Nagyon régóta szólnak arról hírek, hogy Volodimir Zelenszkij azért lobbizik, hogy az amerikai csúcstechnológiát jelentő légvédelmi rakéták, a Patriotok gyártása Ukrajnában is történhessen, hiszen az amerikai készletek kifogyóban vannak az ukrajnai, valamint az iráni háború miatt, miközben a nyugat-európai szövetségeseknek sem áll rendelkezére kellő mennyiség.

Ezzel kapcsolatban most sikerült egy személyes találkozás alkalmával dűlőre jutni, miszerint az Egyesült Államok, illetve egész pontosan az a cég, amelyik gyártja ezt a rakétát, megadta az engedélyt, nyilván politikai beavatkozásra, hogy Ukrajnában is készülhessenek Patriotok – foglalta össze az InfoRádióban Somkuti Bálint, aki szerint

a problémát az jelenti, hogy ehhez fel kell építeni egy gyárat Ukrajnában, be kell tanítani a munkásokat, tehát egy hosszabb átfutási tervről van szó, nem egy azonnali megoldásról.

Mindez azért is érdekes, mert Volodimir Zelenszkij a Fox News-nak nyilatkozva azt hangsúlyozta, hogy a Patriot-rakétákból többre és gyorsabban van szüksége Ukrajnának. Főleg, mert azok a támadások, amelyet Oroszország intézett Ukrajna különböző ipari centrumai, illetve a főváros ellen, megmutatták, hogy az ukrán légvédelem igen komoly kihívásokkal küzd, az elfogási arány jelentősen lecsökkent a hivatalos optimista hírek ellenére, úgyhogy valóban, Ukrajna gyorsan és sok légvédelmi rakétára lenne szüksége – értett egyet a biztonságpolitikai szakértő, megismételve: a problémát az jelenti, hogy ez világszerte hiánycikk.

Amerikai–izraeli tárgyalások

Mindeközben Donald Trump és Benjamin Netanjahu találkozójáról viszonylag kevés hír szivárgott ki, de az előzetes információk szerint itt az iráni helyzet állt a középpontban, amiről nagyjából elmondható, hogy egyfajta patthelyzet alakult ki. Hogy mi tudható erről az egyeztetésről, azzal kapcsolatban Somkuti Bálint közölte: a meghatározó amerikai hírforrások, a The Wall Street Journal és a The New York Times szerint az amerikai–izraeli, Egyesült Arab Emirátusokbóli támadást Irán ellen egy izraeli hír váltotta ki, ehhez képest

Izrael most kimaradt a második fordulós összecsapásokból, úgyhogy nagyon nehéz biztos képet kapni arról, hogy mi történik.

Eközben az Egyesült Államok az öböl térségéből az iráni rakétacsapások miatt kivont különböző eszközei, jellemzően – légi utántöltő, illetve légtérfigyelő – repülőgépek Izraelbe települtek át, úgyhogy ez egy nagyon összetett kérdés – fogalmazott a szakértő, aki szerint Izrael érdeke az, hogy Irán ne jelenthessen fenyegetést a számára, se a ballisztikusrakéta-programja, se pedig az atomprogramja – utóbbival kapcsolatban továbbra is nyitott és vitás kérdések állnak fenn. „Úgyhogy valószínűleg Benjamin Netanjahu megpróbálta meggyőzni Donald Trumpot, hogy az egyébként az elmúlt egy-két napban beállt szünet a katonai műveletekben megszűnjön és az Egyesült Államok törekedjen az iráni programok felszámolására, viszont miután Irán 47 éve készül erre a konfliktusra, ez nem olyan egyszerű – magyarázta a biztonságpolitikai szakértő.

Információk szerint volt egy informális találkozó Volodimir Zelenszkij és Benjamin Netanjahu között is, és állítólag tervben van egy hivatalos találkozó előkészítése az ukrán elnök és az izraeli miniszterelnök között, miközben viszonylag keveset hallani arról, hogy milyen is Izrael és Ukrajna viszonya jelenleg. Somkuti Bálint szerint azért merül föl ez a kérdés folyamatosan, mert Izrael egy kiemelt amerikai szövetséges, és az amerikai fél a jelek szerint nem a diplomáciai nyomásgyakorlás eszközét választotta az orosz–ukrán háború lezárására, hanem inkább katonai megoldásra törekszik az ukrajnai, illetve az egyéb szövetségesek támogatásával, és egy nagyon nagy kérdés, hogy Izrael mit tud és mit tehet ebben a helyzetben.

A biztonságpolitikai szakértő két dologra hívta fel a figyelmet:

• Egyrészt egymillió körüli orosz származású lakosa van a zsidó államnak, akiknek a véleménye Oroszországgal kapcsolatban finoman szólva is ambivalens, tehát nem akarnak konfrontációt Oroszországgal.
• A másik pedig az, hogy eközben Oroszország jelen van továbbra is például Szíriában, és az orosz–izraeli érdekek elég keményen ütköznek több területen, viszont egy nagyhatalmat magára haragítani, annak több szinten lehet következménye.

„Úgyhogy óvatos lennék azokkal a nyilatkozatokkal, amelyek szerint Izrael nemsokára Ukrajna pártjára áll, illetve teljes mellszélességgel támogatni fogja Ukrajnát. A háttérben, ahogy eddig is például a Patriot-rakéták Egyesült Államokba szállításával, majd onnan Ukrajnába juttatásával Izrael továbbra is támogatni fogja Ukrajnát, de nyílt diplomáciai támogatással egyelőre nem várhatunk szerintem” – fogalmazott.

A megromlott lengyel–ukrán viszony kapcsán Somkuti Bálint kifejtette: azt lehetett tudni, hogy a 2014 után hatalomra jutott ukrán vezetés másképp tekint a másik világháborúban náci kollaboránsként működő OUN, UPA nevű szervezetekre, amik gyakorlatilag emberiességelni bűnöket követtek el a náci rezsim szolgálatában. Mégis, az OUN-vezető, Sztepan Bandera és a hozzáköthető személyek egyre kiemeltebb szerepet töltenek be az ukrán „önképben”, és ezt nyugatról sem kifogásolják, amiben azért van egy kis meglepetés – jegyezte meg a biztonságpolitikai szakértő. Emiatt egyre több alkalommal ütköznek azok az érdekek, amelyeket az ukrán vezetés belföldi szerepe miatt kénytelen felvállalni – hiszen a szélsőséges csoportok kiemelten támogatják a jelenlegi ukrán kormányt –, és a külföldi szövetségesek, mint például Lengyelország között állnak. „Ne felejtsük el, hogy a volt volhíniai mészárlásban százezres nagyságrendben haltak meg lengyelek az OUN–UPA-alakulatoknak a kezeitől. Tehát ez egy nagyon érzékeny kérdés, amit

a lengyel lakosság a mai napig a náci népirtásokhoz hasonlóan kiemelten kezeli, és az, hogy Ukrajnában tömegmegmészárlásokat elkövetőkről neveznek el alakulatokat, ez azért nagyon komoly indulatokat vált ki,

amit az ukrán vezetésnek is előbb-utóbb figyelembe kell vennie” – mutatott rá a Somkuti Bálint biztonságpolitikai szakértőt az InfoRádióban.

A cikk alapjául szolgáló interjút Kocsonya Zoltán készítette.