Infostart.hu
eur:
384.15
usd:
329.93
bux:
123872.29
2026. március 4. szerda Kázmér
Nyitókép: Unsplash

Robbantásos terrortámadás gyanúja aggasztja Csehországot

Orosz titkosszolgálati háttérrel rendelkező terrortámadást terveztek Csehországban – erről számolt be nemrég az Odkryto.cz hírportál, amely névtelen forrásokra hivatkozva azt állította, hogy a célpont egy Ukrajnának szánt hadianyag-szállítmány lett volna. A cseh rendőrség azonban csütörtök délután közölte: jelenleg nincs tudomásuk konkrét, valós orosz fenyegetésről.

Az Odkryto.cz portál információi szerint a támadást egy 52 éves, a volt Szovjetunió egyik utódállamából származó férfi készítette volna elő, aki egy Prágában, a Žižkov városrészben működő taxis cégnél dolgozott. A feltételezések szerint robbanószerkezetet használt volna. A cikk szerint az illetőt már őrizetbe is vették, ám ezt a cseh katonai hírszerzés határozottan cáfolta: közleményükben hangsúlyozták, hogy senkit sem tartóztattak le, és jelenleg sincs senki előzetes letartóztatásban az ügy kapcsán.

A történet ugyan nem nyert hivatalos megerősítést, de újra reflektorfénybe helyezte azt a régóta fennálló problémát, amelyre a cseh titkosszolgálat, a BIS rendszeresen figyelmeztet: Oroszország aktív hírszerzési és szabotázstevékenységet folytat Csehország területén. A titkosszolgálat frissen közzétett éves jelentésében Michal Koudelka, a BIS igazgatója rámutatott: az orosz ügynökök több alkalommal próbálkoztak szabotázsakciókkal, ezek közül többet sikerült is időben meghiúsítani. Példaként említette egy prágai buszgarázs ellen tervezett támadás megakadályozását.

A jelentés szerint Moszkva jelentős összegeket fordít arra, hogy helyi vagy külföldi állampolgárokat toborozzon különböző célfeladatok végrehajtására. Ezek a személyek nemcsak logisztikai szerepeket látnak el – például csomagok vagy emberek szállítását –, hanem részt vehetnek

érzékeny létesítmények, katonai bázisok vagy hadisegélytárolók fotózásában, dokumentálásában, sőt akár gyújtogatásokban vagy civil lakosságot is veszélyeztető támadásokban.

A cseh titkosszolgálat szerint a Kreml tudatosan teremt félelmet és bizonytalanságot a nyilvánosságban: fizetett együttműködőket alkalmaznak, akik az interneten terjesztenek dezinformációkat, és igyekeznek megrendíteni az emberek államba vetett bizalmát. A cél, hogy gyengítsék a nyugati országok ellenálló képességét, és aláássák a demokratikus intézményrendszerek stabilitását.

A cseh titkosszolgálat nemcsak az orosz fenyegetésre figyelmeztet: a 2024-es jelentés kiemelt része foglalkozik a kínai kémtevékenységekkel is. Kína más módszereket alkalmaz, de céljai hasonlóak: politikai befolyásszerzés, gazdasági érdekérvényesítés és információs fölény elérése. A jelentés összegzése szerint a társadalom ébersége, a nemzetközi együttműködés és a megelőző biztonságpolitika megerősítése nélkülözhetetlen ahhoz, hogy az ország megőrizze szuverenitását és biztonságát.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Szakértő: az iráni háború miatt Törökország, Európa „kapuőre” hatalmas migrációs hullámra számít

Szakértő: az iráni háború miatt Törökország, Európa „kapuőre” hatalmas migrációs hullámra számít

A Migrációkutató Intézet vezető elemzője az InfoRádióban arról beszélt, hogy a török államvezetés egy, a szíriai polgárháború okozta migrációs hullámnál is nagyobbtól tart az iráni háború miatt. Ennek kezelésében egyedül az Európai Unió lehetne partner, de az előző megállapodás is törékenynek bizonyult.

Szijjártó Péter Moszkvában: Vlagyimir Putyin jóváhagyta két kényszersorozott magyar fogoly elengedését

Szijjártó Péter bejelentette: garanciát kaptunk arra, hogy változatlan áron megvan a Magyarországra szánt orosz kőolaj és földgáz a nemzetközi energiapiaci válság ellenére is. „Az orosz–magyar kapcsolatok stabilak, és pozitív irányba fejlődnek, ideértve az energiapolitikai kérdéseket is, a szénhidrogéneket és zászlóshajó-projektünket, a paksi atomerőművet” – mondta Vlagyimir Putyin.
NATO-tagállamra lőttek ki ballisztikus rakétát, tengeralattjáró-támadás az Indiai-óceánon, Teherán magyarázkodik – Híreink az iráni háborúról szerdán

NATO-tagállamra lőttek ki ballisztikus rakétát, tengeralattjáró-támadás az Indiai-óceánon, Teherán magyarázkodik – Híreink az iráni háborúról szerdán

Ötödik napja tart és egyre csak szélesedik Izrael és az Egyesült Államok háborúja Irán ellen. A libanoni főváros, Bejrút közelében egy szállodát, az iráni Kom városában pedig a Szakértői Tanács épületét támadták meg, beszámolók szerint a halálesetek száma a két országban összesen túllépte a 800-at. Teherán válaszcsapása számos amerikai érdekeltségű célpontot sújtott: az USA dubaji konzulátusa, egy szaúd-arábiai CIA-állomás és egy Katarban lévő amerikai támaszpont mind találatokat szenvedett el. Az Egyesült Államok szerdán Srí Lanka partjainál tengeralattjáróval süllyesztett el egy iráni hadihajót, legalább 80-an meghaltak. Irán a NATO-tagállam Törökországra lőtt ki ballisztikus rakétát, melyet semlegesítettek. Közben kiderült: a néhai Ali Hámenei ajatollah fia, Modzstaba Hámenei az elsőszámú esélyes, hogy legfőbb vezetőnek válasszák Iránban. Donald Trump elrendelte, hogy az Egyesült Államok "biztosítást és garanciát" nyújtson a Perzsa-öbölben közlekedő hajók számára, azt javasolva, hogy "szükség esetén" az amerikai haditengerészet kísérje a tankereket a világgazdasági szempontból kulcsfontosságú, Irán által lezártnak nyilvánított Hormuzi-szoroson. Este Irán magyarázkodni kezdett a régió olajállamainak megtámadása miatt - Katarral közvetlenül is beszéltek. Cikkünk folyamatosan frissül.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×