Infostart.hu
eur:
363.95
usd:
308.84
bux:
137007.09
2026. április 17. péntek Rudolf
Ursula Von Der Leyen, az Európai Bizottság elnöke beszédet mond a Globsec kül- és biztonságpolitikai fórumon Pozsonyban 2023. május 31-én.
Nyitókép: MTI/EPA/Martin Divisek

Ursula von der Leyen: 30 ezer ukrán katonát képeznek ki az európai országok területén

Az Európai Bizottság elnöke mellett Emmanuel Macron is felszólalt a Pozsonyban tartott Globsec biztonságpolitikai konferencia zárónapján. A francia elnök arról beszélt, hogy messze van még a háború vége, de egy dolog biztos: Ukrajnát nem győzik le.

„Oroszország ismét igyekszik megrengetni Európa egységét és biztonságát, de ezt nem engedhetjük” – jelentette ki Emmanuel Macron francia elnök a pozsonyi Globsec 2023 biztonságpolitikai konferencián. Messze még a háború vége, de egy dolog biztos: Ukrajnát nem győzik le” – mondta Macron, és leszögezte, az Európai Uniónak biztosítania kell Kijevet, hogy kiáll mellette, és továbbra is határozottan támogatja a tartós béke eléréséig. Hangsúlyozta, hogy óriási a tét, mert az EU határán dúl a háború.

A francia államfő leszögezte, a jövőbeli béketárgyalásokon nem fordulhat elő, hogy Oroszország diktáljon, és ne a megtámadott Ukrajna. A rendezésnél a nemzetközi jogot kell figyelembe venni, és

nem fordulhat elő, hogy Ukrajna területeket veszítsen, egyúttal a megállapodásnak biztonsági garanciákat is tartalmaznia kell.

Macron arra is rámutatott, Moszkva nem számított arra, hogy az unió ilyen nagymértékű támogatást nyújt Ukrajnának mind humanitárius, mind katonai téren. Szerinte Moszkva az időhúzásra játszik. „Néhány országban ugyanis választás lesz, és azt reméli, a lakosság belefárad ebbe a helyzetbe” – magyarázta Macron.

Azt is kijelentette, az európai államoknak nem szabadna másokra támaszkodni, át kell vállalniuk a felelősséget saját biztonságukért, oly mértékben kell megerősíteniük hadászati képességeiket, hogy megvédhessék magukat és szomszédaikat.

A francia elnök szerint Európának nem szabad megfeledkeznie a fejlődő országokról sem, amelyek most nem kapnak elegendő támogatást, mert az európai államok Ukrajnára összpontosítanak. Figyelmeztetett, hogy ebben a helyzetben az úgynevezett globális dél országai egy másik hatalom felé fordulhatnak.

A Globsecen az Európai Bizottság elnöke is felszólalt. Ursula von der Leyen azt mondta, Ukrajna Oroszország általi megtámadásában szerepet játszott, hogy Kijev az Európai Unió tagja akar lenni. Kijelentette, bármilyen sokáig is tartson a háború, az unió ki fog állni Ukrajna mellett. Ahhoz, hogy eredményesen felvehessék a harcot, Európa tüzérségi lőszert küld Kijevnek. Hozzátette, 30 ezer ukrán katonát képeznek ki az európai országok területén. A békével kapcsolatban úgy fogalmazott:

„Olyan igazságot akarunk Ukrajnának, ami az Európai Chartával összhangban áll, és amely nem kedvez az orosz agresszornak.

Az igazságos béke feltétele az orosz csapatok teljes kivonása Ukrajna területéről. Mindennek azonban tartósnak is kell lennie. Ehhez pedig arra van szükség, hogy az unió katonailag is támogassa Ukrajnát” – mondta az Európai Bizottság elnöke.

Címlapról ajánljuk
Szakértő: Iránban sérül az Egyesült Államok nagyhatalmi imázsa, de ezzel nem szokott foglalkozni

Szakértő: Iránban sérül az Egyesült Államok nagyhatalmi imázsa, de ezzel nem szokott foglalkozni

Nem az Egyesült Államok terve szerint alakul az iráni konfliktus, ám ez nem feltétlenül jelenti, hogy kudarc lesz Washingtonnak – mondta az InfoRádió GeoTrendek című műsorában László Dávid, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány igazgatóhelyettese. Szerinte a hasonló katonai beavatkozástól sem megy el az USA kedve.

Nemzetközi jogász: így akadályozhatja meg a Tisza-kormány a kilépést a Nemzetközi Büntetőbíróságból

Bár Magyarország 2002 óta tagja a Nemzetközi Büntetőbíróságnak, az azóta eltelt időben nem hirdették ki itthon törvényben a hágai székhelyű bíróság alapszabályát, aminek a köztársasági elnök „immunitása volt az oka” – mondta az InfoRádióban Tóth Norbert nemzetközi jogász. Az NKE egyetemi docense részletesen elmagyarázta, hogyan lehetne visszafordítani az elvileg június 2-án záruló kilépési folyamatot, ha a jövendő Tisza-kormány ezt akarná.
inforadio
ARÉNA
2026.04.17. péntek, 18:00
Dobrowiecki Péter
Lengyelország-szakértő, az MCC Magyar-Német Intézet kutatási vezetője
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×