Infostart.hu
eur:
386.47
usd:
330.03
bux:
110405.74
2025. december 20. szombat Teofil
Utasok a londoni Heathrow repülőtéren 2023. január 4-én. Másnaptól a brit kormány az indulás előtti két napnál nem régebbi negatív eredményű koronavírusteszt birtokában engedi csak a Kínából érkezők belépését az országba. A korlátozás előzménye, hogy december 7-én Kína radikálisan enyhítette a koronavírus-járvány miatt életbe léptetett, világszerte a legszigorúbbak között nyilvántartott szigorításokat, és azóta egyre növekszik a vírusfertőzöttek száma az országban.
Nyitókép: MTI/EPA/Andy Rain

"Valaki" csinálhatott volna "valamit" - Heathrow tanulságai

A brit kormány sürgős vizsgálatot indított a trafótűz az ügyében, ami miatt pénteken bezárták Európa legnagyobb repterét. Közben folyik az egymásra mutogatás: az elektromos hálózat vezetése szerint volt elég áram, nem kellett volna leállnia Heathrow-nak.

Thomas Woldbye a londoni Heathrow reptér vezetője és a koppenhágai repülőtér dán származású volt vezérigazgatója. Ő az, akire egyre több harag zúdul amiatt, hogy pénteken 15 órára leállt a reptér – mert pusztító tűz ütött ki a komplexumot ellátó elektromos alállomáson. A példátlan és katasztrofális helyzet miatt

  • 1300 járatot töröltek és világszerte,
  • közel 300 ezer utas maradt a földön.

Woldby szombaton mesterien hárította egy BBC-s rádiós újságíró keménykedő kérdéseit és úgy tűnt, nem megy bele a játékba, hogy ráhúzzák a vizes lepedőt azért, mert a reptér – másokhoz hasonlóan – az országos elektromos hálózatból kapja az áramot. Azt is elmondta: büszke arra, ahogy emberei reagáltak a világszerte érezhető fennakadásokat okozó tűzre és helyreállították a reptér működését.

Vasárnap viszont jött a Sunday Times híre:

az évi 3,2 millió fontot kereső vezető „visszament aludni, azután, hogy hallott az 5 utas és több teherterminált az áramtól megfosztó trafótűzről”,

és helyettesére hagyta az intézkedést. (Igaz, előtte a helyszínre sietett).

Azt követően, hogy a terrorelhárító szervek bevonása után kezdett világossá válni, hogy nem külföldi, például orosz szabotázs, hanem hazai baklövés áll a háttérben, kommentátorok el kezdték felemlegetni, hogy Nagy-Britannián nevet a világ, Ed Miliband energetikai miniszter sürgős vizsgálatra utasította a független energetikai felügyelőszerveket.

Woldbye Heathrow-főnök érvelése az volt, hogy a reptérnek „saját erőművet” kéne üzemeltetnie, ha el akarná kerülni a függést a külső áramszolgáltatótól – amely szerinte felelős volt a helyzetért.

A nemzeti elektromos hálózat, a National Grid azonban vasárnap azzal állt elő, hogy nem igaz a napokon át hangoztatott állítás, Heathrow számára volt elegendő áram ahhoz, hogy elkerülje a leállást.

A szervezet főnöke, John Pettingrew a reptéri vezetőnek ellentmondva közölte: igenis rendelkezésre állt két alállomás, amely elegendő árammal volt képes ellátni Heathrow-t ahhoz, hogy nyitva maradjon. „A két trafóállomás egyenként is el tudta volna látni a repteret” – mondta a Financial Timesnak.

A bírálatok sorában – ágazati források szerint – a légitársaságok elkezdték pedzegetni, hogy a reptér vezetése elsietve záratta be a légikikötőt. Kritizálta Heathrow-t Willie Walsh, a British Airways volt főnöke is, aki napjainkban a nemzetközi légügyi szervezet, az IATA vezetője.

„Teljesen világos, hogy ez a reptér hibája, nem számoltak a lehetőséggel” – mondta.

Ahogy Nagy-Britanniában lenni szokott, a baj nem jár egyedül: miközben az élet kezdett visszatérni a normális kerékvágásba, a reptéri vasút, a Heathrow Express közölte, hogy vasárnap, pályafelújítás miatt nem üzemelt. Az utasok – akik közül sokan azt mondták, hogy valóságos lidércnyomás volt számukra eljutni úti céljukhoz – közben azzal a szokásos helyzettel szembesülnek, hogy a potenciális felelősök egymásra mutogatnak és egyelőre az sem világos, ki fogja kompenzálni őket.

Címlapról ajánljuk
Donald Trump le akar számolni Venezuela elnökével

Donald Trump le akar számolni Venezuela elnökével

Az amerikai elnök teljes olajblokádot hirdetett Venezuela ellen, hadihajókkal zárná el az ország fő bevételi forrását. Szakértők szerint a gazdasági nyomás egyedül nem biztos, hogy elég lesz a rendszer megdöntéséhez.

Az EU nem ezt az utat tervezte Ukrajna támogatására - Merz ennek ellenére elégedett

A zárolt orosz vagyon érintetlen maradt, a tagállamok három kivétellel Ukrajna 90 milliárd eurós támogatásában állapodtak meg. Legalábbis a nyilvánosság előtt ezzel a német kancellár is elégedett volt, noha az eredményhirdetésig az ellenkezőjét remélte.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.12.22. hétfő, 18:00
Vecsei Miklós
felzárkóztatásért felelős miniszterelnöki biztos, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat alelnöke
Így vált jelképes támogatássá a családi pótlék

Így vált jelképes támogatássá a családi pótlék

A családi pótlék történetéről szóló kétrészes cikksorozatunk első részében a családi pótlék kialakulását tekintettük át egészen a rendszerváltásig. Ennek a támogatásnak a története jól mutatja, hogyan lett egy szűk körű, szociális indíttatású juttatásból olyan univerzális ellátás, amely évtizedeken át jelentős segítséget nyújtott a magyar családoknak. A 20. század során a jogosultak köre folyamatosan bővült, egyes időszakokban a családi pótlék a háztartások bevételének meghatározó részét képezte. A nyolcvanas évek végére pedig elérte a csúcspontját: minden gyermek után, munkaviszonytól függetlenül járt, és összege viszonylag jelentősnek számított. Mindez azonban éles kontrasztban áll a jelenlegi helyzettel, amikor az összeg évtizedek óta változatlan, és reálértékben szinte eltűnt a családok költségvetéséből. Felmerül a kérdés: hogyan jutottunk el idáig, és milyen társadalmi, gazdasági tényezők vezettek ahhoz, hogy a családok egykori védőhálója mára szinte jelképes támogatássá zsugorodott?

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×