Infostart.hu
eur:
386.47
usd:
330.03
bux:
110405.74
2025. december 20. szombat Teofil
Izrael légicsapást mér a Gázai övezet déli részén fekvő Hán-Júnisz menekülttáborra 2024. augusztus 13-án. A Hamász palesztin iszlamista szervezet fegyveresei 2023. október 7-én támadást indítottak Izrael ellen, az izraeli haderő pedig válaszul légi és szárazföldi hadműveleteket hajt végre a Gázai övezetben.
Nyitókép: MTI/EPA/Haiszam Imad

Kiújulhat a gázai háború a felek keménykedése miatt

Kitart-e a gázai tűzszünet? Ez a kérdés, miután az izraeli miniszterelnök és az amerikai elnök ultimátumot intézett a Hamászhoz: újítsa fel a túszok elengedését, különben Izrael újrakezdi a háborút. Kemény hangot ütött meg az amerikai külügyminiszter is.

Ha szombatig nem engedik el a Gázába hurcolt izraeli túszokat, elszabadulhat a pokol - erre figyelmeztetett Donald Trump. Hasonló hangzott el Binjamin Netanjahu izraeli miniszterelnöktől is: újra indul a háború, ha nem szombatig nem engedik el a túszokat.

A Hamász hétfőn közölte, hogy késlelteti három izraeli túsz szombatra tervezett szabadon bocsájtását, mert Izrael "megsértette a tűzszüneti egyezményt azzal, hogy nem engedte be a megbeszélt humanitárius segélyt - benne sátrakat - a Gázai övezetbe". Ezt az izraeli védelmi minisztérium "teljességel hamis hírnek" nevezte.

Fokozta a feszültséget, hogy nem volt világos, Donald Trumphoz hasonlóan Benjamin Netanjahu is az összes fennmaradó izraeli fogolyra gondolt-e vagy a Hamásszal kötött tűzszüneti alkuban elengedésre váró, következő három túszra.

Szerdán az izraeli vezetés már az "intenzív harcok" kiújulását helyezte kilátásba - annak ellenére, hogy a hazai közvélemény inkább a gázai palesztin szélsőségesekkel kötött alku betartását és az összes túsz hazatérését követeli.

Ahogy elhallgattak a fegyverek, a gázai utcákon - pontosabban, ami maradt belőlük - megjelentek a Hamász fegyveresei, akik gondosan megtervezett és megalázó médiaszínjáték keretében engedték haza túszaikat. Ennek nyomán hangzott el Marco Rubio amerikai külügyminiszter figyelmeztetése, amely azt sejteti: szerinte még nem jött el a béke ideje.

Marco Rubio arról beszélt, hogy a Hamász fegyvereket csempész be és nem szabad hagyni, hogy a tűzszünetet kihasználva újra felfegyverezze magát és megerősödjön. "Ez ugyan tűzszünet, de nem hülye tűzszünet" – mondta .

A 15 hónapos harcoknak véget vető tűzszünet értelmében a gázai földsávot kormányzó palesztin politikai és terrorszervezetnek fokozatosan el kell engednie az összes elhurcolt izraeli túszt.

Cserébe Izraelnek több száz palesztin elítéltet, köztük életfogytiglanra ítélt bűnözőket kell szabadon bocsájtania.

Az izraeli hadseregnek emellett ki kell vonulnia Gázából.

Donald Trump, amellett, hogy a fokozatos szabadonbocsátások helyett immár mindenki azonnali elengedését követeli, kitart ama ötlete mellett, hogy a gázai palesztinokat ki kell telepíteni és nem térhetnek vissza a földsávba. A hozzá látogató Abdullah jordániai király nem mondott igent arra, hogy országa befogadja a gázaiak egy részét, mivel már évtizedek óta élnek Jordániában palesztin menekültek, de azt mondta, rászoruló gázai gyerekeket beengednek.

Az egyiptomi elnök pedig közölte: Donald Trump meghívása ellenére addig nem utazik Washingtonba, amíg nem veszik le a napirendről a kérést, hogy Egyiptom is fogadja be a gázaiak egy részét.

Közben Trumphoz hasonlóan Recep Erdogan török elnök is Gáza újjáépítéséről beszélt és azt mondta, ebben Indonéziával karöltve vennének részt. Izraelnek meg kell fizetnie azt a szerinte 100 milliárd dolláros kárt, amit a háború okozott – tette hozzá.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Donald Trump le akar számolni Venezuela elnökével

Donald Trump le akar számolni Venezuela elnökével

Az amerikai elnök teljes olajblokádot hirdetett Venezuela ellen, hadihajókkal zárná el az ország fő bevételi forrását. Szakértők szerint a gazdasági nyomás egyedül nem biztos, hogy elég lesz a rendszer megdöntéséhez.

Az EU nem ezt az utat tervezte Ukrajna támogatására - Merz ennek ellenére elégedett

A zárolt orosz vagyon érintetlen maradt, a tagállamok három kivétellel Ukrajna 90 milliárd eurós támogatásában állapodtak meg. Legalábbis a nyilvánosság előtt ezzel a német kancellár is elégedett volt, noha az eredményhirdetésig az ellenkezőjét remélte.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.12.22. hétfő, 18:00
Vecsei Miklós
felzárkóztatásért felelős miniszterelnöki biztos, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat alelnöke
Így vált jelképes támogatássá a családi pótlék

Így vált jelképes támogatássá a családi pótlék

A családi pótlék történetéről szóló kétrészes cikksorozatunk első részében a családi pótlék kialakulását tekintettük át egészen a rendszerváltásig. Ennek a támogatásnak a története jól mutatja, hogyan lett egy szűk körű, szociális indíttatású juttatásból olyan univerzális ellátás, amely évtizedeken át jelentős segítséget nyújtott a magyar családoknak. A 20. század során a jogosultak köre folyamatosan bővült, egyes időszakokban a családi pótlék a háztartások bevételének meghatározó részét képezte. A nyolcvanas évek végére pedig elérte a csúcspontját: minden gyermek után, munkaviszonytól függetlenül járt, és összege viszonylag jelentősnek számított. Mindez azonban éles kontrasztban áll a jelenlegi helyzettel, amikor az összeg évtizedek óta változatlan, és reálértékben szinte eltűnt a családok költségvetéséből. Felmerül a kérdés: hogyan jutottunk el idáig, és milyen társadalmi, gazdasági tényezők vezettek ahhoz, hogy a családok egykori védőhálója mára szinte jelképes támogatássá zsugorodott?

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×