Infostart.hu
eur:
386.12
usd:
331.84
bux:
120651.59
2026. január 15. csütörtök Lóránd, Lóránt
Karácsonyi dekoráció egy zárva tartó üzlet kirakatában Londonban 2020. november 24-én. Nagy-Britanniában a koronavírus-járvány megfékezését célzó jelenlegi zárlatot december 2-án oldják fel, ugyanakkor a korábban már alkalmazott, háromfokozatú készenléti rendszert több elemében megerősítik. A november 5-én elrendelt, négy hétre szóló intézkedéscsomag értelmében az Angliában élők jelenleg csak meghatározott indokokkal hagyhatják el otthonaikat, a nem alapvető szükségleti cikkeket árusító boltok, a szabadidőközpontok, az edzőtermek, a mozik, a fodrászatok, a szépségszalonok, a pubok, a bárok és az éttermek zárva tartanak.
Nyitókép: MTI/EPA/Neil Hall

Most újra fájdalmas a maszkviselési vita a briteknél

Újabb részletek derültek ki arról, hogy Covid-pandémia milyen zavart okozott a brit döntéshozók – és a szakértők körében is. A járvány idején az angol helyettes tisztifőorvos és helyettes kormánytanácsadó posztját betöltő illetékes „bizonytalannak” nevezte az arcmaszkok által nyújtott védelmet.

Boris Johnson volt miniszterelnök – aki ide-oda csapongott döntéseivel a pandémia idején – ökörségnek nevezte az arcmaszkokról szóló ajánlásokat. Ezt mondta Jenny Harries professzor a most folyó, a Covid során tett intézkedéseket elemző nyilvános vizsgálaton.

Harries volt a pandémia idején Anglia helyettes tisztifőorvosa és a brit kormány helyettes tudományos főtanácsadója is. A meghallgatáson elismerte: a hasznukat alátámasztó bizonyítékok még mindig „kétségesek”.

A Daily Mail című lap ezt úgy interpretálta: nincs rá bizonyíték, hogy a maszkok bármikor is fékezték volna a Covid-terjedését. Harries szerint azonban

azért volt „kétséges” a bizonyíték, mert nehéz szétválasztani a maszkok hatását más korlátozó intézkedések hatásaitól.

Az akkori brit egészségügyi miniszter 2020 júliusában tette kötelezővé a boltokban és a szupermarketekben a maszkviselést. Úgy, hogy a WHO korábban közölte: nem volt egyértelmű bizonyíték arra, hogy ilyen környezetben az hatékony lenne.

Néhány hónappal korábban a brit kormány azt ajánlotta, hogy az emberek otthon, rugalmas szalagokból és két réteg pamutanyagból vagy egy réteg szétvágott pólóból készíthetnek maszkot. Harries professzor viszont ezt logikátlannak nevezte és megjegyezte: az akkori tudományos bizonyíték szerint csak három réteg adott – valamiféle – védelmet.

Megjegyezte azt is: a maszkviselésről szóló ajánlások „hamis biztonságérzetet kelthettek az emberekben”, mert azt hitték, kevésbé vannak kitéve a fertőzésnek, ha másokkal keverednek. Megemlítette, ha valaki nem fedte el teljesen a száját és az orrát egy minimum háromrétegű maszkkal, akkor nem volt hatékony a védelem. Közben világszerte milliók hordtak csak alibiből maszkot, hogy ne érje őket retorzió, miközben maguk sem hittek a maszkok hasznában.

Harries szavaiból kiderült:

a gyenge hatékonyság miatt azért lobbizott, hogy 2 méter maradjon a biztonságos távolság és ne mérsékeljék a maszkiviselés mellett 1 méterre.

Mindennek azonban súlyos gazdasági hatásai voltak – ami miatt brit konzervatív képviselők a rendelkezések lazítását követelték.

Harries elismerte, hogy a maszkviselés témája élesen megosztó volt, és nehéz volt „középutasnak maradni”. Közben Brüsszelben a Politico Harriest úgy állította be, hogy „megnyugatónak szánt megjegyzéseivel még nagyobb zavart keltett”.

A kiadvány szerint Boris Johnson az ő ajánlása nyomán engedte a 150 ezer embert vonzó Cheltenham-fesztivál lóverseny megtartását. Ezt az eseményt tartják az egyik olyan dolognak, ami a briteknél lökést adott a járványnak.

Harries a WHO „tesztelni, tesztelni, tesztelni” ajánlását is relativizálta azzal, hogy a fejlett brit rendszer miatt nem volt szükség rá (kormány illetékesei azonban később elismerték, hibáztak). Munkájáért 2021-ben kinevezték az új Brit Egészségbiztonsági Hatóság élére és tavaly bárónői címet kapott, azaz a Lordok házának tagja lett.

(A nyitóképen: maszkban közlekedő járókelők egy karácsonyra berendezett kirakatú, ám zárva tartó üzlet előtt Londonban 2020. november 24-én.)

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Dánia: „alapvető nézeteltérések” vannak az Egyesült Államokkal, Donald Trump: „továbbra is célunk Grönland megszerzése”

Dánia: „alapvető nézeteltérések” vannak az Egyesült Államokkal, Donald Trump: „továbbra is célunk Grönland megszerzése”

„Alapvető nézeteltérések” vannak az Egyesült Államok és Dánia között Grönland jövőjéről, de folytatódnak a tárgyalások a vita rendezése érdekében – jelentette ki Lars Lokke Rasmussen dán külügyminiszter Washingtonban szerdán éjjel, miután Grönland külügyminiszterének oldalán tárgyalt J. D. Vance amerikai alelnökkel és Marco Rubio külügyminiszterrel. Az Egyesült Államoknak továbbra is célja a Grönland felletti ellenőrzés megszerzése – jelentette ki Donald Trump amerikai elnök a tárgyalások után.
inforadio
ARÉNA
2026.01.15. csütörtök, 18:00
Káel Csaba
a Müpa vezérigazgatója, filmügyi kormánybiztos
Egyetlen országon a világ szeme: mindenki feszülten várja Trump döntését – Megszólalt az elnök

Egyetlen országon a világ szeme: mindenki feszülten várja Trump döntését – Megszólalt az elnök

Szakadatlan a feszültség a Közel-Keleten. Sajtóhírek szerint Donald Trump több opciót is mérlegelhet egy Irán elleni esetleges katonai beavatkozás kapcsán, miközben a teheráni rezsim brutálisan lép fel az országszerte zajló tüntetésekkel szemben. A német hatóságok arra figyelmeztetik a légitársaságokat, hogy kerüljék el az iráni légteret, a brit kormány pedig ideiglenesen bezáratta teheráni nagykövetségét a Politico értesülései szerint.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×