Infostart.hu
eur:
386.15
usd:
331.8
bux:
120651.59
2026. január 15. csütörtök Lóránd, Lóránt
Füst száll a magasba egy izraeli légicsapás után a Gáza városától nyugatra 2025. május 23-án. Az izraeli hadsereg március 18-án kezdte újra offenzíváját a Gázai övezetben, véget vetve a két hónapig tartó tűzszünetnek. A Hamász palesztin iszlamista szervezet fegyvereseinek Izrael ellen 2023. október 7-én végrehajtott támadására válaszul indított izraeli légi és szárazföldi hadműveletekben eddig már több mint 53 ezer ember palesztin vesztette életét a Gázai övezetben.
Nyitókép: MTI/EPA/Mohamed Szaber

Világpolitikai könyörgés az izraeli háború végéért – így reagál Benjamin Netanjahu és Donald Trump

Határozott kiállással fordultak Donald Trumphoz egykori izraeli hírszerzési vezetők, arra kérve: járjon közbe a kormányuknál, hogy az állítsa le a gázai háborút. Az izraeli offenzíva közepette súlyos humanitárius válság és éhezés alakult ki Gázában, a segély nagy része nem jut el a rászorulókhoz.

Több mint hatszáz nyugalmazott izraeli biztonsági és hírszerzési vezető írt nyílt levelet Donald Trump amerikai elnöknek, amelyben a gázai háború azonnali befejezését sürgetik.

Ahogy fogalmaznak: „szakmai megítélésük szerint a Hamász már nem jelent stratégiai fenyegetést Izraelre”.

Mindez akkor történik, amikor összeomlottak az amerikai tűzszüneti javaslat körüli tárgyalások, Benjamin Netanjahu izraeli kormányfő pedig – a hírek szerint – a hadműveletek kiterjesztését készíti elő egy keddi, rendkívüli ülésen. Netanjahu eddig makacsul hangoztatta: mindaddig folytatják az offenzívát, amíg el nem érik háborús céljaikat: a Hamász teljes felszámolását, a túszok kiszabadítását és a Gáza felől érkező fenyegetések végleges megszüntetését.

Közben felháborodást váltottak ki a napvilágra került felvételek, amelyeken egy csontsovány izraeli túsz látható. Emmanuel Macron francia elnök, Friedrich Merz német kancellár és David Lammy brit külügyminiszter is elítélte a történteket, miközben korábban feldühítették Izraelt a palesztin állam tervezett elismerésével.

A visszatérő téma azonban a gázai éhínség és a segélyért indult emberek lelövése – miközben az izraeli offenzíva több tízezer ember életét követelte. Az ismétlődő vádat elutasítva Donald Trump amerikai elnök egy nyilatkozatában ugyanakkor nem nevezte népirtásnak azt, ami történik, csupán annyit mondott: „ez egy háború”.

Izraeli médiumok szerint Netanjahu hamarosan összehívja biztonsági kabinetjét, ahol akár a Gázai övezet egészének katonai elfoglalásáról is dönthetnek. A jelenleg ellenzéki, volt miniszterelnök, Ehud Barak egyenesen „megtévesztésen alapuló háborúról” beszélt, amelynek szerinte nem a biztonsághoz vagy a túszok kiszabadításához van köze, hanem Netanjahu politikai túléléséről szól.

A miniszterelnök korrupciós pere ugyanis – mondta – felgyorsulhat, ha véget ér a háború. Ide tartozik, hogy az izraeli kormány megpróbálta meneszteni a Netanjahu korrupciós ügyével foglalkozó főügyészt, de az Izraeli Legfelsőbb Bíróság egyelőre blokkolta a döntést.

Közben a gázai áldozatok száma – a Hamász által irányított egészségügyi hatóságok szerint – meghaladja a 60 ezret.

Hétfőn további 40 civil vesztette életét izraeli támadásokban – közülük tízen segélyért álltak sorba.

További öt ember éhen halt – állítják helyi források.

Több ország a levegőből próbál segélyt ledobni Gázába, de az ENSZ szerint ez kevés és veszélyes megoldás – a teherautós szállítás lenne hatékonyabb. A segélyek elosztását koordináló izraeli szervezet, a COGAT adatai szerint a múlt héten 1200 kamionnyi, azaz 23 ezer tonna segély érkezett be a térségbe, ám ezek nagy része még nem jutott el a rászorulókhoz.

A helyi és ENSZ-szervek szerint naponta 600 teherautóra lenne szükség – épp annyira, mint amennyit Izrael a háború előtt még beengedett.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Dánia: „alapvető nézeteltérések” vannak az Egyesült Államokkal, Donald Trump: „továbbra is célunk Grönland megszerzése”

Dánia: „alapvető nézeteltérések” vannak az Egyesült Államokkal, Donald Trump: „továbbra is célunk Grönland megszerzése”

„Alapvető nézeteltérések” vannak az Egyesült Államok és Dánia között Grönland jövőjéről, de folytatódnak a tárgyalások a vita rendezése érdekében – jelentette ki Lars Lokke Rasmussen dán külügyminiszter Washingtonban szerdán éjjel, miután Grönland külügyminiszterének oldalán tárgyalt J. D. Vance amerikai alelnökkel és Marco Rubio külügyminiszterrel. Az Egyesült Államoknak továbbra is célja a Grönland felletti ellenőrzés megszerzése – jelentette ki Donald Trump amerikai elnök a tárgyalások után.
inforadio
ARÉNA
2026.01.15. csütörtök, 18:00
Káel Csaba
a Müpa vezérigazgatója, filmügyi kormánybiztos
Egyetlen országon a világ szeme: mindenki feszülten várja Trump döntését – Megszólalt az elnök

Egyetlen országon a világ szeme: mindenki feszülten várja Trump döntését – Megszólalt az elnök

Szakadatlan a feszültség a Közel-Keleten. Sajtóhírek szerint Donald Trump több opciót is mérlegelhet egy Irán elleni esetleges katonai beavatkozás kapcsán, miközben a teheráni rezsim brutálisan lép fel az országszerte zajló tüntetésekkel szemben. A német hatóságok arra figyelmeztetik a légitársaságokat, hogy kerüljék el az iráni légteret, a brit kormány pedig ideiglenesen bezáratta teheráni nagykövetségét a Politico értesülései szerint.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×