trump-kormányzat több évre szóló szerződésekkel próbálja rávenni a nagy amerikai hadiipari vállalatokat, hogy több milliárd dollárt fektessenek új gyártókapacitásokba és berendezésekbe. A cél, hogy az ipar gyorsabban tudja pótolni az elhasznált fegyvereket.

Nem csak a Tomahawk gyártását bővítik: a hónap elején az amerikai hadsereg olyan szerződéseket is kötött, amelyekkel a Patriot és a THAAD elfogórakéták gyártásához szükséges alkatrészek előállítását gyorsítják fel. Utóbbi, vagyis a nagy magasságú területvédelmi rakétarendszer – angol nevén Terminal High Altitude Area Defense – az ellenséges ballisztikus rakéták elfogására szolgáló amerikai légi- és rakétavédelmi rendszer.

Az amerikai haditengerészet ügyvezető minisztere, Hung Cao szerint az ipar most gyorsan növeli a lőszergyártást, és a Raytheon új szerződése biztosítja, hogy az amerikai fegyveres erők számára továbbra is rendelkezésre álljon a szükséges csapásmérő kapacitás.

A mostani beruházási hullám egyben arra is utal, hogy Washington hosszabb távra tervez. A modern precíziós rakéták gyártását ugyanis nem lehet egyik napról a másikra megtöbbszörözni: új üzemekre, gépekre és képzett munkaerőre van szükség. A többéves szerződések éppen ezt teszik lehetővé a hadiipari vállalatok számára.

A fegyvergyártás felpörgetésének Ukrajna szempontjából csak közvetett jelentősége van. Az amerikai készletek megcsappanása ugyanis már a Kijevnek szánt fegyverszállításokat is megnehezítette, különösen a Patriot légvédelmi rakéták esetében.

Tomahawk robotrepülőgépeket Ukrajna korábban maga is kért, azért, hogy nagy hatótávolságú csapásokat tudjon mérni oroszországi célpontokra, például akár Szentpétervárra. Donald Trump amerikai elnök először lebegtette, majd tavaly októberben végül elutasította, hogy ilyen eszközt adjanak át Kijevnek. A mostani beruházás kapcsán nem tudni, hogy változik-e a véleménye. A magyarázat az, hogy az ügylet elsősorban az amerikai készletek feltöltését szolgálja.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
inforadio
ARÉNA
2026.08.24. hétfő, 18:00
Wagner Péter
az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány vezető elemzője
Megünnepelte a Tisza-kormány az államalapítást, és deidkált oldalon kezdte hírdetni vállalásainak állását - kormányhírek pénteken

Megünnepelte a Tisza-kormány az államalapítást, és deidkált oldalon kezdte hírdetni vállalásainak állását - kormányhírek pénteken

Megünnepelte a Tisza-kormány augusztus 20-át, a nemzeti ünnep a hagyományos állami rendezvények mellett meghatározó politikai bejelentéseket és diplomáciai eseményeket is hozott tegnap. Magyar Péter miniszterelnök újabb országjárást hirdetett, megoldódni látszik a paksi atomerőmű válsága, Lázár János pedig huszonöt év után lemondott parlamenti mandátumáról. Eközben az aszállyal küzd a mezőgazdaság, az ország történetének egyik legszárazabb éve az idei.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×