Infostart.hu
eur:
388.49
usd:
330.61
bux:
110668.81
2025. december 22. hétfő Zénó
Election in Slovakia - voting at the ballot box. The hand of man is putting his vote in the ballot box. 3D rendered illustration.
Nyitókép: andriano_cz/Getty Images

Nem sikerült képviselőt juttatnia az Európai Parlamentbe a szlovákiai Magyar Szövetségnek

Ami sikerült az RMDSZ-nek Romániában, az nem sikerült a Magyar Szövetségnek Szlovákiában. A Magyar Szövetség 3,9 százalékot szerzett, ami kevés volt ahhoz, hogy képviselőt küldjön Brüsszelbe. A párt kudarcként értékeli az eredményt. Egyetlen szlovákiai magyar lesz így az Európai Parlamentben a következő ötéves ciklusban: az EP-választást megnyert Progresszív Szlovákia listavezetője, Ódor Lajos volt szlovák miniszterelnök.

A Magyar Szövetség egy mandátum megszerzésében reménykedett, ez azonban nem jött össze, a párt 57 350 szavazattal a voksok 3,9 százalékát szerezte meg, vagyis a szlovákiai magyar párt ezúttal sem küldhet képviselőt az uniós testületbe.

"Annak ellenére, hogy százalékarányban jobban teljesítettünk, kevesebb szavazatot kaptunk, mint a köztársaságielnök-választás első fordulójában"

- írták a választás eredményének ismeretében.

A pártvezetés szerint mivel nem sikerült megszólítani elegendő számú magyar választót, és Dél-Szlovákiában alacsonyabb volt a részvételi arány, mint az ország többi részében, valamint ismételten sokan szlovák pártokra adták a szavazatukat, így az 5 százalékos bejutási küszöböt nem sikerült elérni. "A Magyar Szövetség sajnos öt évig képviselet nélkül marad az Európai Parlamentben" - fogalmaztak a hivatalos sajtóközleményben.

A pártban többen irányváltást sürgetnek és a pártelnök, Forró Krisztián felelősségét hangsúlyozzák. A hivatalos eredmények ismertetése után bejelentették, hogy szeptember 28-án a Magyar Szövetség tisztújítást tart országos elnökségi szinten. Orosz Örs, a Magyar Szövetség alelnöke, aki a párt EP-választási listájának harmadik helyéről indult, a pozsonyi Új Szó napilapnak úgy fogalmazott, "nyilván külső körülmények is szerepet játszottak, de legfőbb ideje van a személyes felelősségvállalásnak, mert az őszi parlamenti, majd a tavaszi államfőválasztás után az EP-választás a harmadik kudarc a párt számára."

Annak ellenére, hogy a Magyar Szövetség nem szerzett mandátumot, mégis hallatszik majd szlovákiai magyar hang Brüsszelben, mégpedig Ódor Lajosé, a Progresszív Szlovákia listavezetőjéé, aki tavaly közel fél éven át a szakértői kormány miniszterelnökeként irányította Szlovákiát. Országos viszonylatban ő kapta a legtöbb preferenciaszavazatot az EP-választáson, összesen 294 944 választó karikázta a sorszámát.

"Nagyon örülünk annak, hogy sikerült hat mandátumot szerezni, és a preferenciaszavazatok is bejöttek. Így még nagyobb felelősséggel fogom ezt a munkát végezni, hiszen közel 300 ezer ember szavazata nemcsak jó hír, hanem felelősséggel is jár"

- fogalmazott Ódor Lajos.

Bár a moratórium előtt közzétett utolsó felmérések a kormányzó Smert favorizálták, végül nem jött be a papírforma. Az európai parlamenti választásokat 6 mandátumot szerezve az ellenzéki Progresszív Szlovákia nyerte Szlovákiában. A Smernek 5 mandátum jutott. A két párton kívül még három másik ugrotta meg az 5 százalékos küszöböt: az euroszkeptikus Republika 2, a Hlas és a Kereszténydemokrata Mozgalom pedig 1-1 képviselője ülhet be a brüsszeli testületbe. Az eddigi öt szlovákiai EP-választás történetében most volt a legmagasabb a választási részvétel: a szavazópolgárok 34,4 százaléka járult az urnákhoz.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk

A csehek és a sorkatonaság, érdekes felmérés készült

A csehek 53 százaléka egyetért az adminisztratív katonai nyilvántartás esetleges bevezetésével, míg egyharmaduk ellenzi azt – derül ki az NMS ügynökségnek a Cseh Rádió számára készített felméréséből. Az adminisztratív nyilvántartás a 18 és 60 év közötti cseh állampolgárokat érintené, akikre a hadkötelezettség vonatkozik.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.12.22. hétfő, 18:00
Vecsei Miklós
felzárkóztatásért felelős miniszterelnöki biztos, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat alelnöke
Társasági adó: amikor a kevesebb pont, hogy több

Társasági adó: amikor a kevesebb pont, hogy több

A vállalkozásfejlesztési szakpolitika alapvető célja, hogy a kkv-k számára kiszámítható és stabil működési keretrendszer álljon rendelkezésre. Ennek mentén időről időre fellángol a vita az adórendszert illetően is. Elég hatékony-e, megfelelően ösztönzi-e a gazdasági szereplőket, támogatja-e a növekedést? Segíti-e a társadalmi igazságosság érvényre jutását? Szükség van-e a hangsúlyok eltolására? Ez egy természetes folyamat és szükség is van rá, hiszen a gazdaság szerkezete változik, a gazdasági szereplők viselkedése sem állandó, így előfordulhat, hogy ami a múltban működött, ma már nem elég hatékony és vice versa. A vállalkozásbarát adózási környezet teremti meg azt az alapot, amelyre a vállalkozásfejlesztési szakpolitika célzott eszközei rá tudnak épülni: a támogatások, kedvezményes programok és fejlesztési ösztönzők így nem helyettesítik, hanem tovább erősítik az adórendszer vállalkozásbarát hatását, és elősegítik, hogy a vállalkozások a rendelkezésre álló lehetőségeket növekedéssé, innovációvá és tartós versenyképességgé alakítsák. Magyarországon a viták központjába igen gyakran a társasági adó kerül. A kritikák sok esetben a 9 százalékos kulcsot célozzák, a legjellemzőbb bírálat, hogy az alacsony adókulcsnak köszönhetően a vállalatok nem veszik ki eléggé szerepüket a közteherviselésből. Érdemes ezért körbejárni a társasági adó mértékét, megvizsgálva az a vállalkozásfejlesztéssel, növekedéssel való kapcsolatát, az alacsony adókörnyezet jelentette előnyöket, amelyek talán nem mindig szembetűnők.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×