Infostart.hu
eur:
373.89
usd:
340.97
bux:
137648.73
2026. november 20. péntek Jolán
Ukrán rendőrök és nemzeti gárdisták gyakorlatoznak az Oroszország által 2014-ben annektált Krím-félszigethez közeli dél-ukrajnai Herszon megyében lévő Kalancsak falu közelében 2022. február 12-én.
Nyitókép: MTI/EPA/Oleg Petraszjuk

Bedobták a diplomáciai bombát Ukrajna NATO-tagságáról, ami lehet, csak egy kísérleti lufi volt

A CIA és az információját idéző nyugati politikusok szerint Oroszország szerdán rohanhatja le Ukrajnát. Az ország nagy-britanniai nagykövete felvetette: Kijev feladhatja a NATO-tagság álmát, ha ezzel el lehet kerülni a háborút.

Ukrajna alkotmánya is rögzíti, hogy az ország célja a NATO-tagság. Viszont Vadim Prisztajko, az ország londoni nagykövete a hétvégén bedobta a diplomáciai bombát, ami lehet, hogy valójában csak egy kísérleti lufi volt. A BBC egyik hírrádiójának azt mondta, hogy az ország elgondolkodhat a komoly engedményeken, és „rugalmas” lehet a NATO-tagság kérdésében. A Radio 5 Live-on vasárnap elhangzott interjú ugyanakkor nem került fel a BBC honlapjára, és a BBC YouTube-csatornáján sincs nyoma, annak ellenére, hogy a műsorvezető szerint – aki a biztonság kedvéért kétszer is feltette a kérdést a nagykövetnek –, jelzésértékű volt a válasz.

Oroszországnak, amelyet a nyugati politikai elit azzal vádol, hogy napokon belül le akarja rohanni a szláv szomszédot, épp ez az egyik legfontosabb „biztonsági” követelése: állítsák le a NATO-nak az orosz határig történő kiterjesztését, és Ukrajna soha ne lehessen a szövetség tagja. Moszkva eddig azt hajtogatta, hogy nem akarja megtámadni Ukrajnát, de „a Nyugat rendre figyelmen kívül hagyja biztonsági igényeit”.

Mivel az ukrán nagykövet a brit médiában tette – első ránézésre – látványos visszakozásnak tűnő megjegyzést, a BBC gyorsan megkérdezte a londoni kormányt, de a miniszterek helyett csak az egyik védelmi államtitkár nyilatkozott, aki azt mondta: Ukrajnának szíve-joga úgy dönteni, hogy nem akar NATO-tag lenni, a semlegességet választva. Ezt az ötletet, a múlt héten Emmanuel Macron francia elnök is felvetette.

Vadim Prisztajko, Ukrajna londoni nagykövete később a BBC televíziónak nyilatkozva hétfőn cáfolta, hogy Ukrajna újragondolná NATO-csatlakozási szándékát. Úgy fogalmazott: Ukrajna kész számos engedményre a háború elkerülése végett, és erről folyamatosan tárgyal Moszkvával, ennek azonban semmi köze a NATO-tagsághoz, amelynek célja szerepel az ukrán alkotmányban, és Kijev felvétele pusztán attól függ, hogy „mikor lesz erre kész a NATO”. Prisztajko hozzátette: Ukrajna nem NATO-tag, „és szerdáig nem is lesz az”.

Annak ellenére, hogy London harcosan kiáll Kijev mellett, és fegyverekkel, katonai kiképzőkkel is segítette az ukrán hadsereget, James Heappey védelmi államtitkár óvott attól, hogy „kiterjesszék a NATO kollektív biztonsági ernyőjét” egy nem NATO-tagországra. „A NATO mindig is szuverén nemzetek védelmi szövetsége volt, akik a kollektív biztonságért csatlakoztak. A NATO nem támad meg másokat” – írta a Times című lapban a brit államtitkár. Kérdés, hogy szavainak mekkora a súlya, mivel a brit kormány fajsúlyosabb üzeneteit általában a fajsúlyosabb miniszterek szokták megfogalmazni és felvállalni.

Heappey a NATO afganisztáni, afrikai, iraki és egyéb vezényléseiről azt mondta, hogy azok „nagyban különböznek attól, hogy kollektív biztonságot ajánljanak egy nem tagállamnak. Ez pontosan az az ürügy lenne, amit Putyin felhozhat, hogy „a határai mentén történő nyugati agresszióra válaszol” – írta.

Közben az ukrán kormány egyik szóvivője gyorsan elutasította nagykövete felvetését, és megerősítette: továbbra is „abszolút prioritás” marad a NATO-tagság.

Egy New York Times-cikk közben a napokban felvetette, hogy Volodimir Zelenszkij ukrán elnök számára nagy veszélyt jelentenek a hazai nacionalista mozgalmak és milíciák, amelyek semmilyen, Moszkvával kötött kompromisszumot nem fogadnának el.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Kétszer annyi pénz jut jövőre az MTA Lendület programra

Kétszer annyi pénz jut jövőre az MTA Lendület programra

Jövőre várhatóan az idei összeg kétszereséből gazdálkodhatnak a Magyar Tudományos Akadémia kiválósági programjának új nyertesei. A részletekről Pósfai Mihály, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke beszélt az akadémiai Lendület-napon.

Sorozatban jönnek a kormányzati döntések: Magyar Péter Siófokról üzent – videó

Videóval jelentkezett be a Tisza kétnapos kihelyezett frakcióüléséről Magyar Péter miniszterelnök, és ismertette, mennyi törvényjavaslatot nyújtanak be még idén az Országgyűlésnek. A Balaton és a vízmegtartás problémája mellett bérekről, fejlesztésekről is döntenek még idén.
inforadio
ARÉNA
2026.11.23. hétfő, 18:00
Gyurkó Szilvia
a Szociális és Családügyi Minisztérium gyermekjogi és gyermekvédelmi államtitkára
Tisza-kormány: 3400 milliárd forintos uniós forrást és kilátásjavítást kapott Magyarország

Tisza-kormány: 3400 milliárd forintos uniós forrást és kilátásjavítást kapott Magyarország

A Tisza siófoki kihelyezett frakcióülésén meghatározzák a következő időszak jogalkotási feladatait: még idén szigorítják a Balaton-parti építkezések szabályait és a nádasok védelmét, jövőre pedig elindítják az országos vízmegtartási programot. A frakció egy hét alatt 20 törvényjavaslatot nyújtott be, a következő hetekben pedig az egészségügyi szakdolgozók új bértáblája, a rendvédelmi béremelés, a szociális törvény átalakítása, a Wekerle+ lakástakarékprogram és a nők védelmét szolgáló törvénycsomag is napirendre kerül. Az Európai Bizottság szerint Magyarország egy kivételével teljesítette a 10 milliárd eurós helyreállítási alap valamennyi mérföldkövét, így decemberben dönthetnek a fennmaradó mintegy 9,1 milliárd euró kifizetéséről. A Központi Nyomozó Főügyészség elkülönítette a Hajdu János volt TEK-főigazgatóhoz köthető jogellenes fogvatartás vizsgálatát az ukrán aranykonvojügy többi részétől. Magyar Péter pedig tragikomikusnak nevezte a Fidesz állítását, hogy az NVVH által megtalált milliárdoknak nincs közük Seszták Miklóshoz.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×