Infostart.hu
eur:
386.38
usd:
332.57
bux:
120688.04
2026. március 3. kedd Kornélia
Brit zászlókkal van fellobogózva a londoni Parlament tér, az előtérben Winston Churchill néhai brit miniszterelnök szobra 2020. január 31-én. Közép-európai idő szerint éjfélkor megszűnik az Egyesült Királyság tagsága az Európai Unióban.
Nyitókép: MTI/EPA/Andy Rain

Vészjósló változás a brit kormánypártban

A vasárnap ismertetett legfrissebb felmérés szerint rekordra emelkedett a kormányzó brit Konzervatív Párt tagságán belül azoknak az aránya, akik a legnagyobb ellenzéki erő, a Munkáspárt egyértelmű győzelmét valószínűsítik a jövőre esedékes nagy-britanniai parlamenti választásokon.

A ConservativeHome online politikai fórum 819 párttag részvételével elvégzett reprezentatív vizsgálata szerint a tagság 62,42 százaléka tartja a következő választások legvalószínűbb kimenetelének azt, hogy a Munkáspárt többséget szerez a londoni alsóházban.

A válaszadók alig 5,74 százaléka számít arra, hogy a választások után is a Konzervatív Párt frakciója lesz többségben, és mindössze 1,95 százalék valószínűsíti, hogy a 2010 óta kormányzó konzervatívok vezetésével koalíciós kormány alakulhat meg jövőre.

Kisebbségi konzervatív kormány megalakulását a felmérés résztvevőinek 7,08 százaléka tartja lehetségesnek.

A ConservativeHome hangsúlyozta: most emelkedett először 60 százalék fölé a Konzervatív Párt tagságán belül azoknak az aránya, akik egyértelmű munkáspárti győzelmet jósolnak a következő parlamenti választásokra.

A Konzervatív Párt támogatottsága az országos választói felmérések szerint is elmarad a Munkáspártétól:

a YouGov brit közvélemény-kutató csoport friss felmérése alapján a konzervatívokra 22 százalék, a Munkáspártra 45 százalék szavazna, ha most tartanák a parlamenti választásokat Nagy-Britanniában.

A 2019-ben megtartott legutóbbi országos parlamenti választáson az akkor még Boris Johnson vezette Konzervatív Párt negyven éve nem látott arányú győzelmet aratott, és 80 fős alsóházi többséggel alakíthatott új kormányt.

Johnson azonban tavaly júliusban lemondott pártvezetői posztjáról és a miniszterelnöki tisztségről, miután nyilvánosságra került, hogy a londoni kormányfői hivatalban a koronavírus-járvány miatt saját kormánya által elrendelt szigorú korlátozások idején ivászatokkal kísért társasági összejöveteleket rendeztek.

A közkeletűen "partygate" néven emlegetett ügy az utóbbi évek legnagyobb belpolitikai botrányává fajult, és ez is jelentős mértékben hozzájárult ahhoz, hogy mélypontra süllyedt a konzervatívok választói támogatottsága.

Címlapról ajánljuk

Elemző: 700 forintos benzinár is jöhet az iráni háború miatt

Az iráni háborús helyzet hatására emelkedésnek indult a nyersolaj és a földgáz ára. Ha a konfliktus elhúzódik, akkor tartósan magas maradhat az árszint. Ez a tényező, valamint a forint gyengülése és a dollár erősödése azt okozhatja, hogy itthon jelentősen emelkedhetnek a következő hetekben az üzemanyagárak – mondta az InfoRádióban Mohos Kristóf, a Portfolio elemzője.
inforadio
ARÉNA
2026.03.04. szerda, 18:00
Resperger István
ezredes, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Szent-István Biztonságkutató Központ igazgatója
Titkos bunkert bombázott szét Izrael, Teherán példátlan megtorlással fenyegetőzik – Percről percre híreink az iráni háborúról kedden

Titkos bunkert bombázott szét Izrael, Teherán példátlan megtorlással fenyegetőzik – Percről percre híreink az iráni háborúról kedden

Szombat hajnalban robbant ki a háború a Közel-Keleten, amikor Izrael és az Egyesült Államok közösen csapásokat mért az iszlamista rezsimre. A helyzet azóta változatlanul feszült, egyelőre nincs jele csillapodásnak - Trump elnök ma nyíltan visszautasította a tárgyalás lehetőségét. Az amerikai hadsereg bejelentette, hogy az Ománi-öbölben csapást mértek az iráni haditengerészet tizenegy hajójára, és megsemmisítették azokat - számolt be a Times of Israel. A Sky News értesülései szerint az iráni Forradalmi Gárda általános zárlatot rendelt el a Perzsa-öblöt az Indiai-óceánnal összekötő Hormuzi-szorosban. Ugyanakkor Izraeli biztonsági tisztviselők arra figyelmeztették a kormány tagjait, hogy Irán ballisztikusrakéta-fenyegetése a jelenlegi hadművelet során nem számolható fel teljesen. Több szakértő úgy véli, hogy a rezsim megdöntésére most kevés esély mutatkozik. A legfrissebb fejlemények közé tatozik, hogy Irán megtámadta Szaúd-Arábiában az amerikai nagykövetséget, erre Donald Trump súlyos következményeket helyezett kilátásba. Délután izraeli lapok arról írtak: Katar és Szaúd-Arábia hamarosan belépnek a háborúba, Izrael és az USA oldalán - Katar ezt később cáfolta. Este Donald Trump amerikai elnök bejelentette: "katonailag eléggé legyőzték" Iránt, szerinte Teherán hamarosan megadja magát. Cikkünk folyamatosan frissül a Köel-Kelet háborújának legfrissebb eseményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×