Infostart.hu
eur:
359.55
usd:
315.73
bux:
144278.74
2026. július 28. kedd Szabolcs
A Hosszú Menetelés 2F hordozórakétával felbocsátják a Sencsou-16 űrhajót az északnyugat-kínai Csiucsüan űrközpontjából 2023. május 30-án. Az űrhajóval három tajkonauta, azaz kínai űrhajós: Kuj Haj-csao, Csing Haj-peng és Csu Jang-csu a Föld körül keringő Tienkung (Mennyei palota) kínai űrállomásra indul, ahol az előző küldetés három tagját leváltva várhatóan öt hónapot töltenek.
Nyitókép: MTI/EPA/Alex Plavevski

Előzheti az USA-t holdbázisával Kína

Kína kedden új, háromfős legénységet indított Föld körül keringő űrállomására, azzal a céllal, hogy még az évtized vége előtt űrhajósokat juttasson el a Holdra.

A Sencsou 16 űrhajót egy Hosszú Menetelés 2-F rakéta emelte a magasba. A felbocsájtást a Góbi-sivatag Kínához tartozó részén, a Csiucsuan űrközpontból hajtották végre európai idő szerint kedd hajnalban.

A háromfős legénységet, köztük Kína első polgári űrhajósát – avagy tajkonautáját – a kínai Tiankung (Mennyei Palota) űrállomás háromfős személyzete várta, akik rövidesen visszatérnek a Földre. A mostani személyzet tagja Kína első űrhajósnője, Liu Jang, aki a világűrben kirakta a bűvös Rubik-kockát.

Az első kínai civil az űrben Kuj Hajcsao egyetemi tanár.

Csiucsüan, 2023. május 30.
(B-j) Az űrmisszióra induló Kuj Haj-csao, Csu Jang-csu és Csing Haj-peng kínai űrhajós búcsúzik az északnyugat-kínai Csiucsüan űrközpontjában 2023. május 30-án. A három tajkonauta a Hosszú Menetelés 2F hordozórakétával összekapcsolt Sencsou-16 űrhajóval a Föld körül keringő Tienkung (Mennyei palota) kínai űrállomásra indul, ahol az előző küldetés három tagját leváltva várhatóan öt hónapot töltenek.
MTI/EPA/Alex Plavevski
Csiucsüan, 2023. május 30. (B-j) Az űrmisszióra induló Kuj Haj-csao, Csu Jang-csu és Csing Haj-peng kínai űrhajós búcsúzik az északnyugat-kínai Csiucsüan űrközpontjában 2023. május 30-án. A három tajkonauta a Hosszú Menetelés 2F hordozórakétával összekapcsolt Sencsou-16 űrhajóval a Föld körül keringő Tienkung (Mennyei palota) kínai űrállomásra indul, ahol az előző küldetés három tagját leváltva várhatóan öt hónapot töltenek. MTI/EPA/Alex Plavevski

Kínának azért van saját űrállomása, mert nem engedték neki a részvételt a Nemzetközi Űrállomás projektben – azzal az indokkal, hogy a kínai űrkutatásnak kapcsolata van a kínai hadsereggel.

Úgy tűnik, Peking boldogult egyedül is, hiszen harmadik országként juttatott embert az űrbe 2003-ban. A Szovjetunió és az Egyesült Államok viszont évtizedekkel megelőzték.

Csiucsüan, 2023. május 30.
A Hosszú Menetelés 2F hordozórakétával felbocsátják a Sencsou-16 űrhajót az északnyugat-kínai Csiucsüan űrközpontjából 2023. május 30-án. Az űrhajóval három tajkonauta, azaz kínai űrhajós: Kuj Haj-csao, Csing Haj-peng és Csu Jang-csu a Föld körül keringő Tienkung (Mennyei palota) kínai űrállomásra indul, ahol az előző küldetés három tagját leváltva várhatóan öt hónapot töltenek.
MTI/EPA/Alex Plavevski
Csiucsüan, 2023. május 30. A Hosszú Menetelés 2F hordozórakétával felbocsátják a Sencsou-16 űrhajót az északnyugat-kínai Csiucsüan űrközpontjából 2023. május 30-án. Az űrhajóval három tajkonauta, azaz kínai űrhajós: Kuj Haj-csao, Csing Haj-peng és Csu Jang-csu a Föld körül keringő Tienkung (Mennyei palota) kínai űrállomásra indul, ahol az előző küldetés három tagját leváltva várhatóan öt hónapot töltenek. MTI/EPA/Alex Plavevski

Novemberben egy harmadik modullal bővítették az állomást, és az űrprogram tisztviselői hétfőn azt mondták, hogy terveik között szerepel a további bővítés is, valamint hogy

2030-ig embert küldjenek a Holdra.

A küldetés hátterében az Egyesült Államokkal folyó ádáz űrverseny áll, miközben a Földön a két nagyhatalom a technológia, diplomácia és a védelmi képességek terén is rivalizál.

Egyelőre az amerikaiak járnak az élen, mert többet tudnak költeni az űrprogramokra és fejlettebbek az ellátási láncaik is. Peking viszont szintén elért eredményeket: például kőzetmintákat hozott vissza a Holdról és holdjárót küldött a bolygó kevéssé ismert sötét oldalára is.

A következő nagy dobás mindkét fél számára emberek feljuttatása lesz a Holdra, bár Amerika ezt a múlt században már megvalósította. Most viszont a magánszféra bevonásával akarja megismételni 2025-ig. A kínaiak erre rátennének: tervük szerint

3 évvel később már létezne az első holdbázisuk.

Holdprogramjai mellett a két ország külön-külön már a Marsra is küldött távirányítású járműveket és Kína azt tervezi, hogy megismétli az amerikai kísérletet és űrhajóval landol majd egy aszteroidán.

Címlapról ajánljuk
A legnagyobb AI-kockázat nem az, hogy okos lesz, hanem hogy túl kedves

A legnagyobb AI-kockázat nem az, hogy okos lesz, hanem hogy túl kedves

Amikor egy chatbot azt írja, hogy fél, szeret, büszke ránk vagy nem akarja, hogy kikapcsolják, könnyű zavarba jönni. Tudjuk, hogy ezek csak szavak egy képernyőn, mégis úgy olvassuk őket, mintha valaki lenne mögöttük. Ebben rejlik a mesterséges intelligencia egyik legnagyobb társadalmi ereje, egyben veszélye. A gépi empátia egyszerre lehet hamis és hatásos.

Fontos adóváltozásokról döntött a parlament

Az Országgyűlés kedden megszavazta az adórendszer egyszerűsítését célzó törvénycsomagot, amely megszünteti a felesleges és az uniós joggal összeegyeztethetetlen adónemeket, miközben szigorítja a bizalmi vagyonkezelők és egyes alapítványok adózási feltételeit.
inforadio
ARÉNA
2026.07.29. szerda, 18:00
Pletser Tamás
az OTP Alapkezelő szenior portfolió menedzsere
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×