Infostart.hu
eur:
386.47
usd:
330.03
bux:
110405.74
2025. december 20. szombat Teofil
Karácsonyi dekoráció egy zárva tartó üzlet kirakatában Londonban 2020. november 24-én. Nagy-Britanniában a koronavírus-járvány megfékezését célzó jelenlegi zárlatot december 2-án oldják fel, ugyanakkor a korábban már alkalmazott, háromfokozatú készenléti rendszert több elemében megerősítik. A november 5-én elrendelt, négy hétre szóló intézkedéscsomag értelmében az Angliában élők jelenleg csak meghatározott indokokkal hagyhatják el otthonaikat, a nem alapvető szükségleti cikkeket árusító boltok, a szabadidőközpontok, az edzőtermek, a mozik, a fodrászatok, a szépségszalonok, a pubok, a bárok és az éttermek zárva tartanak.
Nyitókép: MTI/EPA/Neil Hall

Most újra fájdalmas a maszkviselési vita a briteknél

Újabb részletek derültek ki arról, hogy Covid-pandémia milyen zavart okozott a brit döntéshozók – és a szakértők körében is. A járvány idején az angol helyettes tisztifőorvos és helyettes kormánytanácsadó posztját betöltő illetékes „bizonytalannak” nevezte az arcmaszkok által nyújtott védelmet.

Boris Johnson volt miniszterelnök – aki ide-oda csapongott döntéseivel a pandémia idején – ökörségnek nevezte az arcmaszkokról szóló ajánlásokat. Ezt mondta Jenny Harries professzor a most folyó, a Covid során tett intézkedéseket elemző nyilvános vizsgálaton.

Harries volt a pandémia idején Anglia helyettes tisztifőorvosa és a brit kormány helyettes tudományos főtanácsadója is. A meghallgatáson elismerte: a hasznukat alátámasztó bizonyítékok még mindig „kétségesek”.

A Daily Mail című lap ezt úgy interpretálta: nincs rá bizonyíték, hogy a maszkok bármikor is fékezték volna a Covid-terjedését. Harries szerint azonban

azért volt „kétséges” a bizonyíték, mert nehéz szétválasztani a maszkok hatását más korlátozó intézkedések hatásaitól.

Az akkori brit egészségügyi miniszter 2020 júliusában tette kötelezővé a boltokban és a szupermarketekben a maszkviselést. Úgy, hogy a WHO korábban közölte: nem volt egyértelmű bizonyíték arra, hogy ilyen környezetben az hatékony lenne.

Néhány hónappal korábban a brit kormány azt ajánlotta, hogy az emberek otthon, rugalmas szalagokból és két réteg pamutanyagból vagy egy réteg szétvágott pólóból készíthetnek maszkot. Harries professzor viszont ezt logikátlannak nevezte és megjegyezte: az akkori tudományos bizonyíték szerint csak három réteg adott – valamiféle – védelmet.

Megjegyezte azt is: a maszkviselésről szóló ajánlások „hamis biztonságérzetet kelthettek az emberekben”, mert azt hitték, kevésbé vannak kitéve a fertőzésnek, ha másokkal keverednek. Megemlítette, ha valaki nem fedte el teljesen a száját és az orrát egy minimum háromrétegű maszkkal, akkor nem volt hatékony a védelem. Közben világszerte milliók hordtak csak alibiből maszkot, hogy ne érje őket retorzió, miközben maguk sem hittek a maszkok hasznában.

Harries szavaiból kiderült:

a gyenge hatékonyság miatt azért lobbizott, hogy 2 méter maradjon a biztonságos távolság és ne mérsékeljék a maszkiviselés mellett 1 méterre.

Mindennek azonban súlyos gazdasági hatásai voltak – ami miatt brit konzervatív képviselők a rendelkezések lazítását követelték.

Harries elismerte, hogy a maszkviselés témája élesen megosztó volt, és nehéz volt „középutasnak maradni”. Közben Brüsszelben a Politico Harriest úgy állította be, hogy „megnyugatónak szánt megjegyzéseivel még nagyobb zavart keltett”.

A kiadvány szerint Boris Johnson az ő ajánlása nyomán engedte a 150 ezer embert vonzó Cheltenham-fesztivál lóverseny megtartását. Ezt az eseményt tartják az egyik olyan dolognak, ami a briteknél lökést adott a járványnak.

Harries a WHO „tesztelni, tesztelni, tesztelni” ajánlását is relativizálta azzal, hogy a fejlett brit rendszer miatt nem volt szükség rá (kormány illetékesei azonban később elismerték, hibáztak). Munkájáért 2021-ben kinevezték az új Brit Egészségbiztonsági Hatóság élére és tavaly bárónői címet kapott, azaz a Lordok házának tagja lett.

(A nyitóképen: maszkban közlekedő járókelők egy karácsonyra berendezett kirakatú, ám zárva tartó üzlet előtt Londonban 2020. november 24-én.)

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Donald Trump le akar számolni Venezuela elnökével

Donald Trump le akar számolni Venezuela elnökével

Az amerikai elnök teljes olajblokádot hirdetett Venezuela ellen, hadihajókkal zárná el az ország fő bevételi forrását. Szakértők szerint a gazdasági nyomás egyedül nem biztos, hogy elég lesz a rendszer megdöntéséhez.

Az EU nem ezt az utat tervezte Ukrajna támogatására - Merz ennek ellenére elégedett

A zárolt orosz vagyon érintetlen maradt, a tagállamok három kivétellel Ukrajna 90 milliárd eurós támogatásában állapodtak meg. Legalábbis a nyilvánosság előtt ezzel a német kancellár is elégedett volt, noha az eredményhirdetésig az ellenkezőjét remélte.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.12.22. hétfő, 18:00
Vecsei Miklós
felzárkóztatásért felelős miniszterelnöki biztos, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat alelnöke
Így vált jelképes támogatássá a családi pótlék

Így vált jelképes támogatássá a családi pótlék

A családi pótlék történetéről szóló kétrészes cikksorozatunk első részében a családi pótlék kialakulását tekintettük át egészen a rendszerváltásig. Ennek a támogatásnak a története jól mutatja, hogyan lett egy szűk körű, szociális indíttatású juttatásból olyan univerzális ellátás, amely évtizedeken át jelentős segítséget nyújtott a magyar családoknak. A 20. század során a jogosultak köre folyamatosan bővült, egyes időszakokban a családi pótlék a háztartások bevételének meghatározó részét képezte. A nyolcvanas évek végére pedig elérte a csúcspontját: minden gyermek után, munkaviszonytól függetlenül járt, és összege viszonylag jelentősnek számított. Mindez azonban éles kontrasztban áll a jelenlegi helyzettel, amikor az összeg évtizedek óta változatlan, és reálértékben szinte eltűnt a családok költségvetéséből. Felmerül a kérdés: hogyan jutottunk el idáig, és milyen társadalmi, gazdasági tényezők vezettek ahhoz, hogy a családok egykori védőhálója mára szinte jelképes támogatássá zsugorodott?

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×