Infostart.hu
eur:
387.93
usd:
334.49
bux:
120921.85
2026. március 4. szerda Kázmér
Ursula Von Der Leyen, az Európai Bizottság elnöke beszédet mond a Globsec kül- és biztonságpolitikai fórumon Pozsonyban 2023. május 31-én.
Nyitókép: MTI/EPA/Martin Divisek

Ursula von der Leyen: 30 ezer ukrán katonát képeznek ki az európai országok területén

Az Európai Bizottság elnöke mellett Emmanuel Macron is felszólalt a Pozsonyban tartott Globsec biztonságpolitikai konferencia zárónapján. A francia elnök arról beszélt, hogy messze van még a háború vége, de egy dolog biztos: Ukrajnát nem győzik le.

„Oroszország ismét igyekszik megrengetni Európa egységét és biztonságát, de ezt nem engedhetjük” – jelentette ki Emmanuel Macron francia elnök a pozsonyi Globsec 2023 biztonságpolitikai konferencián. Messze még a háború vége, de egy dolog biztos: Ukrajnát nem győzik le” – mondta Macron, és leszögezte, az Európai Uniónak biztosítania kell Kijevet, hogy kiáll mellette, és továbbra is határozottan támogatja a tartós béke eléréséig. Hangsúlyozta, hogy óriási a tét, mert az EU határán dúl a háború.

A francia államfő leszögezte, a jövőbeli béketárgyalásokon nem fordulhat elő, hogy Oroszország diktáljon, és ne a megtámadott Ukrajna. A rendezésnél a nemzetközi jogot kell figyelembe venni, és

nem fordulhat elő, hogy Ukrajna területeket veszítsen, egyúttal a megállapodásnak biztonsági garanciákat is tartalmaznia kell.

Macron arra is rámutatott, Moszkva nem számított arra, hogy az unió ilyen nagymértékű támogatást nyújt Ukrajnának mind humanitárius, mind katonai téren. Szerinte Moszkva az időhúzásra játszik. „Néhány országban ugyanis választás lesz, és azt reméli, a lakosság belefárad ebbe a helyzetbe” – magyarázta Macron.

Azt is kijelentette, az európai államoknak nem szabadna másokra támaszkodni, át kell vállalniuk a felelősséget saját biztonságukért, oly mértékben kell megerősíteniük hadászati képességeiket, hogy megvédhessék magukat és szomszédaikat.

A francia elnök szerint Európának nem szabad megfeledkeznie a fejlődő országokról sem, amelyek most nem kapnak elegendő támogatást, mert az európai államok Ukrajnára összpontosítanak. Figyelmeztetett, hogy ebben a helyzetben az úgynevezett globális dél országai egy másik hatalom felé fordulhatnak.

A Globsecen az Európai Bizottság elnöke is felszólalt. Ursula von der Leyen azt mondta, Ukrajna Oroszország általi megtámadásában szerepet játszott, hogy Kijev az Európai Unió tagja akar lenni. Kijelentette, bármilyen sokáig is tartson a háború, az unió ki fog állni Ukrajna mellett. Ahhoz, hogy eredményesen felvehessék a harcot, Európa tüzérségi lőszert küld Kijevnek. Hozzátette, 30 ezer ukrán katonát képeznek ki az európai országok területén. A békével kapcsolatban úgy fogalmazott:

„Olyan igazságot akarunk Ukrajnának, ami az Európai Chartával összhangban áll, és amely nem kedvez az orosz agresszornak.

Az igazságos béke feltétele az orosz csapatok teljes kivonása Ukrajna területéről. Mindennek azonban tartósnak is kell lennie. Ehhez pedig arra van szükség, hogy az unió katonailag is támogassa Ukrajnát” – mondta az Európai Bizottság elnöke.

Címlapról ajánljuk
Az iráni háború miatt új döntésekre kényszerültek a tőzsdei befektetők

Az iráni háború miatt új döntésekre kényszerültek a tőzsdei befektetők

Az iráni konfliktus megrázta a világ tőzsdéit: az olajipar kivételével szinte minden tőkepiaci termékből menekül a tőke – mondta az InfoRádióban a Portfolio tőzsderovatának vezetője, Nagy Viktor.

Hortay Olivér az Arénában: két módon is súlyosan roncsolódik most a világ olajellátása

A Hormuzi szoros kiesése a nemzetközi olajpiaci útvonalakból nagy érvágás, de legalább ennyire komoly probéma, hogy a megtámadott Irán válaszcsapásként a környező országok infrastruktúráját támadja – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Hortay Olivér közgazdász, a Századvég Konjuktúrakutató Zrt energia- és klímapolitikai üzletágvezetője.
inforadio
ARÉNA
2026.03.04. szerda, 18:00
Resperger István
ezredes, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Szent-István Biztonságkutató Központ igazgatója
Dubaj és Bejrút támadás alatt, Trump biztosítaná a Hormuzi-szorost, kiderült, mikor lesz új iráni vezető – Híreink az iráni háborúról percről percre szerdán

Dubaj és Bejrút támadás alatt, Trump biztosítaná a Hormuzi-szorost, kiderült, mikor lesz új iráni vezető – Híreink az iráni háborúról percről percre szerdán

Ötödik napja tart Izrael és az Egyesült Államok háborúja Irán ellen. A libanoni főváros, Bejrút közelében egy szállodát, az iráni Kom városában pedig a Szakértői Tanács épületét támadták meg, beszámolók szerint a halálesetek száma mindkét országban túllépte a 800-at. Teherán válaszcsapása számos amerikai érdekeltségű célpontot sújtott: az USA dubaji konzulátusa, egy szaúd-arábiai CIA-állomás és egy Katarban lévő amerikai támaszpont mind találatokat szenvedett el. Az iráni védelmi minisztérium szerint készen állnak az elhúzódó háborúra, mondván, a legjobb fegyvereiket még nem is használták. Közben kiderült: a jövő héten, Ali Hámenei temetése után választják Irán következő legfőbb vezetőjét. Donald Trump elrendelte, hogy az Egyesült Államok "biztosítást és garanciát" nyújtson a Perzsa-öbölben közlekedő hajók számára, azt javasolva, hogy "szükség esetén" az amerikai haditengerészet kísérje a tankereket a világgazdasági szempontból kulcsfontosságú, Irán által lezártnak nyilvánított Hormuzi-szoroson. Az Egyesült Arab Emírségek biztonságos légi folyosókat nyitott a vele szomszédos országok számára, a Közel-Keleten megbénult a közlekedés, miközben a világ országai evakuálni próbálják a régióban rekedt állampolgáraikat. Cikkünk folyamatosan frissül.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×