eur:
393.68
usd:
365.03
bux:
0
2024. március 29. péntek Auguszta
Földre fektetett autós papírjait ellenőrzik rendőrök Almatiban 2022. január 10-én, néhány nappal a tüntetők és a biztonsági erők közötti, több nappal korábbi heves összecsapások után. A leginkább Almatit érintették a zavargások, amelyek a cseppfolyós földgáz árának emelkedése miatt robbantak ki.
Nyitókép: MTI/AP/Vaszilij Kresztyjanyinov

Kazah hétköznapok – Mobilokat ellenőriznek lefizethető rendőrök

A múlt heti tüntetések és lázongások, mások szerint felkelés után Kazahsztán 14 körzetében mérsékelték a terrorkészültséget. Kaszim-Zsomart Tokajev elnök ugyanis több ezer „külföldön képzett” terrorista támadásának minősítette a történteket, amiben nem sokan hisznek.

Kazahsztánon az előző hét sokkoló traumája után félelem, gyász és harag uralkodott el. Sokak szerint a tüntetésekről szóló hírek manipulálásával a hatalom kiprovokálta a súlyos erőszakot. Hogy pontosan mi történt, arról a kazahok vitatkoznak – már aki mer ilyet nyilvánosan tenni. Például arról, hogy kik fosztogattak, hogy valójában mekkora kár esett és hogy nemzeti hősök vagy rendbontók voltak-e a tüntetők.

Egyvalamiben a legtöbben egyetértenek:

nehezen hihető, hogy 20 ezer külföldön képzett terrorista próbálta volna megdönteni az államhatalmat, ahogy azt Kaszím-Zsomart Tokajev elnök állította.

Mégis, eddig vörös terrorfenyegetettségi szint volt érvényben az országban, amit most 14 körzetben töröltek.

Almatiban, az egykori fővárosban és kulturális-kereskedelmi központban viszont kritikus maradt a szint, és a tüntetések több mint 1900 résztvevőjét tartóztatták le csütörtökön – állította a városi parancsnokság. Őket azzal gyanúsítják, hogy „illegális gyűléseken vettek részt, fosztogattak és más bűncselekményeket” követtek el, hozzátéve, hogy fegyvereket és lőszert koboztak el.

A terrorista támadásról szóló vádat erősen aláásta az a tragikomikus tévériport, amiben bemutattak egy állítólagos terroristát – egy összevert arcú kirgiz férfit, aki bevallotta: munkanélküliként 200 dollárt kapott, Kazahsztánba utaztatták, majd kiküldték tüntetni. Csakhogy barátai felismerték benne Vikram Ruzahunov jazz-zongoristát, aki nem munkanélküli és rendszeresen koncertezik a szomszédos országban. Őt azért sikerült kiszabadítani és hazavinni, mert nemzetközi botrány lett az ügyéből. A kazah hatóságok úgy próbálták kezelni a kínos felismerést, hogy ütlegeléssel csikarhatják ki a vallomásokat, hogy azt állították: nem Ruzahunov szerepelt a tévériportban.

Miközben Tokajev azonban a győzelmét ünnepli, sok ember félelemben él

– mondta el egy almati lakos az InfoRádiónak a helyreállított internetkapcsolat jóvoltából létrejött beszélgetésben.

Az emberek beszámoltak róla, hogy rendőrök állítják meg őket, átvizsgálják a mobiltelefonjukat, a tüntetésekről vagy fosztogatásokról szóló fotók, videók után kutatva.

Ha ilyet találnak, letartóztatással fenyegetik őket, de kenőpénzt elfogadva elengedik őket.

Emiatt a kritikus véleményeket a közösségi médiában is félnek megosztani, mert tartanak a letartóztatástól.

De attól is rettegnek, hogy a már letartóztatott hozzátartozóikat kínozzák az őrizetben, miközben eltűntekről is hallani. Nurzsan Bajmuldin újságírót egy Facebook-poszt miatt beszélgetésre berendelték a rendőrségre, majd tíz nap elzárást kapott.

Miközben már a hivatalos kormányadatok szerint

közel 10 ezer ember van vizsgálati fogságban,

az Amnesty International jogvédő csoport a jogaik tiszteletben tartását követelte. A szervezet megemlítette: sok olyan embert is rács mögött tartanak, akit más jogrendszerekben ismeretlen bűncselekmények miatt – a túlságosan korlátozó, gyülekezést tiltó kazah törvények miatt – vettek őrizetbe. A hatóságok elismerték, hogy 400 ügyben már büntetőeljárás indult erőszakos bűncselekmények miatt. De az Amnesty tud olyanról is, hogy ellenzéki gondolkodású embereket fogtak perbe „társadalmi elégedetlenség szítása” vádjával.

Közben megkezdődött az orosz vezetésű Kollektív Biztonsági Szerződés Szervezete erőinek kivonása az országból: a katonák egy nap alatt érkeztek meg, de 10 napig tart a kivonásuk.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Fábián László: nem elérhetetlen cél a kétszáz fős magyar csapat a párizsi olimpián

Fábián László: nem elérhetetlen cél a kétszáz fős magyar csapat a párizsi olimpián

A jelenlegi világranglista-helyezések alapján több mint húsz sportágban lehetnek érdekeltek a magyarok a nyári ötkarikás játékokon – mondta az InfoRádióban a Magyar Olimpiai Bizottság főtitkára. Fábián László beszélt a hazai rendezésű kvalifikációs versenyek, köztük az április 25-én kezdődő szegedi evezős Európa-bajnokság jelentőségéről is.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.04.02. kedd, 18:00
Káel Csaba
a MÜPA vezérigazgatója, filmügyi kormánybiztos
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×