Infostart.hu
eur:
385.25
usd:
331.82
bux:
123872.29
2026. március 5. csütörtök Adorján, Adrián
Füst száll a magasba egy izraeli légicsapás után a Gáza városától nyugatra 2025. május 23-án. Az izraeli hadsereg március 18-án kezdte újra offenzíváját a Gázai övezetben, véget vetve a két hónapig tartó tűzszünetnek. A Hamász palesztin iszlamista szervezet fegyvereseinek Izrael ellen 2023. október 7-én végrehajtott támadására válaszul indított izraeli légi és szárazföldi hadműveletekben eddig már több mint 53 ezer ember palesztin vesztette életét a Gázai övezetben.
Nyitókép: MTI/EPA/Mohamed Szaber

Világpolitikai könyörgés az izraeli háború végéért – így reagál Benjamin Netanjahu és Donald Trump

Határozott kiállással fordultak Donald Trumphoz egykori izraeli hírszerzési vezetők, arra kérve: járjon közbe a kormányuknál, hogy az állítsa le a gázai háborút. Az izraeli offenzíva közepette súlyos humanitárius válság és éhezés alakult ki Gázában, a segély nagy része nem jut el a rászorulókhoz.

Több mint hatszáz nyugalmazott izraeli biztonsági és hírszerzési vezető írt nyílt levelet Donald Trump amerikai elnöknek, amelyben a gázai háború azonnali befejezését sürgetik.

Ahogy fogalmaznak: „szakmai megítélésük szerint a Hamász már nem jelent stratégiai fenyegetést Izraelre”.

Mindez akkor történik, amikor összeomlottak az amerikai tűzszüneti javaslat körüli tárgyalások, Benjamin Netanjahu izraeli kormányfő pedig – a hírek szerint – a hadműveletek kiterjesztését készíti elő egy keddi, rendkívüli ülésen. Netanjahu eddig makacsul hangoztatta: mindaddig folytatják az offenzívát, amíg el nem érik háborús céljaikat: a Hamász teljes felszámolását, a túszok kiszabadítását és a Gáza felől érkező fenyegetések végleges megszüntetését.

Közben felháborodást váltottak ki a napvilágra került felvételek, amelyeken egy csontsovány izraeli túsz látható. Emmanuel Macron francia elnök, Friedrich Merz német kancellár és David Lammy brit külügyminiszter is elítélte a történteket, miközben korábban feldühítették Izraelt a palesztin állam tervezett elismerésével.

A visszatérő téma azonban a gázai éhínség és a segélyért indult emberek lelövése – miközben az izraeli offenzíva több tízezer ember életét követelte. Az ismétlődő vádat elutasítva Donald Trump amerikai elnök egy nyilatkozatában ugyanakkor nem nevezte népirtásnak azt, ami történik, csupán annyit mondott: „ez egy háború”.

Izraeli médiumok szerint Netanjahu hamarosan összehívja biztonsági kabinetjét, ahol akár a Gázai övezet egészének katonai elfoglalásáról is dönthetnek. A jelenleg ellenzéki, volt miniszterelnök, Ehud Barak egyenesen „megtévesztésen alapuló háborúról” beszélt, amelynek szerinte nem a biztonsághoz vagy a túszok kiszabadításához van köze, hanem Netanjahu politikai túléléséről szól.

A miniszterelnök korrupciós pere ugyanis – mondta – felgyorsulhat, ha véget ér a háború. Ide tartozik, hogy az izraeli kormány megpróbálta meneszteni a Netanjahu korrupciós ügyével foglalkozó főügyészt, de az Izraeli Legfelsőbb Bíróság egyelőre blokkolta a döntést.

Közben a gázai áldozatok száma – a Hamász által irányított egészségügyi hatóságok szerint – meghaladja a 60 ezret.

Hétfőn további 40 civil vesztette életét izraeli támadásokban – közülük tízen segélyért álltak sorba.

További öt ember éhen halt – állítják helyi források.

Több ország a levegőből próbál segélyt ledobni Gázába, de az ENSZ szerint ez kevés és veszélyes megoldás – a teherautós szállítás lenne hatékonyabb. A segélyek elosztását koordináló izraeli szervezet, a COGAT adatai szerint a múlt héten 1200 kamionnyi, azaz 23 ezer tonna segély érkezett be a térségbe, ám ezek nagy része még nem jutott el a rászorulókhoz.

A helyi és ENSZ-szervek szerint naponta 600 teherautóra lenne szükség – épp annyira, mint amennyit Izrael a háború előtt még beengedett.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Szakértő az iráni utódlásról: Ali Hamenei „reformernek” számított

Szakértő az iráni utódlásról: Ali Hamenei „reformernek” számított

Mi lesz Iránban, ha az amerikai–izraeli támadások nem érnek el rezsimváltást? Hogy zajlik az utódlás? „Az iráni állam berendezkedésének vannak demokratikus elemei, a legfőbb vezetőt például a szakértők gyűlése választja meg, annak tagjait pedig a nép választja” – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában N. Rózsa Erzsébet, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem tanára, Közel–Kelet-szakértő.

Szakértő: az iráni háború miatt Törökország, Európa „kapuőre” hatalmas migrációs hullámra számít

A Migrációkutató Intézet vezető elemzője az InfoRádióban arról beszélt, hogy a török államvezetés egy, a szíriai polgárháború okozta migrációs hullámnál is nagyobbtól tart az iráni háború miatt. Ennek kezelésében egyedül az Európai Unió lehetne partner, de az előző megállapodás is törékenynek bizonyult.
Szárazföldi inváziót kezdett Izrael, két új ország léphet be a háborúba - Percről percre az iráni háborúról csütörtökön

Szárazföldi inváziót kezdett Izrael, két új ország léphet be a háborúba - Percről percre az iráni háborúról csütörtökön

Izrael szárazföldi inváziót kezdett Libanon déli részén, a harcok folyamatosak a Hezbollah erőivel. Emellett limitált katonai műveletet folytatnak Szíriában is, Daraá térségében. Izraeli hírszerzési források szerint a jemeni húszik is beszállhatnak hamarosan a háborúba, Szaúd-Arábia már készül a támadásra, ellentámadásra. Amerika és Izrael is legalább még egy, de inkább még két hétig tartó háborúzásra készül a Közel-Keleten. Cikkünk folyamatosan frissül az iráni, közel-keleti háború csütörtöki fejleményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×