Az amerikai védelmi tárca titkos értékelése szerint egy Tajvan körüli háborúban Kína már képes lenne legyőzni az Egyesült Államokat. A New York Times által ismertetett dokumentumot Joe Biden volt elnök egyik nemzetbiztonsági illetékese is látta – és a sajtó szerint elsápadt, amikor felfogta, hogy Pekingnek „minden amerikai trükkre van válasza”.

A jelentés szerint az USA súlyos stratégiai csapást szenvedne el: Tajvannal együtt elveszítené legfőbb hídfőállását a Csendes-óceán nyugati részén.

A Pentagon szimulációs játékaiban az USA legmodernebb, 13 milliárd dolláros repülőgép-hordozója, a Gerald Ford is rendszeresen megsemmisül – többnyire kínai dízel-elektromos tengeralattjárók vagy hiperszonikus rakéták támadása miatt.

Utóbbiból Kína mintegy hatszáz darabbal rendelkezik, köztük a díszszemléken bemutatott, „hajógyilkos” YJ–17 típussal, amely a becslések szerint a hangsebesség nyolcszorosával képes repülni.

Az Egyesült Államok viszont még egyetlen saját hiperszonikus fegyvert sem állított hadrendbe, de továbbra is kilenc újabb Ford-osztályú hordozó építését tervezi. Elemzők szerint épp ez a probléma egyik gyökere: a nagy amerikai hadiipari cégek évtizedek óta egyre drágább, egyre összetettebb fegyvereket adnak el szövetségi kormánynak, de ezekből nem lehet eleget gyártani egy modern, nagy intenzitású háborúhoz.

Eric Gomez, a Taiwan Security Monitor kutatója is megerősítette a helyzet súlyosságát. Egy Tajvan-szimulációban szerinte az USA „rengeteget veszít”: több mint száz ötödik generációs F-35-ös lopakodó vadászgépet, rombolókat, tengeralattjárókat, sőt repülőgép-hordozókat is.

Pete Hegseth hadügyminiszter pedig úgy fogalmazott: „mindig mi veszítünk” és szerinte

a kínai hiperszonikus rakéták percek alatt elsüllyesztenék az amerikai repülőgép-hordozókat és megsemmisítenék az amerikai csúcs-haditechnikát, még mielőtt az Tajvan közelébe kerülne.

A Pentagonban nem csak a kinetikus fenyegetés miatt nő az aggodalom. Kína állítólagosan államilag támogatott hackercsoportja, a Volt Typhoon beágyazta az amerikai katonai bázisok áram- és kommunikációs hálózataiba a vírusait. Egy Tajvan körüli válságban ez béníthatná az amerikai csapatmozgásokat és fegyverszállításokat.

Közben Hszi Csin-ping kínai elnök továbbra is „történelmi szükségszerűségnek” nevezi Tajvan elfoglalását, és parancsba adta, hogy a hadsereg 2027-re álljon készen. Elemzők azonban úgy látják: csak akkor lépne, ha garantált lenne a siker – a kudarc ugyanis politikailag végzetes lenne számára.

Mindeközben az amerikai hadsereg felismerte: ha továbbra is a lassan előállítható, bonyolult fegyverzetekre támaszkodik, akkor nem tudja felvenni a versenyt Kína ipari kapacitásával.

A Kongresszus most egymilliárd dollárt különített el kis méretű drónok tömeggyártására, de szakértők szerint Washington hátrányban van. A védelmi kiadások történelmi mélyponton, a GDP 3,4 százalékán állnak, és a lőszerkészletek sem elegendőek egy hosszabb konfliktushoz. Jelentések szerint az idén júniusban, Izraelt megcélzó iráni „rakéta eső” során, az USA a negyedét elhasználta nagy magasságban működő légvédelmi rakéta eszközeiből.