A CVVM akadémiai közvélemény-kutató intézet húsz éve készít rendszeres felmérést a migrációról, és az elmúlt két évtizedben begyűjtött adatok alapján megállapította, hogy most a legalacsonyabb azok aránya, akik negatívan vélekednek az országba érkező bevándorlókról.

2003-ban még a válaszadók háromnegyede mondta azt, hogy a bevándorlók problémát jelentenek Csehország számára. Ez az arány 2019-re lecsökkent 69 százalékra, mára pedig 50 százalékra, ami azt jelenti, hogy

minden második cseh tekint veszélyként a bevándorlókra.

A felmérésben részt vevők mintegy 60 százaléka mondta azt, hogy a saját lakhelyükön nem tapasztalnak súrlódásokat a Csehországba érkezett külföldiek és helybeliek között. 24 százalék viszont úgy érzi, hogy a bevándorlók jelenléte nehézségeket okoz a közvetlen lakhelyén.

Az elmúlt években egyre kevesebb olyan település volt az országban, amelyet nem érintett még a migráció. Négy éve, 2019-ben még a megkérdezettek 19 százaléka tudta úgy, hogy lakóhelyén nem élnek bevándorlók, a mostani felmérésben már csak 9 százalék.

A CVVM kutatóintézet szerint a bevándorlási helyzet alakulását befolyásolta, hogy az Ukrajna ellen indított orosz háború tavaly februári kezdete óta olyan nagy számban érkeztek Csehországba ukrán menekültek, hogy szinte minden településre jutott belőlük.

A cseh belügyminisztérium hivatalos kimutatása szerint április elején több mint 325 ezer ukrán menekült tartózkodott Csehországban. Ők a rendkívüli tartózkodási engedélyüknek köszönhetően jogosultak az egészségügyi, a szociális és az oktatásügyi rendszer igénybevételére, valamint munkavállalásra. A felnőtt ukrán menekültek mintegy kétharmadát nők, míg a menekültek 30 százalékát gyermekek teszik ki.

A legtöbb ukrán menekült a fővárosban, Prágában és Közép-Csehországban él. A legkevesebben, alig tízezren, a közép-morvaországi zlíni régióban telepedtek le. Az Ukrajnából érkezett menekültek közül mintegy 150 ezren már dolgoznak, többnyire alacsony szakképzettséget igénylő munkahelyeken. A magasabb szakképzettséget megkövetelő munkahelyek betöltését általában a nyelvtudás hiánya akadályozza.

A szociológusok rámutattak, hogy a bevándorlást a baloldali pártok választói jóval nagyobb mértékben utasítják el, mint a jobboldaliak. Mindazonáltal

a csehek többsége úgy véli, hogy az országban letelepedő bevándorlók nagymértékben hozzájárulnak a különféle betegségek terjesztéséhez vagy a bűnözés növekedéséhez.

2019-ben ezek az arányok is valamivel magasabbak voltak. A mostani felmérés szerint a megkérdezettek 27 százaléka látja úgy, hogy a bevándorlók gazdagítják a cseh kultúrát, illetve pozitívan befolyásolják a társadalom elöregedése okozta helyzetet. Korábban ez az arány 20 százalék körül mozgott.