Infostart.hu
eur:
389.31
usd:
335.45
bux:
0
2026. március 4. szerda Kázmér
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök sajtóértekezletet tart Kijevben 2024. július 15-én, az Ukrajna elleni orosz háború alatt.
Nyitókép: MTI/AP/Efrem Lukackij

Pokrovszk veszélyben, de Volodimir Zelensziij nem mond le területekről

Ukrajna kész tárgyalni a békéről – de nem hajlandó ezért előre területet feladni, ahogy azt Moszkva feltételül szabta. Volodimir Zelenszkij elnök kedden beszélt erről. Közben a fronton tovább éleződik, az oroszok pedig nukleáris torpedót teszteltek.

„Ukrajna készen áll a béketárgyalásokra, de nem fogunk kivonulni újabb területekről, ahogy Oroszország követeli” – mondta Volodimir Zelenszkij. Az ukrán elnök hozzátette, hogy a tárgyalások helyszíne gyakorlatilag bárhol lehet – kivéve Oroszországban vagy Fehéroroszországban.

Az elnök elmondása szerint már a hét végén, pénteken vagy szombaton egyeztetnek az ukrán és európai képviselők a tűzszünet részleteiről. Ezt azután mondta, hogy Kijevben találkozott David van Weel holland külügyminiszterrel.

„Ez még nem a háború lezárásának terve. Elsőként tűzszünetre van szükség”

– fogalmazott Zelenszkij. Közben, a Reuters értesülései szerint Moszkva továbbra is ragaszkodik ahhoz, hogy Ukrajna újabb területeket engedjen át, mielőtt bármilyen fegyverszünetről szó lehetne. Donald Trump amerikai elnök viszont Kijev álláspontját támogatja: a tűzszünetnek a jelenlegi frontvonalakon kellene életbe lépnie.

Volodimir Zelenszkij mindemellett felszólította az amerikai törvényhozókat, hogy szigorítsák tovább az Oroszország elleni szankciókat, miután Donald Trump új büntetőintézkedéseket vezetett be Moszkva két legnagyobb olajcégével szemben. Az elnök szerint Ukrajnának még két-három évig szüksége lesz stabil pénzügyi támogatásra európai partnereitől. Emellett Kínát is sürgeti:

„Nagyon szeretnénk, ha Kína nyomást gyakorolna Oroszországra, hogy véget érjen ez a háború, és ne segítse annak folytatását”

– mondta. Közben azonban úgy tűnik, bevált Vlagyimir Putyin halogató taktikája – amennyiben változást jelent, hogy orosz csapatok hatoltak be az egyik kelet-ukrajnai erőd-városba, Pokrovszkba, és észak, illetve északnyugat felé próbálnak haladni. Kijev ezt úgy tálalja, hogy Moszkva emberveszteségei óriásiak, mégis folytatja a támadást. A város azért fontos, mert stratégiai közlekedési csomópont és olyan magaslatokon fekszik, amelyek meghódításával az oroszok előtt megnyílik az út a Donyeck régió még ukrán kézen lévő részeinek elfoglalása előtt.

Eközben Putyin bejelentette, hogy sikeres volt az orosz „Poszeidon” nevű, nukleáris meghajtású torpedó tengeralattjárós tesztje – a szakértők szerint ez a fegyver „radioaktív cunamit” tudna kiváltani, amely teljes, part menti városokat tehet lakhatatlanná. Az orosz elnök úgy fogalmazott:

„Először sikerült nemcsak elindítani a hordozóról, hanem a nukleáris meghajtású egységet is aktiválni. Ilyen fegyver máshol nem létezik.”

A fejlemény napokkal azután történt, hogy Donald Trump korábban „hibának” nevezte Moszkva egy közelmúltbeli nukleáris rakétatesztjét. Putyin vasárnap jelentette be: sikeresen kipróbálták a Burevesztnyik (Viharmadár) nevű, nukleáris meghajtású robotrepülőgépet, amely szerinte képes bármilyen védelmi rendszert áttörni.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Az iráni háború már 13 országra terjedt ki, és Kaiser Ferenc szerint nem látni, meddig eszkalálódik tovább

Az iráni háború már 13 országra terjedt ki, és Kaiser Ferenc szerint nem látni, meddig eszkalálódik tovább

Már legalább 13 országot érint a Közel-Keleten zajló fegyveres konfliktus a Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense szerint. Kaiser Ferenc az InfoRádióban azt mondta: a háború alapvetően Irán, Izrael és az Egyesült Államok között zajlik, de közvetetten részt vesz a konfliktusban több Iránhoz köthető „proxy”, vagyis helyettes is, mint a libanoni Hezbollah vagy a jemeni húszik. A szakértő hozzátette: a legnagyobb hatótávolságú iráni ballisztikus rakéták Romániát még elérik, de Magyarországot nem.

Hortay Olivér az Arénában: két módon is súlyosan roncsolódik most a világ olajellátása

A Hormuzi szoros kiesése a nemzetközi olajpiaci útvonalakból nagy érvágás, de legalább ennyire komoly probéma, hogy a megtámadott Irán válaszcsapásként a környező országok infrastruktúráját támadja – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Hortay Olivér közgazdász, a Századvég Konjuktúrakutató Zrt energia- és klímapolitikai üzletágvezetője.
inforadio
ARÉNA
2026.03.04. szerda, 18:00
Resperger István
ezredes, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Szent-István Biztonságkutató Központ igazgatója
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×