Új frakciót hozott létre a lengyel parlamentben a legnagyobb ellenzéki pártból, a Jog és Igazságosságból (PiS) pár napja kilépett Mateusz Morawiecki, a PiS korábbi alelnöke, egykori kormányfő. Morawiecki szerdán újságíróknak elmondta: az új, Fejlődés Plusz nevű formációnak 40 képviselő és egy szenátor a tagja. A PiS július 24-én szakadt két részre, miután több mint 30 parlamenti képviselő távozott a pártból belső viták miatt. Morawiecki úgy nyilatkozott: nem fog részt venni a párt belső „játszmáiban”, ehelyett arra akar koncentrálni, hogy Donald Tusk centrista kormányának kihívójává tudjon válni. „Tehetnek, amit akarnak, mi megyünk előre” – mondta, hozzátéve, hogy napokon belül bemutatják az új politikai formáció programját.

Illés Pál Attila, a Magyar Külügyi Intézet vezető kutatója, Lengyelország-szakértő az InfoRádióban elmondta: 2025 közepétől kezdve elkezdhettek már a pártok arra készülni, hogy mi lesz a következő parlamenti választásokon 2027-ben, ez a folyamat érett meg mostanra úgy, hogy a jobboldali párt minden valószínűség szerint két részre szakad.

„Ez inkább egy modern és mérsékelt jobboldali erő lesz, legalábbis a volt miniszterelnök ezt hangoztatja; egy technokrata formáció, amely kevésbé hajlamos a romantikus patrióta jelszavakra, és amely inkább támaszkodik a városi polgári társadalomra” – mondta.

Felidézte azt is, hogy 2023-ban Donald Tusk vezetésével alakult koalíciós kormány Lengyelországban, amely akkor egy ideig őrizte még népszerűségét. A győzteshez való húzás szerinte Lengyelországban is működött 2023-at követően, épp ezért a 2024-es európai parlamenti választásokat már egy kicsivel, de a polgári, centrista-liberális koalíció nyerte meg, a PiS a második helyre került.

Összességében nagy változásokat nem vár: ha a Morawiecki vezette párt bekerül a parlamentbe, akkor a PiS-szel együtt koalíciót tud majd alkotni, a két konföderációnak valamelyik formációja, valamelyik pártja szintén ehhez tud csatlakozni, és

nagy valószínűséggel kormányt tudnak majd alakítani 2027-et követően,

ha addig nem változnak meg jelentősen az erőviszonyok.

„Ugyanis most a másik oldalon a kormányzó Polgári Platform van, de a baloldali párttal – amelynek a támogatottsága több mint 5 százalék még, tehát bejut majd a következő parlamentbe is –, együtt már nem tesznek ki annyit, hogy kormányt tudjanak alakítani” – zárta gondolatait, megjegyezve, hogy azért még több mint egy évvel vagyunk a választások előtt, tehát sok minden változhat, de ha így marad a helyzet, akkor nagy valószínűséggel kormányváltásra kerül sor.

Lengyelországban várhatóan jövő októberben tartják a parlamenti választásokat.

A cikk Várkonyi Gyula összeállítása alapján készült.