A szlovák védelmi tárca államtitkára bejelentette: kezdeményezik az ügyészségi döntés felülvizsgálatát. Igor Melicher szerint az indoklás ellentmondásos, és veszélyes üzenetet hordoz, miszerint politikai kapcsolatokkal bármit meg lehet tenni következmények nélkül.

A Robert Fico vezette kormányoldal azt állítja, hogy az Ukrajnának 2023-ban a Heger-kormány idején átadott fegyverek egy része még hadrendben volt, vagy legalábbis értékesíthető lett volna. Robert Kalinák védelmi miniszter és Tibor Gaspar parlamenti alelnök szerint még a működésképtelen MiG vadászgépek is komoly pénzbeli értéket képviseltek. Tibor Gaspar arra hivatkozott, hogy

más országok ma is használják ezt a típust, így az államnak meg kellett volna próbálnia az eladást.

Az ügyészség ezzel szemben katasztrofális műszaki állapotról beszél. Rastislav Remeta ügyész szerint az S–300-as légvédelmi rendszert 1989 óta nem modernizálták a NATO-előírások szerint, nem rendelkezett saját gépek elleni védelemmel, és mindössze 48 rakétája volt, ezek szavatossága pedig már 2016-ban lejárt. A MiG–29-ek közül háromnak nem volt motorja, a többi folyamatos karbantartásra szorult, amit kizárólag orosz szakemberek tudtak elvégezni. Az orosz–ukrán háború kitörése után ez biztonsági okokból már elképzelhetetlen volt.

Rastislav Remeta hangsúlyozta: a gépek 2019 óta fegyverzet nélkül repültek, mert a rakéták élettartama lejárt, 2021-től pedig Szlovákia már csak egyetlen gépet tudott kiállítani a NATO-légtérvédelemhez. Állítása szerint

az átadott eszközöket Szlovákia nem használta, fenntartásuk viszont évente több tízmillió euróba került.

Fontos ugyanakkor megjegyezni, hogy Szlovákia nem ingyen adta át a haditechnikát. Bár Ukrajna nem fizetett érte, az Európai Unió az Európai Békekeretből több mint 211 millió eurós kompenzációt nyújtott, ami az eszközök eredeti értékének közel a felét teszi ki.

Az ügyészség döntése alapján felmentették Jaroslav Nadot is, a Heger-kormány védelmi miniszterét, aki szerint a korábbi kabinet jogszerűen, gazdaságosan és helyesen járt el Ukrajna megsegítésében. Jaroslav Nad visszautasította a hazaárulás vádját, és politikai támadásról beszélt.

Robert Fico miniszterelnök viszont élesen bírálta az ügyészséget. A kormányfő szerint az igazságszolgáltatás politikai szerepet vállalt, és az átadott fegyverek gyengítették Szlovákia védelmi képességeit. A vitába beszállt Matús Sutaj Estok belügyminiszter is, aki úgy fogalmazott: nem normális, hogy a korábbi kormány pótlás nélkül adott át kulcsfontosságú katonai eszközöket, és emiatt Szlovákia ma más országok – köztük Magyarország és Lengyelország – segítségére szorul a légtérvédelemben. A szlovák ellenzék szerint viszont az ügy „politikai póttéma”, hiszen minden illetékes szerv megerősítette: az adományozás törvényes volt.