Infostart.hu
eur:
388.58
usd:
330.66
bux:
110619.36
2025. december 22. hétfő Zénó
Fotó: Infostart
Nyitókép: Infostart

Kollektív jogokat szeretnének a szlovákiai magyarok, sőt, alkotmányt is módosítanának

Szlovákiában a Szövetség párt szeretné elfogadtatni a kisebbségi törvényt, hogy az egyéni jogok mellett kollektív jogok is megillessék a kisebbségeket – hangzott el a magyar párt programbemutatóján. A párt nem szorgalmaz regionális autonómiát, programja a családokra, a szociális kérdésekre, az egészségügyre, a közösségekre, a kultúrára és az oktatásra összpontosít.

A Szövetség párt célja, hogy a szeptemberi szlovákiai parlamenti választáson az 5 százalékos küszöböt megugorva bejusson a pozsonyi parlamentbe. "Több évnyi maffiakormányzás után kaptunk három évnyi káoszkormányzást és politikai cirkuszt. Ahhoz, hogy alternatívát tudjunk nyújtani a választóknak, ahhoz egy ütős és hiteles programra van szükség" – ezekkel a szavakkal kezdte a sajtótájékoztatót Mózes Szabolcs, a Szövetség alelnöke.

"A szlovák pártok nem foglalkoznak Dél- és Kelet-Szlovákiával, illetve nem foglalkoznak a magyar és az egyéb kisebbségek agendáival sem, úgyhogy véleményünk szerint ebben hitelesek és autentikusak tudunk lenni" – jegyezte meg Mózes Szabolcs.

A Szövetség szerint kisebbségeknek ugyanolyan nyelvi jogokkal kell rendelkezniük a hivatalos érintkezés során, és

szükséges a területi beosztás módosítása is, hogy megfeleljen a természetes régióknak,

emellett módosítani kell a finanszírozásukat is. A párt alelnöke visszautasította, hogy a Szövetség ezzel regionális autonómiát szorgalmaz, a természetes területi beosztást hangsúlyozza. A párt elsődleges célja, hogy a következő parlament, illetve kormány elfogadja az átfogó kisebbségi törvényt, amely az egyéni jogok mellett kollektív jogokat is biztosít a nemzeti kisebbségeknek. A Szövetség a szlovák alkotmány preambulumának módosítását, kiegészítését is szeretné elérni. A "Mi, a szlovák nemzet" megfogalmazást a "Mi, a Szlovák Köztársaság állampolgárai" formulára szeretné módosíttatni.

Őry Péter, a párt elnökségi tagja hozzátette, szeretnék, ha a kisebbségek ugyanolyan nyelvi jogokkal rendelkeznének a hivatalos érintkezés során, mivel ez a nemzeti kisebbségi közösségek és a kultúrájuk fennmaradásának eszköze. Rámutatott, hogy egyes állami szervekkel továbbra is gondot jelent a kisebbség nyelvén való érintkezés. Ennek kapcsán felhívta a figyelmet az ország és az önkormányzatok területi és adminisztratív beosztása megváltoztatásának szükségességére, figyelembe véve a természetes régiókat.

A Szövetség programjáról Mózes Szabolcs elmondta, a családokra, a szociális kérdésekre, az egészségügyre, a közösségekre, a kultúrára és az oktatásra összpontosít. "A család nevű részben a szociális és az egészségügyi témák, a közösségiben a kisebbségjogi kérdések, a kultúra és az oktatás kérdése, a régióban régiófejlesztéssel, önkormányzatokkal, államigazgatással, infrastruktúrával, zöld megoldással kapcsolatos témák találhatók" – mondta.

A Szövetség alelnöke hozzátette, a programban szerepel továbbá az is, hogy szorgalmazni fogják a magyar közösség részére az önálló államigazgatási intézmény, úgynevezett Kisebbségi Hivatal létrehozását és a kettős állampolgárság büntetésének megszüntetését is.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk

A csehek és a sorkatonaság, érdekes felmérés készült

A csehek 53 százaléka egyetért az adminisztratív katonai nyilvántartás esetleges bevezetésével, míg egyharmaduk ellenzi azt – derül ki az NMS ügynökségnek a Cseh Rádió számára készített felméréséből. Az adminisztratív nyilvántartás a 18 és 60 év közötti cseh állampolgárokat érintené, akikre a hadkötelezettség vonatkozik.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.12.22. hétfő, 18:00
Vecsei Miklós
felzárkóztatásért felelős miniszterelnöki biztos, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat alelnöke
Társasági adó: amikor a kevesebb pont, hogy több

Társasági adó: amikor a kevesebb pont, hogy több

A vállalkozásfejlesztési szakpolitika alapvető célja, hogy a kkv-k számára kiszámítható és stabil működési keretrendszer álljon rendelkezésre. Ennek mentén időről időre fellángol a vita az adórendszert illetően is. Elég hatékony-e, megfelelően ösztönzi-e a gazdasági szereplőket, támogatja-e a növekedést? Segíti-e a társadalmi igazságosság érvényre jutását? Szükség van-e a hangsúlyok eltolására? Ez egy természetes folyamat és szükség is van rá, hiszen a gazdaság szerkezete változik, a gazdasági szereplők viselkedése sem állandó, így előfordulhat, hogy ami a múltban működött, ma már nem elég hatékony és vice versa. A vállalkozásbarát adózási környezet teremti meg azt az alapot, amelyre a vállalkozásfejlesztési szakpolitika célzott eszközei rá tudnak épülni: a támogatások, kedvezményes programok és fejlesztési ösztönzők így nem helyettesítik, hanem tovább erősítik az adórendszer vállalkozásbarát hatását, és elősegítik, hogy a vállalkozások a rendelkezésre álló lehetőségeket növekedéssé, innovációvá és tartós versenyképességgé alakítsák. Magyarországon a viták központjába igen gyakran a társasági adó kerül. A kritikák sok esetben a 9 százalékos kulcsot célozzák, a legjellemzőbb bírálat, hogy az alacsony adókulcsnak köszönhetően a vállalatok nem veszik ki eléggé szerepüket a közteherviselésből. Érdemes ezért körbejárni a társasági adó mértékét, megvizsgálva az a vállalkozásfejlesztéssel, növekedéssel való kapcsolatát, az alacsony adókörnyezet jelentette előnyöket, amelyek talán nem mindig szembetűnők.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×