Infostart.hu
eur:
363.09
usd:
308.8
bux:
139459.59
2026. április 13. hétfő Ida
Gőz száll fel a Datteln IV szénerőműből a németországi Dattelnben 2020. május 29-én. Az Uniper német energiavállalat azt tervezi, hogy üzembeállítja az erőművet május 30-án. Az Uniper korábbi anyavállalata, az E.ON düsseldorfi székhelyű áram- és gáztársaság fektette le az erőmű alapkövét 2007-ben. Környetvédők többször tüntettek az erőmű megépítése ellen.
Nyitókép: MTI/EPA/Friedemann Vogel

Mégsem zöldül a német gazdaság

Újra megjelent a szén a német energiamixben, így Európa legnagyobb gazdasága ismét a „legpiszkosabb” tüzelőanyaghoz fordul.

Úgy tűnik hiába tagja Németországban a kormánykoalíciónak a Zöld Párt, amely elérte az atomenergiával való fokozatos szakítást. Az utóbbi hónapokban olyan történt, ami a hithű öko-harcosok számára szentségtöréssel ér fel: a német villamosenergia-hálózatokba július és szeptember között betáplált villamos energia több mint egyharmada (36,3%-a) szénerőművekből származott, szemben a 2021 harmadik negyedévi 31,9 százalékkal. Ez derült ki a német statisztikai hivatal adataiból.

A kormány egyes fontos minisztériumait vezető Zöld párt által régóta démonizált szenet 2030-ig akarták fokozatosan kiiktatni az energiamixből. De Oroszország Ukrajna elleni háborúja és a gázexport korlátozása miatt a szén visszatért – jegyezte meg a Reuters hírügynökség.

A szénből történő villamosenergia-termelés 13,3%-kal nőtt az előző év azonos időszakához képest

a július-szeptemberi három hónapban, amely során a teljes német villamosenergia-termelés 0,5%-kal maradt a 2021-es év azonos időszakától - közölte a hivatal. Azaz: valamennyivel kevesebb áramot több szénből állítottak elő.

A gáz-alapú termelés a magas árak ellenére enyhén emelkedett, mivel a szél- és vízenergia hozzájárulása az idén alacsony volt és az atomenergia részesedése is csökkent július-szeptemberben. Ez utóbbi oka az, hogy az egy évvel korábbi hat reaktorral szemben már csak három üzemel, mivel Németország a fukusimai katasztrófát követően úgy döntött, feladja az atomenergiát.

Európában - a gázhiány fenyegetése miatt néhány bezárt vagy tartalékban hagyott szénerőmű idén újra működésbe lépett, de a legtöbb országban ez a mennyiség korlátozott volt.

A britek a héten közölték, hogy vészellátási tervük részeként „felmelegítenek” két szénerőművet.

A különböző ígéretek ellenére a héten már voltak korlátozott áramszünetek és az Inforádió londoni tudósítója is kapott a lehetőségre figyelemztető SMS-t a szolgáltatójától.

Visszatérve Németországhoz, a Nemzetközi Energiaügynökség megjegyezte, hogy Berlin hátraarca „jelentős mértékű” - ez megnöveli a szénalapú energiatermelést az Európai Unióban, amely várhatóan még egy ideig ezeken magasabb szinteken marad". A globális szénfogyasztás idén rekordmagas, több mint 8 milliárd tonnát ért el,

Németországban ez az egyik legnagyobb mértékben, 19 százalékkal, azaz 26 millió tonnával nőtt 2021-hez képest – tette hozzá az ügynökség.

A helyzetben ahelyett, a tervek szerint idén végleg leállítaná, a német kormány mentességet adott ki 1,6 GW lignittüzelésű erőművének, hogy az 2024. márciusáig működhessen. Közben a brit sajtó egy része a fenyegető áramszünetek jelének veszi a két brit szénerőmű készenléti üzemmódba helyezését és azt, hogy hétfőn 2800 Shetland-szigeteki otthon maradt áram nélkül, éppen a példátlanul fagyos időjárás közepette. Pénteken még mindig többszáz otthonban nem volt áram és felmerült, hogy a helyzetet csak a jövő héten oldhatják meg

Címlapról ajánljuk
Az emberiség újból a Hold kapujában: itt a menetrend az Artemis küldetése után

Az emberiség újból a Hold kapujában: itt a menetrend az Artemis küldetése után

Hazatért a Földre az Artemis–2 legénysége, miután tíznapos űrutazásukon megkerülték a Holdat, öt évtized után először járt ember égi kísérőnknél. 2028-ban jöhet az „emberes” holdraszállás, a 2030-as években pedig az állandó Hold-bázis. A küldetés jelentőségéről Szabó Olivér Nortont, a Svábhegyi Csillagvizsgáló bemutató csillagásza beszélt az InfoRádióban.

Miniszterek veszítettek a választáson – hatalmas átalakulás az Országgyűlésben, kik jutottak be és kik estek ki?

Noha a végleges parlamenti névsorra még legalább szombatig várni kell – a jogerősre még tovább –, de abból fakadóan, hogy a Fidesz-KDNP képviselői mezőnye 135-ről várhatóan 55-re csökken, a távozó kormány pártjainak soraiból „korszakos” politikusok hiányoznak majd, hacsak nem lesznek a javukra tömeges visszalépések. A Tisza Párt részéről viszont valamennyi ismerős név parlamenti mandátumhoz juthat, akár az EP-ből vagy a Fővárosi Közgyűlésből is.
inforadio
ARÉNA
2026.04.14. kedd, 18:00
Magyarics Tamás
külpolitikai szakértő, az Eötvös Loránd Tudományegyetem emeritus professzora
Kétharmaddal nyert a Tisza Párt - Így reagált az OTP, a 4iG, a Mol

Kétharmaddal nyert a Tisza Párt - Így reagált az OTP, a 4iG, a Mol

A Tisza Párt győzelmével ért véget a vasárnapi országgyűlési választás Magyarországon, ennek hatására pedig máris nagyobb erősödésben van a forint a vezető, illetve a régiós devizákkal szemben is. Az eseményeket követően azonban nem csak a devizapiacon, de a magyar tőzsdén is nagy mozgásokat láthattunk: a BUX történelmi csúcsra ugrott, csakúgy mint az OTP, a Mol, valamint a Richter részvénye is. Eközben viszont rendkívül erős eladói nyomás alá kerültek a NER-papírok: hatalmas mínuszban zárt többek között van a 4iG és az Opus is.  Eközben a nemzetközi befektetői hangulatra részben rányomta a bélyegét, hogy a hétvégén borultak az iráni béketervek, ennek következtében pedig ismét elszállt az olajár, és az európai piacok gyengélkedtek. Az USA-ban viszont emelkedést láttunk, miután Donald Trump arról beszélt, hogy Irán meg akar állapodni. Hasonló témákról is szó lesz következő befektetési konferenciánkon, május 12-én jön a Portfolio Investment Day 2026. Ne hagyja ki az év egyik legizgalmasabb befektetési eseményét! Jelentkezés itt.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×