A Bank of England "tompa tárgyhoz" nyúlt, hogy lejjebb pofozza a makacsul mozdulatlan inflációt: egyes várakozásokkal szemben nem negyed, hanem fél százalékponttal 5 százalékra emelte az alapkamatot. Az utóbbi időszakban ez volt a 13. emelés a sorban. Az emelést az után határozta el a bank, hogy az elmúlt hónapban ugyanúgy 8,7 százalékos maradt az infláció, mint előtte. Ráadásul mindez úgy történt, hogy a szupermarketek árversenybe kezdtek, és több termék árát leszállították.

A britek számára tehát tovább drágul a hitel. Mindez egy olyan országban történik, ahol az ingatlantulajdonlás majdhogynem az emberek DNS-ébe ivódott. Akinek megvolt a pénze a drága beugróra, történelmi módon alacsony kamatozással vásárolhatott lakást hosszú éveken át, akár évi két százalék alatti kamatra. A csütörtöki emeléssel viszont

az alapkamat már 5 százalék fölött jár, amire már 15 éve nem volt példa, és ami a jelzálogok esetében már 6 százalék fölötti kamatokat jelent.

A brit ingatlantulajdonosok egy része még élvezi a 2-5 éves lejáratú kedvezményes kamatidőszakot, de az a több mint egymillió ember, akinek már lejárt, vagy most jár le, havi több száz vagy akár ezer fontos költség-megugrással szembesül. A folyamatos kamatlábemelések pedig így szinte elviselhetetlenné teszik a helyzetet.

A pénzpiacok szerint idén még négyszer jöhet negyed százalékos emelés, és 6 százalékon tetőzhet az alapkamat. A folyamat visszahat a gazdaságra is, csökken a fogyasztás, mert az embereknek kevesebb elkölteni való pénzük maradt.

Rishi Sunak kormányfő emberei még a héten is azt mondták, az év végére az infláció megfelezését ígérő program "sínen van". A kormánytól független Bank of England is úgy véli, "jelentős mértékben" esik majd néhány hónapon belül a pénzromlás mértéke az energiaárak és az élelmiszer-ellátási láncok változásai miatt.

Rishi Sunak számára az inflációfelezés az első számú prioritás, de az átlag brit mégis azzal szembesül, hogy jó ideig többet kell fizetnie a lakásáért. Mindez még a bérlőkre is vonatkozik, hiszen a főbérlők egy része is jelzálogot fizet és ezért kénytelen emelni a lakbért. Azok, akik megtakarítanak és gyűjtenek, csalódottan látják, hogy a bankok a betétesek esetében nem emelik olyan lelkesedéssel a kamatokat, mint a hiteleknél.

Az infláció heves politikai vitákat is kivált: a szakszervezetek szerint a kormány és a Bank of England "veszélyes módon, kéz a kézben" recesszióba taszítja az országot, amivel az emberek elveszítik a munkájukat és az otthonukat. Egy volt központi banki elemző azonban a számok kegyetlen nyelvére lefordítva az infláció elleni harcot azt mondta: recessziót és 6-6,5 százalékos munkanélküliséget kell generálni, hogy elérjék a 2 százalékos inflációs célt.