eur:
410.45
usd:
389.99
bux:
79186.24
2024. november 21. csütörtök Olivér
Fotó: ügyészség videója
Nyitókép: ügyészség videója

Egyre több a bolti tolvaj a briteknél a megélhetési válság miatt

Amikor a becsületesség kérdése merül fel, a briteknek – a londoni zsebtolvajok ellenére – hagyományosan jó a híre. De minden változik. Megjelentek a csecsemőgyógyszereket lopók és a bevásárlólistás bandák is.

A tavalyi adatokhoz képest hetvenöt százalékkal több lopásról kapnak bejelentést a brit rendőrök – írta exkluzív riportjában a Daily Mirror című bulvárlap. És itt most csak a szupermarketekben történt lopásokról van szó.

A Mirror által kapott adatok azt mutatják, hogy a britek egyre nagyobb számban lopnak ételt, italt és más alapvető cikkeket a szigetország vezető szupermarketeiből.

A boltok egyik reakciója erre, hogy szigorúbb biztonsági lépéseket vezetnek be. Az Infostart tudósítója morgolódva tapasztalta, hogy a helyi Sainsbury’s ABC-ben vonalkód-leolvasót szereltek az egyik automata kasszasor kijáratához. Itt be kell szkennelni a blokkon található vonalkódot, hogy az ember kimehessen a kapun.

2021-hez képest a középnyugat-angliai rendőrség azt jelentette, hogy 2021-hez képest 70 százalékkal több dolgot próbálnak fizetés nélkül elvinni az enyveskezű vásárlók a Tescoból, ASDA-ból és más szupermarketekből.

A rendőrök nem sokat segítenek

Egy másik, "lopkodási járvány" által sújtott válsággóc Wales két megyéje (68 százalék és 75 százalék) és a festői szépségű, dél-angliai Avon&Somerset rendőri erőinek körzete.

A megkérdezett 43 regionális brit rendőri erőből csak négy mondta azt, hogy náluk stagnált vagy csökkent a lopások száma.

De mit tesznek maguk a rendőrök? Nem sokat – mondta egy kisebb üzlet eladója az Infostartnak – háta mögött a tolvajok biztonságikamera-felvételekről kinyomtatott képeivel. „Nem jönnek ki és azt mondják, ne lépjünk fel, pedig az egyik tolvaj, egy nő üvöltözve fenyegette fizikai erőszakkal a kollégánkat. Azt mondják, hogy többé ne engedjük be őket a boltba”.

Egyes szupermarketek azzal próbálkoznak, hogy már a tejes flakonok füleire, a húsra és a bébitápszerre is a pénztáros által lekapcsolható lopásgátló jelzőt tesznek.

Mint a The Mirror megjegyzi: azt nem lehet tudni, hogy a lopások mekkora arányát váltja ki a kétségbeesés, de a lap idéz egy jótékonysági szervezetet, amely a szegényebbeknek adományozott ételeket kezeli. A Trussel Trust azt állította, hogy tavaly 11 millió britet fenyegetett az éhezés veszélye, „mert nem volt elég pénze”, és hogy „ez csak a jéghegy csúcsa”.

Tower Hamletsben – ami London egyik legszegényebb kerülete, a lakosok 39 százaléka él itt szegénységben – a legtöbbször lopott cikk a Calpol nevű gyermekgyógyszer volt.

A helyi önkormányzat szerint „megnőtt az alapvető cikkek, a gyógyszerek és a csecsemők számára fontos cikkek lopása”.

Egyes szakértők szerint ez egyfajta túlélési stratégia. „Korábban a családra, barátokra hagyatkozhattak, de most ők is küszködnek” – mondta Dr Sinéad Furey szakértő, aki a szegénység és nemzetbiztonság összefüggéseit kutatja.

Tavaly egy rendőri vezető is sürgette, hogy a rendőrök legyenek „mértékletesek”, amikor olyanok bíróság elé állításáról van szó, akik azért lopnak, hogy legyen mit enniük.

Szintén az elmúlt évben például egy walesi anya ismerte el, hogy azért lopott a helyi Co-op szupermarketből, hogy enni adjon a gyerekeinek, miután nagy adósságot halmozott fel az energiaszolgáltatójával szemben. Két liverpooli anya is megúszta a börtönt – bár ők nem ételt loptak, hanem a Boots drogériából tulajdonítottak el termékeket 2000 font, azaz közel 900 ezer forint értékben. Azzal védekeztek, hogy a zsákmány eladásából akartak ennivalót venni a gyerekeiknek.

Bevásárlólistás bandák

De nem csak az éhezők lopnak: a The Telegraph szerint szervezett bandák szabályos „bevásárlólisták” alapján visznek el fizetés nélkül termékeket a drágább árfekvésű Waitrose szupermarketekből – kifejezetten azért, hogy aztán eladják azokat.

„A legtöbb rendszeres tolvaj és innen is, onnan is lop” – mondta Lucy Brown, a John Lewis kereskedelmi lánc biztonsági igazgatója.

A szupermarketek személyzete most árgusabb szemekkel figyeli az önkiszolgáló kasszákat, ahol az egyik kedvelt trükk az, hogy olcsóbb termékek vonalkódjait szkennelik be vagy megpróbálják le sem olvasni a vonalkódot – mivel vannak olyan, szupergyors kasszák, ahol nincs mérleg.

A megrendelésre lopott termékek között volt a hús, alkohol, kávé, édesség „és minden olyan, amit a közösségi média segítségével vagy a pubban gyorsan el lehet adni” - mondta a kiskereskedők szövetségének egyik képviselője a BBC-nek.

Címlapról ajánljuk
Harangi Szabolcs az újabb izlandi vulkánkitörésről: még a szakértők sem számítottak rá
videó

Harangi Szabolcs az újabb izlandi vulkánkitörésről: még a szakértők sem számítottak rá

Újra működésbe lépett Izlandon egy, a fővároshoz közeli tűzhányó, 2021 óta tizedszer, tavaly december óta pedig hetedszer. Az ELTE TTK Földrajz- és Földtudományi Intézet igazgatója az InfoRádióban elmondta: mindössze háromnegyed órával a kitörés megindulása előtt vették észre a szakemberek az első gyanús jeleket, de szerencsére még időben sikerült kitelepíteni a lakosokat Grindavíkból.

Kaiser Ferenc: az oroszoknál maradhatnak az elfoglalt ukrajnai területek, de ez rablóháborút legitimálna

Békekötés nem várható, maximum tűzszünetet lehet elérni Ukrajnában, ami viszont nem biztos, hogy elég lesz az Egyesült Államoknak – mondta az InfoRádióban a Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense arra reagálva, hogy egyes források szerint Vlagyimir Putyin tárgyalna az ukrajnai fegyverszünetről Donald Trumppal. Kaiser Ferenc szerint ha elapadnak a nyugati támogatások, akkor egész Ukrajna elveszhet.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.21. csütörtök, 18:00
Kóka János
a Doktor24-csoport alapító-tulajdonosa
Ledobták a cafeteriabombát: így robbanthatja fel a lakáspiacot az új kormánydöntés

Ledobták a cafeteriabombát: így robbanthatja fel a lakáspiacot az új kormánydöntés

Ahogy korábban már írtunk róla, az Új Gazdaságpolitikai Akcióterv keretén belül a 35 év alatti fiatal munkavállalók esetében a kedvezményes adózású évi 450 ezer forintban maximált béren kívüli juttatási kereten felül, havonta további 150 ezer forintos lakhatási támogatási rendszer kialakításáról döntött a kormány. Milyen hatással lesz ez a lakáspiacra nézve? Miért érheti meg a munkavállalóknak, és milyen fontos kérdéseket kell még tisztázni az indulás előtt? Többek között ezekről kérdeztük az iparág szakértőit.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×