Infostart.hu
eur:
359.19
usd:
313.22
bux:
141346.93
2026. július 16. csütörtök Valter
Petr Fiala cseh miniszterelnök, a Polgári Demokratikus Párt és az Együtt (Spolu) koalíció vezetője a koalíció prágai eredményváróján az európai parlamenti választások estéjén, 2024. június 9-én.
Nyitókép: MTI/EPA/Martin Divisek

Cseh kormányfő: mintha gyávák lennének az oroszok

Petr Fiala cseh miniszterelnök szerint Vlagyimir Putyin orosz elnök távolmaradása az isztambuli tárgyalásokról azt mutatja, hogy Oroszország nem törekszik az ukrajnai béke megteremtésére, és nem hajlandó felhagyni agresszív külpolitikájával. Petr Pavel államfő közben biztonsági egyeztetésre hívta a parlamenti pártok vezetőit, akik közül az ellenzéki Tomio Okamura támogatná, hogy népszavazáson döntsenek Csehország EU- és NATO-tagságról.

Petr Fiala cseh miniszterelnök szerint az orosz hozzáállás gyávaságra utal, és egy olyan taktika folytatása, amelynek célja, hogy Oroszország valójában elkerülje a tűzszünetet, időt nyerjen és újra megerősödjön, miközben a közvélemény előtt azt a látszatot kelti, hogy nyitott a béketárgyalásokra. „Putyin csak egy harmadik ligás szintű delegációt küldött. Ezt azt mutatja, hogy Oroszországnak valójában nem érdeke a béke és valamilyen észszerű megoldás” – jelentette ki a kormányfő.

Petr Fiala megerősítette, hogy Csehország továbbra is elkötelezetten támogatja Ukrajnát. A prágai kormány folytatja a lőszerbeszerzési programját, melynek köszönhetően az év eleje óta már 500 ezer nagy kaliberű lőszert juttattak el Ukrajnába. Ez a mennyiség az év végére várhatóan eléri az 1,8 millió darabot. A kormányfő nem tartja kizártnak, hogy ennél is nagyobb lesz a végső szám, hiszen a cseh kezdeményezéshez több ország is csatlakozott. A program finanszírozása legalább szeptemberig biztosított.

Petr Pavel köztársasági elnök csütörtökön a parlamenti pártok vezetőivel egyeztetett biztonsági kérdésekben. Arra kérte őket, hogy az október elejére kiírt parlamenti választást megelőző kampány során ne használják fel ezt a témát a társadalom megosztására. A politikusok a Hradzsinban a védelemről és az ukrajnai háborúról tárgyaltak. Míg a kormány képviselői elégedetten nyilatkoztak a találkozóról és egyetértettek a legfontosabb kérdésekben, az ellenzék kritikával illette a védelmi kiadások növelését és a hadsereg állapotát.

A Szabadság és Közvetlen Demokrácia párt elnöke, Tomio Okamura üdvözölte az államfő közvetítő szerepét, de szkeptikus a kormányoldallal való tárgyalásokkal kapcsolatban. Pártja nem ért egyet a védelmi kiadások évről évre történő növelésével, mert az szerinte veszélyezteti a gazdasági lehetőségeket és a társadalmi stabilitást. Emellett azt is hangsúlyozta, támogatná, hogy népszavazáson döntsenek az EU- és NATO-tagságról.

A legerősebb ellenzéki párt, az ANO mozgalom elnöke, Andrej Babiš elmondta, hogy nincs nézeteltérésük az elnökkel a biztonság kapcsán, de átláthatóbb védelmi beszerzéseket szeretnének, és megkérdőjelezte a jelenlegi kiadásokat a védelmi minisztériumban. Babiš szerint nincs értelme a miniszterelnökkel tárgyalni, mert úgy véli, az soha nem vezetett eredményre. Petr Fiala korábban már próbált egyeztetni a pártokkal a védelmi kiadások emeléséről, de a találkozón csak a Kalózpárt képviseltette magát, a többi ellenzéki párt nem vett részt, mondván, hogy a kormány már döntött a kiadások növeléséről, így a tárgyalás felesleges.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk

Alkotmányjogász: az államfőnek lényegében nincs mozgástere

Az Országgyűlés hétfőn fogadta el az Alaptörvény 17. módosítását, amely egyebek mellett azt tartalmazza, hogy megszűnik az államfő megbízatása. Ezt azonban még az érintett köztársasági elnöknek is alá kell írnia. Cservák Csaba alkotmányjogász professzor ismertette a Sulyok Tamás előtt álló lehetőségeket.
inforadio
ARÉNA
2026.07.16. csütörtök, 18:00
Bóna Szabolcs
agrár- és élelmiszergazdaságért felelős miniszter
Óriási fordulat jöhet a magyar áramtermelésben: nem lesz többé félkarú óriás Magyarország?

Óriási fordulat jöhet a magyar áramtermelésben: nem lesz többé félkarú óriás Magyarország?

Másfél évtizedes kényszerpihenő után újra érdemi szerepet kaphat a szélenergia a magyar energiarendszerben. Csontos Csaba, a WWF Magyarország Alapítvány éghajlatvédelmi programvezetője az EnergyTalks podcastban elmondta, hogy a hazai energiapolitika egyik legnagyobb mulasztása volt, hogy miközben a naperőművi kapacitások gyorsan bővültek, a szélerőművek fejlesztése gyakorlatilag leállt. A fordulat azonban nemcsak új beruházásokat, hanem új gondolkodást is igényel: tervezést, hálózatfejlesztést, természetvédelmi szempontokat és helyi társadalmi támogatást.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×