Priti Patel brit belügyminiszter ismét arról beszélt, hogy a brit haditengerészetet bevetve akarja távol tartani a szigetország partjaira egyre nagyobb számban érkező migránsokat. Tavaly, egy novemberi fulladásos tragédia ellenére, 28 ezren jutottak át Franciaországból, miközben a konzervatív The Telegraph című lap „kormányilletékesekre” hivatkozva azt írta, hogy ez a szám idén már 65 ezer lehet.

A keménykezűségéről ismert Patel miniszter asszony hétfőn erősítette meg először, hogy a fegyveres erők hadihajókkal és modern megfigyelőtechnológiával fogják segíteni a brit határügynökséget. „Úgy vélem, a brit közvélemény támogatni fogja a kormányt az abszolút szükséges új határvédelmi módszer alkalmazásában” – fogalmazott.

Meglepetésre az ellenzéki Munkáspárt árnyék belügyminisztere, Yvette Cooper úgy fogalmazott: a Labour támogat bármely „józan” tervet az életek megmentésére. Amíg azonban nincs részletezve, hogy mi is lesz a fegyveres erők szerepe, addig ugyanolyan kudarc várható, mint 3 éve, amikor a haditengerészet nem tudta megállítani a migránscsónakokat, miközben az akció 780 ezer fontot emésztett fel.

Priti Patel terve szerint a Brit Királyi Haditengerészetre most koordináló szerepet testálnának: jobbára a háttérben maradva ők irányítanák a határvédelmi ügynökség, a parti őrség és a tengeri mentők, valamint a tengeri monitorozók tevékenységét. Emellett alájuk tartoznának azok a katonai egységek, amelyek a kimentett migránsokat szállítanák és elszállásolnák.

Az ötletért sem a határőrizeti szerveknél, sem a haditengerészetnél nem lelkesednek túlzottan.

Az egyik ok, hogy a La Manche egy zsúfolt hajózási útvonal és a Királyi Haditengerészet nem elrettentő erőként, hanem tengeri mentőként funkcionálna. „Nem hiszem, hogy a visszaszorítás működne. Ez nem felel meg az etikai normáinknak” – mondta a The Guardian című lapnak egy haditengerészeti forrás.

Mások szerint ez a fellépés nem is lenne hatékony: „Ha én embercsempész lennék, azt mondanám, üljetek be a kis csónakjaitokba, menjetek, a Királyi Haditengerészet felügyel mindenkit, aki keres titeket. Kimentenek és brit földre visznek majd” – jegyezte meg Lord West, a haditengerészet volt főparancsnoka.

Patelt már hosszú ideje bírálják a kormányzó konzervatív párton belül, mert nem tudott úrrá lenni a migránsválságon – részben azért is, mert a brexit után annyira megromlott a viszony a szintén érintett Franciaországgal, hogy például nem hívták meg egy közelmúltbeli, és a témáról szóló európai tanácskozásra.

A brit kormány közben jelentések szerint egy olyan tervet fontolgat, amellyel reméli, hogy eltántoríthatja a francia partokról makacsul újra és újra próbálkozó migránsokat és menekülteket:

Londonban felvetették, hogy Ruandába, Ghánába és Gambiába küldenék a tengerről kimentett embereket,

hogy ott dolgozzák fel menedék kérelmüket és esetleg ott is telepítsék le őket.