Infostart.hu
eur:
361.59
usd:
307.37
bux:
138818.03
2026. április 18. szombat Andrea, Ilma
A Sajó folyó Sajópüspökinél, a magyar-szlovák határ közelében 2022. március 14-én. Az eddigi mérések nem igazolták, hogy a Sajó vize szennyezett lenne, de a vizsgálatok továbbra is tartanak - közölte ezen a napon az Országos Vízügyi Főigazgatóság (OVF) annak kapcsán, hogy sajtóhírek szerint valamilyen szennyezőanyag került a vízbe a folyó szlovákiai szakaszán. A Miskolcnál és Sajópüspökinél végzett mérések nem igazoltak szennyeződést a vízben; a folyó vizének Ph- és oldott oxigén vizsgálata szerint mindkét mérés eredménye határértéken belül van. A vizet fémekre is vizsgálják, ezek eredményére még várnak. A Miskolci Vízügyi Igazgatóság szakemberei a Sajó szlovákiai szakaszán is dolgoznak, és a folyón felfelé haladva is méréseket végeznek.
Nyitókép: MTI/Komka Péter

Még nem került végső pont a Sajó-szennyezés ügyének végére

A szennyezett Sajó folyó vizének legutóbbi elemzési eredményei a vasszint 96 százalékos csökkenését mutatták ki. Az összes oldott anyag mennyisége 95 százalékkal, az egyéb nehézfémek mennyisége pedig 90-95 százalékkal csökkent. A Sajó vizének vastartalma elérte a felszíni vizekre vonatkozó megengedett értékeket – tájékoztatott a szlovák gazdasági minisztérium.

A Vasércbányák állami vállalat javaslatot dolgozott ki a további intézkedésekre a bányából kifolyó, ásványi anyagokkal erősen szennyezett víz mennyiségének csökkentésére. A tervet június közepén nyújtották be az állami vízügyi hatóságoknak. „A járási hivatal és a környezetvédelmi hatóság engedélyére várunk” – mondta Peter Žitňan, a Vasércbányák igazgatója. Ezután szivattyúzási próbát végeznek az egyik bányában. Žitňan szerint ebből megállapítható a felszín alatti víz összetétele és áramlása.

A minisztérium közölte, hogy a bánya mélyebb rétegeiből származó, sok ásványi anyagot tartalmazó víz eltávolítása nem végleges megoldás. A bányában kialakult helyzet megoldása után a Sajó állapotával is foglalkozni kell, valamint ki kell építeni az ásványi anyagokkal telített víz megtisztítására szolgáló technológiát. „Tudjuk, milyen állapotban van a Sajó, rendbe kell hoznunk” – mutatott rá Karol Galek, a szlovák gazdasági minisztérium államtitkára, és hozzátette, környezetvédelmi szakértők dolgoznak az erre vonatkozó javaslatok kidolgozásán.

A Sajó szlovákiai szakaszán február közepén észlelték a víz vöröses elszíneződését, amelyet az alsósajói vasércbányából kifolyó víz okozott. A tavaszi vizsgálatok eredménye szerint a folyó vizében

a vas mennyisége tizenkétszer volt magasabb a határértéknél, továbbá emelkedett mangán-, szulfát- és arzéntartalmat is kimutattak.

A Sajón történt természeti katasztrófára elsőként a Szövetség párt hívta fel a figyelmet, még idén márciusban. Forró Krisztián pártelnök augusztus 1-jén egy Facebookra feltöltött videóban úgy fogalmazott, hogy a szlovák környezetvédelmi minisztérium öt hónapon keresztül becsapta az embereket, amikor azt állította, hogy a folyóval minden rendben van. „Parlamenten kívüli pártként nincs sok eszköz a kezünkben, ám mivel a hivatalos levelek és sajtótájékoztatók után sem történt érdemi előrelépés, helyi aktivisták segítségével a párt képviselői ezer liter szennyezett vizet küldtek Gömörből Pozsonyba, melyet a környezetvédelmi minisztérium épülete előtt öntöttek az úttestre” – emlékeztetett a Szövetség elnöke. A katasztrófaelhárítási munkálatok csak ezután kezdődtek el.

Június közepén elvégezték a szükséges beavatkozásokat, hogy minél kevesebb, ásványi anyagokkal erősen szennyezett víz kerüljön a folyóba. A szlovák kormány rendkívüli helyzetet hirdetett a Rozsnyói, a Nagyrőcei és a Rimaszombati járásban, ezeknek a területén folyik keresztül a Sajó.

A fémmel szennyezett bányavíz az egykori Siderit üzem telephelyéről, az alsósajói vasércbányából került a Sajóba. A Siderit bányaüzem 1975 és 2008 között működött, amikor csődbe került. A Vasércbányák állami vállalat szerint a csődbe jutott társaság, a kitermelés leállítását követően nem tett eleget a bánya likvidálására vonatkozó kötelezettségeinek. Ezt 2012-ben a Vasércbányák állami vállalat hajtotta végre.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk

Női frakcióvezetője lesz a kormánypártnak

A Pest megyei 3-as számú egyéni választókerületben Menczer Tamással, a Fidesz kommunikációs vezetőjével és másokkal szemben nagy fölénnyel győztes politikus kerül a kétharmados parlamenti többséggel rendelkező képviselőcsoport élére. Eddig a fővárosi frakció vezetőjeként tevékenykedett Bujdosó Andrea.
inforadio
ARÉNA
2026.04.20. hétfő, 18:00
Csizmadia Ervin
a Méltányosság Politikaelemző Központ igazgatója
Csillag István: A jóléti állam és a növekedés dilemmája

Csillag István: A jóléti állam és a növekedés dilemmája

Emlékszem, mekkora megrökönyödést váltott ki főnökömből, a néhai nagyszerű „örökös pénzügyminiszter” Hetényi Istvánból az az ötletem, hogy a beérkezett nagyberuházási ötletet akkor támogassuk, ha ahhoz mintegy „részvényjegyzési kötelezvényként” egy ívet csatolunk, amelyben az előterjesztők és a véleményezők (ha támogatták a nagyberuházás ötletét) aláírásukkal egy évi fizetésük felét ajánlják fel annak igazolásául, hogy valóban mennyire meg vannak győződve az ötlet hasznosságáról. Ezt az ötletet többször próbáltam az előterjesztések írásakor becsempészni, hiszen mennyire hasznos lenne, ha a Budapest-Belgrád vasútvonal, vagy a Paks II., de még az anyák élethosszig tartó adómentességén elveszett adóbevétel felét az előterjesztők magukra vállalnák. Ezzel a saját fizetésük felének a felajánlására kötelező „jegyzési ívnek” a bevezetésével - bármennyire is demagógnak, vagy populistának tűnik is - talán lehetne fékezni azt a vad dühöt, amellyel Bertolt Brecht „A kaukázusi krétakör” c. művében így jellemzett: „iszonyú a csábítás a jóra!” Amiről beszélek nem más, mint, hogy az adófizetők pénzéből (más nemes részeinek a csalánba taszításával) akarnak sokan jót tenni anélkül, hogy ennek költségvetési hiányban, inflációban, a gazdasági növekedés visszaesésében, vagy a versenyképesség csökkenésében testet öltő következményeit is vállalnák. Milyen jól lenne most kihirdetni, hogy az Orbán-kormánynak azon tagjai, akik az anyák „örök adómenteségét” elfogadták életfogytiglan éves jövedelmük felét/harmadát/negyedét ajánlják fel az egészségügy/oktatás/nyugdíj kiadások emiatti mérséklődésének az ellensúlyozására. Persze a jótékonykodás/a jóléti állam és az államháztartás állapota/deficitje közötti összefüggés nem új, a szakirodalomban félévszázada erről folynak a viták.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×