Infostart.hu
eur:
363.02
usd:
313.75
bux:
150552.7
2026. augusztus 16. vasárnap Ábrahám
A computer popup box screen warning of a system being hacked, compromised software enviroment. 3D illustration.
Nyitókép: solarseven/Getty Images

Új vírust is bevető hackertámadás készítette elő az orosz katonai behatolást

Még csütörtök reggel is elérhetetlen volt több ukrán kormányhivatal weboldala. Ami az előző nap még csak nem túl meglepő kellemetlenségnek tűnt, hajnalra világossá vált: a masszív kibertámadás készítette elő az Ukrajna elleni orosz katonai támadást.

Az ukrán védelmi-, külügy- és belügyminisztérium oldalait vagy nem lehetett elérni, vagy csak nagyon lassan töltődtek be a masszív DDoS-kibertámadás nyomán, mely keresések indításával árasztotta el az oldalakat, annyira, hogy azok térdre rogytak. Az ukrán digitális átállási miniszter, Mihajlo Fedoro szerint a kibertámadások még szerda délután indultak meg.

Internetbiztonsági szakértők szerint a támadók több száz számítógépet fertőztek meg rosszindulatú szoftverrel, és vonták be ezeket a támadásba a szomszédos országokban, köztük a NATO-tag Lettországban és Litvániában is.

Csütörtökre azonban az ukránoknak már más miatt is fájhatott a feje: megindultak az orosz katonai támadások – egyelőre – az ukrán katonai létesítmények ellen.

Illetékesek már előre számítottak a hálózati offenzívára, mert hasonló előzte meg a Krím 2014-es elfoglalását, de ilyen eszközök kerültek bevetésre már 2007-től kezdődően Észtország és Georgia ellen is – jegyezte meg az Independent című brit lap.

Az ESET nevű szlovák kiberbiztonsági cég közben közölte:

olyan, rosszindulatú kódot fedezett fel ukrán gépeken, amellyel „nagy intézmények adatait törölték”.

A Symantech Threat Intelligence szintén kiberbiztonsági vállalat szerint az ukrán kormánynak dolgozó litván és lett alvállalkozó cégek és egy ukrán pénzügyi cég gépeit is megfertőzték, és töröltek róluk adatokat. Vikram Thakur, a vállalat technikai igazgatója szerint „mindhárom vállalkozás közeli kapcsolatban van az ukrán kormánnyal”.

Az ESET közben azt mondta, az adatok arra utalnak, hogy

december végén készítették elő a támadást.

„Moszkva valószínűleg hónapokon át készült erre” – mondta egy másik szakértő. „Ezzel üzenni akart, hogy az ukrán infrastruktúra nagy részét megfertőzte, és hogy ennél még többre is képes” – utalt rá Chester Wisniewski, a Sophos kutatója.

Megszólalt Scott Morrison – választásokra készülő – ausztrál miniszterelnök is, aki a Moszkva elleni saját szankciókat bejelentve azt mondta, hogy országa is számíthat orosz kibertámadásokra.

Brit és amerikai szakszervezetetek egy orosz támogatású hackercsoport számlájára írták az akciót. Közös nyilatkozatában a brit Nemzeti Kiberbiztonsági Központ és az amerikai Nemzetbiztonsági Ügynökség (NSA) azt írta, hogy a Sandworm (Homokféreg) nevű csoport új, rosszindulatú szoftvere, a Cyclops Blink támadja a számítógépek tűzfalait.

Ez a vírus több hagyományos védelmi módszert ki tud játszani

– állították.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Érkeznek a képek az éjjeli, M3-on történt tömegszerencsétlenségről
12 halott

Érkeznek a képek az éjjeli, M3-on történt tömegszerencsétlenségről

Összeroncsolódott autóbusz műszaki mentésén dolgoznak tűzoltók az M3-as autópálya Nyíregyháza felé vezető oldalán, Mezőkeresztes és Mezőnagymihály között 2026. augusztus 16-án reggel. Tucatnyi ember halt meg a balesetben.

Ismét zajos a gödi Samsung-gyár, nagy munkában vannak a koreaiak

A gödi Samsung-gyár környékén élők az elmúlt napokban tapasztalt fokozott zajhatás miatt keresték fel az önkormányzatot, aminek hátterében a gyár területén zajló építkezések állnak. Új zajvédő fal épül és átmenetuleg ezért nagyobb a zaj a városban. Közben a szakminiszter nagyobb szigort ígér.
inforadio
ARÉNA
2026.08.17. hétfő, 18:00
Baranya Sándor
egyetemi docens, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Vízépítési és Vízgazdálkodási Tanszék vezetője
Atomórák, rádiójelek és nanoszekundumok – így működik egy civilizációs vívmányunk

Atomórák, rádiójelek és nanoszekundumok – így működik egy civilizációs vívmányunk

A világon több olyan hálózat működik, amelyek szinte láthatatlanul szolgálják az emberiséget. A létezésüket teljesen természetesnek vesszük, miközben nem feltétlenül tudjuk, hogy milyen óriási infrastuktúra működteti ezeket a háttérben. A műholdas navigáció a hidegháborús nukleáris elrettentésből nőtt ki, mára azonban a modern civilizáció egyik legfontosabb alapinfrastruktúrájává vált. Négy globális rendszer létezik – az amerikai GPS, az orosz GLONASS, az európai Galileo és a kínai BeiDou –, amelyek mind állami finanszírozásban működnek, alapszolgáltatásuk ingyenes közjószág. Az ezekre épülő iparágak piaca 2023-ban mintegy 260 milliárd eurót tett ki, és 2033-ra akár 580 milliárd euróra nőhet. A rendszerek jelentősége messze túlmutat a navigáción: a logisztikától a precíziós mezőgazdaságon át a pénzügyi időszinkronizációig a gazdaság szinte minden szegmensét átszövik.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×