Infostart.hu
eur:
355.62
usd:
311.63
bux:
141691.73
2026. július 7. kedd Apollónia
A Hosszú Menetelés 2F hordozórakétával felbocsátják a Sencsou-16 űrhajót az északnyugat-kínai Csiucsüan űrközpontjából 2023. május 30-án. Az űrhajóval három tajkonauta, azaz kínai űrhajós: Kuj Haj-csao, Csing Haj-peng és Csu Jang-csu a Föld körül keringő Tienkung (Mennyei palota) kínai űrállomásra indul, ahol az előző küldetés három tagját leváltva várhatóan öt hónapot töltenek.
Nyitókép: MTI/EPA/Alex Plavevski

Előzheti az USA-t holdbázisával Kína

Kína kedden új, háromfős legénységet indított Föld körül keringő űrállomására, azzal a céllal, hogy még az évtized vége előtt űrhajósokat juttasson el a Holdra.

A Sencsou 16 űrhajót egy Hosszú Menetelés 2-F rakéta emelte a magasba. A felbocsájtást a Góbi-sivatag Kínához tartozó részén, a Csiucsuan űrközpontból hajtották végre európai idő szerint kedd hajnalban.

A háromfős legénységet, köztük Kína első polgári űrhajósát – avagy tajkonautáját – a kínai Tiankung (Mennyei Palota) űrállomás háromfős személyzete várta, akik rövidesen visszatérnek a Földre. A mostani személyzet tagja Kína első űrhajósnője, Liu Jang, aki a világűrben kirakta a bűvös Rubik-kockát.

Az első kínai civil az űrben Kuj Hajcsao egyetemi tanár.

Csiucsüan, 2023. május 30.
(B-j) Az űrmisszióra induló Kuj Haj-csao, Csu Jang-csu és Csing Haj-peng kínai űrhajós búcsúzik az északnyugat-kínai Csiucsüan űrközpontjában 2023. május 30-án. A három tajkonauta a Hosszú Menetelés 2F hordozórakétával összekapcsolt Sencsou-16 űrhajóval a Föld körül keringő Tienkung (Mennyei palota) kínai űrállomásra indul, ahol az előző küldetés három tagját leváltva várhatóan öt hónapot töltenek.
MTI/EPA/Alex Plavevski
Csiucsüan, 2023. május 30. (B-j) Az űrmisszióra induló Kuj Haj-csao, Csu Jang-csu és Csing Haj-peng kínai űrhajós búcsúzik az északnyugat-kínai Csiucsüan űrközpontjában 2023. május 30-án. A három tajkonauta a Hosszú Menetelés 2F hordozórakétával összekapcsolt Sencsou-16 űrhajóval a Föld körül keringő Tienkung (Mennyei palota) kínai űrállomásra indul, ahol az előző küldetés három tagját leváltva várhatóan öt hónapot töltenek. MTI/EPA/Alex Plavevski

Kínának azért van saját űrállomása, mert nem engedték neki a részvételt a Nemzetközi Űrállomás projektben – azzal az indokkal, hogy a kínai űrkutatásnak kapcsolata van a kínai hadsereggel.

Úgy tűnik, Peking boldogult egyedül is, hiszen harmadik országként juttatott embert az űrbe 2003-ban. A Szovjetunió és az Egyesült Államok viszont évtizedekkel megelőzték.

Csiucsüan, 2023. május 30.
A Hosszú Menetelés 2F hordozórakétával felbocsátják a Sencsou-16 űrhajót az északnyugat-kínai Csiucsüan űrközpontjából 2023. május 30-án. Az űrhajóval három tajkonauta, azaz kínai űrhajós: Kuj Haj-csao, Csing Haj-peng és Csu Jang-csu a Föld körül keringő Tienkung (Mennyei palota) kínai űrállomásra indul, ahol az előző küldetés három tagját leváltva várhatóan öt hónapot töltenek.
MTI/EPA/Alex Plavevski
Csiucsüan, 2023. május 30. A Hosszú Menetelés 2F hordozórakétával felbocsátják a Sencsou-16 űrhajót az északnyugat-kínai Csiucsüan űrközpontjából 2023. május 30-án. Az űrhajóval három tajkonauta, azaz kínai űrhajós: Kuj Haj-csao, Csing Haj-peng és Csu Jang-csu a Föld körül keringő Tienkung (Mennyei palota) kínai űrállomásra indul, ahol az előző küldetés három tagját leváltva várhatóan öt hónapot töltenek. MTI/EPA/Alex Plavevski

Novemberben egy harmadik modullal bővítették az állomást, és az űrprogram tisztviselői hétfőn azt mondták, hogy terveik között szerepel a további bővítés is, valamint hogy

2030-ig embert küldjenek a Holdra.

A küldetés hátterében az Egyesült Államokkal folyó ádáz űrverseny áll, miközben a Földön a két nagyhatalom a technológia, diplomácia és a védelmi képességek terén is rivalizál.

Egyelőre az amerikaiak járnak az élen, mert többet tudnak költeni az űrprogramokra és fejlettebbek az ellátási láncaik is. Peking viszont szintén elért eredményeket: például kőzetmintákat hozott vissza a Holdról és holdjárót küldött a bolygó kevéssé ismert sötét oldalára is.

A következő nagy dobás mindkét fél számára emberek feljuttatása lesz a Holdra, bár Amerika ezt a múlt században már megvalósította. Most viszont a magánszféra bevonásával akarja megismételni 2025-ig. A kínaiak erre rátennének: tervük szerint

3 évvel később már létezne az első holdbázisuk.

Holdprogramjai mellett a két ország külön-külön már a Marsra is küldött távirányítású járműveket és Kína azt tervezi, hogy megismétli az amerikai kísérletet és űrhajóval landol majd egy aszteroidán.

Címlapról ajánljuk
inforadio
ARÉNA
2026.07.08. szerda, 18:00
Csiki Varga Tamás
a Stratégia és Védelem Konzultációs Csoport elemzője
A koreai események után az amerikai tőzsdéken is adták a tech részvényeket

A koreai események után az amerikai tőzsdéken is adták a tech részvényeket

A tegnapi napot ugyan még pluszban zárták az amerikai tőzsdék, reggelre azonban máris nagyobb esés bontakozott ki az ázsiai tőzsdéken, a dél-koreai Kospi-index ráadásul közel 5 százalékot veszített értékéből a Samsung jelentését követően. Ez azt vetítte előre, hogy fokozódhat a nyomás a technológiai részvényeken (különösen a chipgyártókon) a világ többi pontján is, és valóban ezt látjuk az USA piacain. Európában kisebb emelkedést láthattunk, a magyar tőzsde azonban alulteljesített.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×