Infostart.hu
eur:
380.77
usd:
326.31
bux:
0
2026. március 3. kedd Kornélia
Készenléti rendőrök érkeznek egy robbanás helyszínére Isztambul népszerű sétálóutcájában, az Istiklalon 2022. november 13-án. A detonációnak az első vizsgálatok szerint négy halottja és 38 sebesültje van. A robbanás eredete egyelőre ismeretlen.
Nyitókép: MTI/AP/Francisco Seco

Vér az „isztambuli Váci utcán”: a törököknek nem kell az amerikai részvét

Masszív letartóztatásokhoz és a külföldi partnerek elleni vádakhoz is vezetett Törökországban az Isztambulban elkövetett vasárnapi merénylet, ami nyolc ember halálát és több mint 80 megsebesülését okozta. A fő gyanúsított egy nő.

46 embert tartóztattak le Törökországban azután, hogy Isztambulnak a turisták körében is népszerű, hosszú „Váci utcáján”, az Istiklal sugárúton nyolc embert ölt meg egy robbanás. Az incidensben legkevesebb 81 ember sebesült meg.

Az őrizetbe vett gyanúsítottak között volt egy nő, aki Süleyman Soylu belügyminiszter szerint otthagyta a pokolgépet a város egyik legforgalmasabb utcáján. A miniszter a Törökországban, az Egyesült Államokban és az EU-ban is terrorszervezetként számon tartott Kurd Munkáspártot, a PKK-t vádolta, utalva arra, hogy retorzióként újabb török fegyveres műveletek következhetnek Szíriában.

„Értékelésünk szerint a terrortámadásra az Ajn al-Arab, azaz a Kobane körzetből érkezett a parancs” – mondta, a PKK szíriai bázisára utalva. „Visszavágunk a felelősöknek ezért a förtelmes terrortámadásért” – idézte szavait aza al-Dzsazíra.

Hétfőn a nő beismerő vallomást tett.

Recep Tayyip Erdogan török elnök már vasárnap „árulásnak” nevezte az esetet úgy fogalmazva, hogy annak „terrorizmus szaga van”. Ezt követően kezdtek el illetékesek beszélni arról, hogy a robbanás azután történt, hogy egy nő, aki 40 percen át ült az Istiklal sugárút egyik padján, felkelt és távozott. Az al-Dzsazíra képekhez jutott a gyanúsítottról – ezeken egy terepszínű nadrágot viselő, bakancsos – és vélhetően fiatal – nőt látni, aki divatos fazonú fekete fejkendőt visel.

A hatóságok állítása szerint az elfogott és kihallgatott nő azt mondta, Szíriában képezték ki a kurd militánsok és a szíriai Afrin régión keresztül lépett be Törökországba. (A törökök 2018-ban épp itt hajtottak végre katonai műveletet és iszlamista szövetségeseikkel együtt arra kényszerítették a kurd enklávéban élő nőket, hogy fekete nikábban járjanak és tartsák be a sárija törvényeket).

Török tájékoztatás szerint két további szíriai állampolgárt is letartóztattak. Állításuk szerint az általuk a PKK-hoz kötött szíriai kurd YPG-milíciához van közük. Ezzel a formációval voltak szövetségben az amerikai erők az Iszlám Állam elleni szíriai harc idején.

A PKK, amit a török erők rendszeresen támadnak és ami ellen Moszkva ukrajnai inváziója idején is felléptek Irak északi részén, közben komplikálja Svédország NATO-ba történő felvételét. Törökország május óta fékezi a svédek felvételét, azzal vádolva őket, hogy azok elnézők a kurd csoport tagjaival szemben, akik közül többen Svédországban élnek.

Bár az Egyesült Államok és Görögország is gyorsan és határozottan részvétét nyilvánította, Soylu török belügyminiszter azt mondta:

„nem fogadják el az amerikai részvétnyilvánítást”.

Görögországot pedig nemrég vádolták meg azzal, hogy egy, a területén található menekülttábor a PKK táborává vált és – Soylu szerint – a mostani támadók is Görögországba akartak menekülni.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Kis-Benedek József: az iráni háború két okból is súlyosan érintheti Európa biztonságát

Kis-Benedek József: az iráni háború két okból is súlyosan érintheti Európa biztonságát

Az Európai Unió közvetlenül is érintett lehet az Irán ellen kirobbant katonai akciók miatt, ha nagy számban indulnak el a menekültek Európa felé – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Kis-Benedek József biztonságpolitikai szakértő, aki arra is utalt: a terrorveszély is nőni fog, hiszen már ma is sok olyan vallásos síita él Európában, akinek nem tetszene egy iráni rendszerváltás, és sokkolta őket, hogy megölték a legfőbb vallási vezetőjüket.
inforadio
ARÉNA
2026.03.03. kedd, 18:00
N. Rózsa Erzsébet
egyetemi tanár, Közel-Kelet-szakértő
Záporoznak a rakéták az Öbölre, lezárták a Hormuzi-szorost, Trump megtorlást ígért  – Percről percre híreink az iráni háborúról kedden

Záporoznak a rakéták az Öbölre, lezárták a Hormuzi-szorost, Trump megtorlást ígért – Percről percre híreink az iráni háborúról kedden

Szombat hajnalban robbant ki a háború a Közel-Keleten, amikor Izrael és az Egyesült Államok közösen csapásokat mért az iszlamista rezsimre. A helyzet azóta változatlanul feszült, egyelőre nincs jele csillapodásnak. Az amerikai hadsereg bejelentette, hogy az Ománi-öbölben csapást mértek az iráni haditengerészet tizenegy hajójára, és megsemmisítették azokat - számolt be a Times of Israel. A Sky News értesülései szerint az iráni Forradalmi Gárda általános zárlatot rendelt el a Perzsa-öblöt az Indiai-óceánnal összekötő Hormuzi-szorosban. Ugyanakkor Izraeli biztonsági tisztviselők arra figyelmeztették a kormány tagjait, hogy Irán ballisztikusrakéta-fenyegetése a jelenlegi hadművelet során nem számolható fel teljesen. Több szakértő úgy véli, hogy a rezsim megdöntésére most kevés esély mutatkozik. A legfrissebb fejlemények közé tatozik, hogy Irán megtámadta Szaúd-Arábiában az amerikai nagykövetséget, erre Donald Trump súlyos következményeket helyezett kilátásba. Cikkünk folyamatosan frissül a Köel-Kelet háborújának legfrissebb eseményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×