Fordulat lehetősége vagy potenciális kudarc – így tekintettek az elemzők a pénteki, Isztambulba összehívott orosz-ukrán béketárgyalásokra, amelyek kezdete előtt totális bizonytalanság uralkodott. Három évvel az első isztambuli fordulók után ez az első alkalom, hogy az oroszok és az ukránok közvetlenül tárgyalnak a véres háború leállításáról.

A május 9-i, győzelem napi ünnep után egy sebtében összehívott éjszakai sajtótájékoztatón Vlagyimir Putyin orosz elnök azzal hárította az azonnali, 30 napos tűzszünetet követelő nyugati felhívásokat, hogy közvetlen tárgyalásokat javasolt Ukrajnával, majd nem utazott el Isztambulba és egy alacsonyabb rangú képviselőkből álló delegációt menesztett oda. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök viszont magasrangú küldöttséget, és ő is megjelent Ankarában, ahol közölte:

Erdogan török elnök is ukrán területként ismeri el az elcsatolt Krímet,

Zelenszkij pedig nem hajlandó arra, hogy az egy tárgyalás után hivatalosan is orosszá váljon. Azaz nemet mondott a Washingtonból érkező nyomásgyakorlásra, hogy fogadja el a de facto helyzetet, és mondjon le a többségében oroszok lakta területről.

Előzőleg Donald Trump amerikai elnök azt mondta, kész megjelenni Isztambulban, majd a Putyin távolmaradásáról szóló hír után azt, hogy amíg nem ül le Putyinnal, nem lesz eredmény. Ezt ismételte meg Marco Rubio amerikai külügyminiszter is, aki szerint az orosz delegáció összetétele miatt nem kell áttörésre számítani, amíg Trump és Putyin nem tárgyalnak Ukrajna kérdéséről.

Zelenszkij korábban maga is el akart menni Isztambulba, hogy bizonyítsa: blöffölt a távolmaradó Putyin. Majd úgy döntött, hogy ő sem megy, de így is oda küldte védelmi miniszterét, Rusztem Umerovot, nagyhatalmú kabinetfőnökét, Andrij Jermakot, Vaszil Maljuk kémfőnököt, Andrij Sibiha külügyminisztert, Andrij Hnatov új vezérkari főnök mellett.

Az oroszok ehhez képest Vlagyimir Megyinszkij, egy időnként elővett, ultrakonzervatív egykori kulturális miniszterrel az élükön érkeztek. Megyinszkij vezette 2022-ben is az orosz delegációt. Mellette van Igor Kosztyukov, a katonai hírszerzés, a GU főnöke, a szintén 2022-es csapatból Alexander Fomin katonai diplomata és Mihail Galuzin, külügyminiszter-helyettes.

Zelenszkij azzal bírálta az orosz delegáció összetételét, hogy abban nincs senki, aki döntéseket hozhatna, és hogy

az egy „színházi kellék”,

ami bizonyítja, hogy Moszkva nem veszi komolyan a béke-erőfeszítéseket.

Megyinszkij, akinek az is a nevéhez fűződik, hogy az orosz történelemkönyvekben agresszív, nacionalista államként ábrázolják Ukrajnát, a hivatalos Moszkva által az utóbbi hónapokban emlegetett kifejezést ismételte: „a konfliktus gyökerét adó okok megszüntetésével, gyorsan, hosszútávú békét kell teremteni”. Moszkvában, a külügyminisztérium alacsonyabb szintű képviselője, a „kijevi rezsim bűntetteivel foglalkozó különmegbízott”, Rogyion Mirosnyik közben azzal hűtötte a várakozásokat, hogy Isztambulban arra van esély, hogy a felek „kidolgoznak egy közös dokumentumot a háború lezárásának forgatókönyvéről”.