Infostart.hu
eur:
363.28
usd:
308.75
bux:
139459.59
2026. április 14. kedd Tibor
Andrej Babis cseh államfőjelölt, volt miniszterelnök kampányzáró rendezvényt tart Brnóban 2023. január 9-én. A cseh elnökválasztás első fordulóját január 13-14-én rendezik.
Nyitókép: MTI/EPA/Martin Divisek

Andrej Babiš nem segítene a lengyeleknek, bár betartaná a NATO előírásait

Andrej Babiš cseh elnökjelölt a cseh televízió vasárnapi választási vitájában kijelentette, hogy ha Lengyelországot vagy a balti országokat esetleg megtámadnák, ő nem küldene katonákat. A Petr Pavellel folytatott elnökjelölti vita után azonban a Twitteren azt írta, hogy betartja az Észak-atlanti Szerződés 5. cikkelyét, és segítséget fog nyújtani. Az államfőválasztás hétvégi második fordulója előtt a felmérések Petr Pavel győzelmét vetítik előre.

Az elnökjelölti politikai vitaműsor rögtön az elején konfliktussal indult. Andrej Babiš azokról az óriásplakátokról beszélt, melyeken az szerepel, hogy vetélytársa, Petr Pavel háborúba akarja vinni Csehországot. „Ön NATO-katonákat akar küldeni Ukrajnába” – mondta Babiš Pavelnek, aki úgy reagált, hogy a volt kormányfő nem fogta fel a helyzetet. „Nem harcoló csapatok kiküldéséről van szó, hanem olyanokról, akik emberek mentésében segítenének.

Arra a kérdésre, hogy a Cseh Köztársaságnak csapatokat kellene-e küldenie Lengyelország vagy a balti országok megtámadása esetén, a volt cseh miniszterelnök azt válaszolta, hogy ez pusztán elmélet. A műsorvezető megismételt kérdésére viszont már elutasítóan válaszolt. „Nem, határozottan nem. Békét akarok, nem akarok háborút. Semmiképpen sem küldeném a gyermekeinket háborúba” – fogalmazott az államfői címre pályázó Babiš.

Az ugyancsak a prágai várba igyekvő Petr Pavel nyugalmazott tábornok azonnal reagált a volt miniszterelnök szavaira. „Babiš úr valószínűleg egy másik világban él.

Azért csatlakoztunk a NATO-hoz, hogy biztosítsuk a békét, mert ez a legerősebb védelmi szervezet.

Ha bármikor megtámadnak valakit, a szövetségesek a segítségére sietnek” – mondta Pavel.

Andrej Babiš később a közösségi oldalain korrigálta a televíziós vitában elhangzottakat, mondván, „nyilvánvalóan tiszteletben tartja” a kötelezettségeket egy szövetséges ország elleni támadás esetén. Azt írta a Twitteren, hogy a tévéműsorban nem szeretett volna egy „mi lenne, ha” típusú hipotetikus kérdésre válaszolni Lengyelország és a Baltikum esetleges megtámadása esetén. „De, ha valódi támadásról lenne szó, akkor természetesen betartanám a segítségnyújtásról szóló ötödik cikkelyt. Ez nem kérdés” – magyarázta utólag Babiš.

A vasárnapi elnökjelölti vita előtt mindkét államfőjelölt, illetve Miloš Zeman jelenlegi köztársasági elnök is részt vett a prágai Szent Vitus-székesegyházban a Csehországért megtartott misén. Jan Graubner prágai bíboros prédikációjában a tisztességes párharc szükségességét hangsúlyozta. Szintén aznap két friss országos közvélemény-kutatás is napvilágot látott, és mindkettő

azt vetíti előre, hogy ez e hét pénteken illetve szombaton tartandó államfőválasztás második, egyben döntő fordulójának győztese Petr Pavel lehet.

A STEM közvélemény-kutató intézet felmérése szerint a nyugalmazott tábornokra tervez szavazni a megkérdezettek 58 százaléka, míg Andrej Babišt 34 százalék választja jelenleg. A Data Collect és a Kantar CZ ügynökségek közösen készítettek felmérése szerint is Pavel lesz a befutó. A megkérdezettek 53 százaléka szavazna rá, míg Andrej Babišra 36 százalék.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Az emberiség újból a Hold kapujában: itt a menetrend az Artemis küldetése után

Az emberiség újból a Hold kapujában: itt a menetrend az Artemis küldetése után

Hazatért a Földre az Artemis–2 legénysége, miután tíznapos űrutazásukon megkerülték a Holdat, öt évtized után először járt ember égi kísérőnknél. 2028-ban jöhet az „emberes” holdraszállás, a 2030-as években pedig az állandó Hold-bázis. A küldetés jelentőségéről Szabó Olivér Nortont, a Svábhegyi Csillagvizsgáló bemutató csillagásza beszélt az InfoRádióban.

Miniszterek veszítettek a választáson – hatalmas átalakulás az Országgyűlésben, kik jutottak be és kik estek ki?

Noha a végleges parlamenti névsorra még legalább szombatig várni kell – a jogerősre még tovább –, de abból fakadóan, hogy a Fidesz-KDNP képviselői mezőnye 135-ről várhatóan 55-re csökken, a távozó kormány pártjainak soraiból „korszakos” politikusok hiányoznak majd, hacsak nem lesznek a javukra tömeges visszalépések. A Tisza Párt részéről viszont valamennyi ismerős név parlamenti mandátumhoz juthat, akár az EP-ből vagy a Fővárosi Közgyűlésből is.
inforadio
ARÉNA
2026.04.14. kedd, 18:00
Magyarics Tamás
külpolitikai szakértő, az Eötvös Loránd Tudományegyetem emeritus professzora
Kétharmaddal nyert a Tisza Párt - Így reagált az OTP, a 4iG, a Mol

Kétharmaddal nyert a Tisza Párt - Így reagált az OTP, a 4iG, a Mol

A Tisza Párt győzelmével ért véget a vasárnapi országgyűlési választás Magyarországon, ennek hatására pedig máris nagyobb erősödésben van a forint a vezető, illetve a régiós devizákkal szemben is. Az eseményeket követően azonban nem csak a devizapiacon, de a magyar tőzsdén is nagy mozgásokat láthattunk: a BUX történelmi csúcsra ugrott, csakúgy mint az OTP, a Mol, valamint a Richter részvénye is. Eközben viszont rendkívül erős eladói nyomás alá kerültek a NER-papírok: hatalmas mínuszban zárt többek között van a 4iG és az Opus is.  Eközben a nemzetközi befektetői hangulatra részben rányomta a bélyegét, hogy a hétvégén borultak az iráni béketervek, ennek következtében pedig ismét elszállt az olajár, és az európai piacok gyengélkedtek. Az USA-ban viszont emelkedést láttunk, miután Donald Trump arról beszélt, hogy Irán meg akar állapodni. Hasonló témákról is szó lesz következő befektetési konferenciánkon, május 12-én jön a Portfolio Investment Day 2026. Ne hagyja ki az év egyik legizgalmasabb befektetési eseményét! Jelentkezés itt.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×