Infostart.hu
eur:
363.58
usd:
317.37
bux:
145080.86
2026. július 29. szerda Flóra, Márta
Donald Tusk lengyel miniszterelnök (b) fogadja Volodimir Zelenszkij ukrán elnököt Lublinban 2026. július 29-én.
Nyitókép: MTI/EPA/PAP/Wojtek Jargilo

Amerikai híreket vitt Varsóba a történelmi vita miatt is feszült helyzetben Volodimir Zelenszkij

Megbeszélést folytatott Volodimir Zelenszkij ukrán elnök és Donald Tusk lengyel miniszterelnök szerdán Lublinban, elsősorban az ukrán államfő közelmúltbeli egyesült államokbeli tárgyalásairól – közölte a lengyel miniszterelnöki hivatalra hivatkozva a TVP Info lengyel hírportál.

Az ukrán elnök Washingtonból hazafelé tartva találkozott Tuskkal a kelet-lengyelországi városban – közölte a lengyel miniszterelnöki hivatal az X közösségi oldalon.

A tárgyalás után Volodimir Zelenszkij a Facebook oldalán közölte, hogy Donald Tuskkal Lublinban számos kétoldalú kérdésről tárgyalt, így az országaik közötti történelmi vitáról, továbbá beszélt washingtoni tárgyalásairól.

Közölte, hogy megvitatták a védelmi együttműködést, valamint a városaik és a közösségeik védelmét „a kegyetlen orosz légicsapásokkal szemben”. Hozzátette, hogy a ballisztikus rakéták elleni védekezés elsődlegesen fontos. Ukrajna biztonsága és védelme egyben Lengyelország biztonsága és védelme is. Együttműködésük mind a térséget, mind Európát erősíti - tette hozzá az ukrán elnök. Végezetül köszönetet mondott a háború elől Lengyelországba menekült ukránok befogadásáért és biztonságáért.

A tárgyalás előtt Szerhij Nikiforov, az ukrán elnöki hivatal sajtótitkára az Unian ukrán hírügynökség szerint arról számolt be, hogy a megbeszélésen egyebek mellett a kapcsolatok rendezéséről, a Lengyelországban élő ukránok elleni gyűlölet-bűncselekményekre való reagálásról, a védelmi együttműködésről és az amerikai látogatás nyomán az európai partnerekkel való egyeztetésről lesz szó.

A TVP Info hangsúlyozta: ez volt az első alkalom, hogy az ukrán elnök Lengyelországba látogatott, miután a két ország közös történelmi múltja körül kialakult vita nyomán visszavonták Fehér Sas-érdemérmét.

A két ország viszonyát egyebek mellett beárnyékolja a volhíniai mészárlásnak nevezett események eltérő megítélése is. A terület a második világháborúig Lengyelországhoz, majd a Szovjetunióhoz és az Ukrán SZSZK-hoz tartozott, 1991-től a pedig a független Ukrajna részévé vált. A lengyel álláspont szerint Volhíniában és Kelet-Galíciában az Ukrán Felkelő Hadsereg (UPA) és az Ukrán Nacionalisták Szervezete (OUN) mintegy százezer lengyel civilt mészárolt le 1943 és 1945 között, amit Varsó népirtásnak minősített. A két szervezetet ugyanakkor a mai Ukrajnában a szovjet Vörös Hadsereg ellen az ukrán függetlenségért harcoló mozgalmakként tartják számon.

A történelmi eseményt övező vita azután újult ki, hogy az ukrán elnök májusban az UPA "hőseiről" nevezte el az ukrán hadsereg egyik alakulatát. Karol Nawrocki lengyel elnök emiatt júniusban visszavonta országa legmagasabb állami kitüntetését, a Fehér Sas-rendet Volodimir Zelenszkij ukrán elnöktől; amire több ukrán közéleti személyiség és politikus, köztük a varsói ukrán nagykövet is azzal tiltakozott, hogy egymás után mondtak le a korábban Lengyelországtól kapott állami kitüntetéseikről.

Címlapról ajánljuk

Magyar Péter: krízisterv készül nagyvállalatok energiafogyasztásának időszakos korlátozására

A paksi atomeromű 3. blokkjának leállítása után, a hőségriadó csütörtöki életbe lépése előtt osztott meg információkat a lakossággal a kormányfő.
inforadio
ARÉNA
2026.07.30. csütörtök, 18:00
Hack Péter
jogász, az ELTE emeritus professzora
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×