Álmos Európa motorja; a német gazdaság megtorpant és ez az egész euroövezetet magával ránthatja. Ami történhet: az energiaválság okozta infláció nyomán az Európai Központi Bank késleltetheti a kamatlábcsökkentést. Közben Berlin az infrastruktúra és a honvédelem támogatása érdekében kénytelen 180 milliárd euro fölé emelni a hitelfelvételét, ami a GDP több mint 62 százalékára emelheti az államadósságot.

A német gazdasági növekedési előrejelzés megfelezésének hátterében elsősorban az iráni konfliktus áll, amely az energiaárak emelkedésén keresztül újabb sokkot okozott Európa legnagyobb gazdaságának.

A vezető gazdaságkutató intézetek már hetekkel ezelőtt is hasonló irányba módosították prognózisaikat: 2026-ra 0,6 százalékos, 2027-re pedig 0,9 százalékos bővülést várnak, ami jól mutatja, hogy tartós lassulásra számítanak.

Németország gyengélkedése különösen rossz hír a közép- és kelet-európai országok, köztük Magyarország, Lengyelország és Csehország számára.

Mivel ezek a gazdaságok ezer szállal kötődnek a német ipari termeléshez, a német kereslet visszaesése azonnali negatív tovagyűrűző hatással jár a helyi exportra és ipari kibocsátásra. Ausztria, Németország egyik legszorosabb kereskedelmi partnere szintén borús kilátásokkal néz szembe, mivel ipari fellendülése közvetlenül függ a német megrendelésektől. Az ázsiai, különösen kínai alkatrész-beszállítók szintén érintettek, mivel a német ipar csökkenő termelése kevesebb importot igényelhet.

Közben a német háztartások számára a lassulás közvetlen következménye a vásárlóerő csökkenése. Az energiaárak megugrása miatt az infláció várhatóan 2,7 százalékra gyorsul 2026-ban, ami felemészti a béremelések jelentős részét. A reálfogyasztás növekedése 3,2 százalékra lassul, miközben a munkanélküliek száma tartósan 3 millió fő felett maradhat, mivel a vállalatok a bizonytalan kilátások miatt óvatosabbá váltak a felvételekkel.

A helyzet ráirányította a figyelmet a német gazdaság strukturális gondjaira. Az exportvezérelt modell egyre kevésbé működik a magas energiaárak és a kínai verseny erősödése mellett. Ráadásul a külkereskedelem rövid távon nem tudja húzni a növekedést, ami különösen érzékenyen érinti az ipari termelést.

Minderre reagálva több német ipari szereplő is figyelmeztetett: a vegyipar és az autóipar költségei drasztikusan emelkedtek, ami beruházások elhalasztásához és akár munkahelyek megszűnéséhez vezethet. Elemzők szerint a legnagyobb vesztesek az energiaintenzív ágazatok és az exportpiacokra termelő középvállalatok lehetnek.

Összességében a szakértők szerint a német gazdaság fordulóponthoz érkezett: ha az energiaárak tartósan magasak maradnak, és a geopolitikai feszültségek nem enyhülnek,

a lassulás elhúzódó állapottá válhat.