Infostart.hu
eur:
389
usd:
330.41
bux:
0
2025. december 26. péntek István
Man in handcuffs
Nyitókép: FOTOKITA/Getty Images

Áttörés a „modern idők legnagyobb háborús szabotázsa” ügyében

Olaszországban őrizetbe vettek egy ukrán állampolgárt, aki a hatóságok szerint kulcsszerepet játszott az Északi Áramlat vezetékek felrobbantásában. A Wall Street Journal a felmelegített ügy kapcsán meglepő állításokat tett.

A férfit, akit a német adatvédelmi szabályok miatt csak Szerhij K.-ként neveztek meg, az olasz csendőrség fogta el nem sokkal szerda éjfél előtt Rimini tartományban, San Clemente városában egy hétfőn kiadott európai elfogatóparancs alapján.

A hírt elsőként a Spiegel című német lap közölte, mivel az illető ellen a német szövetségi ügyészség emelt vádat. Viszont az olaszok is vizsgálatot folytatnak ellene, a februárban, Savona partjainál történt robbantás ügyében, aminek célpontja egy máltai felségjelű olajtanker, a Seajewel volt. Az olaszok szerint esetleg szabotázs történhetett, mert a máltai hajóról ismert, hogy az orosz olajra vonatkozó embargót kijátszó árnyékflottához kötötték.

A német főügyészség szerint Szerhij K. a feleségével és két gyerekével érkezett Olaszországba Lengyelországon keresztül; úgy figyeltek fel rá, hogy az útlevelét használva jelentkezett be egy szállásra. A férfi nem állt ellen a letartóztatásnak.

Visszatérve az Északi Áramlatra, az amerikai Wall Street Journal szerint a gyanúsított, aki az ukrán titkosszolgálat és a hadsereg veteránja, egykori századosa volt a parancsnoka a robbantók csapatának. Az egységbe két katona és négy polgári búvár tartozott, akiket a lap szerint titokban szervezett be egy különleges ukrán egység.

A most letartóztatott férfi az első a csapatból, amely egy Németországban kibérelt kis vitorláshajóval közelítette meg az Északi Áramlatot. A WSJ megfogalmazása szerint a letartóztatás híre áttörés a „modern idők legnagyobb háborús szabotázsa” végrehajtói utáni hajtóvadászatban.

A szabotázsakció az átmérő hadművelet nevet kapta, amit – a Wall Street Journal szerint – az ukrán fegyveres erők és titkosszolgálat magas rangú tisztje dolgozták ki, a különleges erők egyik tábornokának irányítása alatt. Az egész tervet pedig az akkori ukrán főparancsnok, Volodimir Zaluzsnij tábornok, jelenlegi londoni nagykövet ellenőrizte.

Volodimir Zelenszkij elnököt csak később informálták a tervről, de állítólag a Biden-kormányzat nyomására megparancsolta Zaluzsnijnek, hogy állítsák le az akciót. A csapat azonban folytatta és 2022. szeptember 26-án felrobbantotta az Oroszországból induló és Németországban kifutó vezetékeket.

Az ügy nyomán különböző elméletek és összeesküvés-elméletek terjedtek el, maga a robbantás pedig zavart keltett az európai energiaellátásban.

Zelenszkij és Zaluzsnij határozottan tagadták, hogy közük lett volna az tervhez. Az európai kiadatási egyezmények értelmében az olaszoknak át kell adniuk a vádlottat Németországnak, ahol maximum 15 évre ítélhetik.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Amiért keletre megy a magyarországi külföldi tőke

Amiért keletre megy a magyarországi külföldi tőke

46 százalékkal nőtt a közvetlentőke-befektetések állománya 2023-ról 2024-re Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében – erről beszélt Szigethy-Ambrus Nikoletta, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzője az InfoRádióban.
VIDEÓ
Mi köze a Golf-áramlatnak egy ország nemzetbiztonságához? – A homokba dugják a fejüket a döntéshozók

Mi köze a Golf-áramlatnak egy ország nemzetbiztonságához? – A homokba dugják a fejüket a döntéshozók

Éghajlati billenőelemek, billenőpontok, fordulópontok – olyan fogalmak, amelyekkel egyre többször találkozhatunk ismeretterjesztő és tudományos szakcikkekben is, de a politikusok és a döntéshozók figyelmét nemigen kelti fel, hiszen elintézik azzal a profán kiszólással, hogy „köztudott, hogy az időjárás változik”. Pedig a legújabb kutatások azt mutatják, hogy a globális felmelegedés jelenlegi szintje mellett már "lehetséges" kockázatos fordulópontok bekövetkezte, és a párizsi klímamegállapodás 1,5 és 2°C közötti felmelegedési tartományán belül azok "valószínűsíthetővé" válhatnak, megkérdőjelezve azt a korábban elfogadott elképzelést, hogy az éghajlati fordulópontokat alacsony felmelegedés esetén kis valószínűséggel lépjük át. Kétrészes cikksorozatunk első részében ezen fordulópontok bekövetkeztének természeti hatásait mutattuk be, ebben a cikkben pedig a klímaváltozást érdemben kezelő politikai, gazdasági fellépés lehetőségeit vizsgáljuk meg.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×