Infostart.hu
eur:
380.79
usd:
326.43
bux:
0
2026. március 3. kedd Kornélia
Védőmaszkos járókelő a londoni Westminster hídon 2021. december 15-én. A kormány december 13-i hatállyal felszólította a munkába járókat, hogy a koronavírus új változatának, az omikronnak a felbukkanása miatt lehetőleg otthonról dolgozzanak, ugyanakkkor sokan állnak sorban az oltópontoknál az emlékeztető oltásért, hogy védekezzenek az új mutánssal szemben.
Nyitókép: MTI/AP/Frank Augstein

Rekordszámú fertőzött a briteknél, de…

A pandémia kezdete óta első ízben napi 100 ezerre ugrott Nagy-Britanniában a napi koronavírus fertőzések száma. Új kutatások közben megerősítették, hogy az omikron variáns jobbára enyhébb betegséget okoz.

A szerdai adatok szerint a 68 milliós Nagy-Britanniában 105 ezer új koronavírus-fertőzést regisztráltak. Mindez azt jelenti, hogy a lakosság számának és a worldometers.info oldal adatainak figyelembevételével a szigetországban valamivel több, mint négyszer magasabb a fertőzési ráta, mint Magyarországon.

A briteknél a pandémia kezdete óta nem volt ilyen magas a napi fertőzések száma, miközben a múlt héten még „csak” 78,5 ezren állt a mutató. Az új adatok szerint 172 a napi halálozási szám, 8000 ezer ember van kórházban és 849-et tartanak lélegeztetőgépen.

Egyes szakértők szerint az említettnél jóval magasabb lehet a fertőzések száma, mivel nehéz lépést tartani a gyorsan terjedő omikron variánssal.

Ami viszont jó hír, bár valószínűleg heves vitákat gerjeszt majd az óvintézkedések hívei és ellenzői között az az, hogy friss kutatások megerősítették azt a néhány hete már kerengő állítást, hogy

az omikron általában kevésbé súlyos betegséget okoz, mint a korábban domináns delta.

A koronavírus-kutatás egyik brit központja, a londoni Imperial College tanulmánya szerint az omikron-pozitív emberek közül 20 százalékkal kevesebb kerül kórházba, mint a korábbi variánsok által megfertőzöttek közül. Emellett 40 százalékkal kisebb az esélyük, hogy egy éjszakánál vagy tovább kell ott maradniuk.

A tanulmány azonban még nem ment át a szokásos peer-review-n, azaz, amikor más, független tudósok ellenőrzik kollégáik adatait. Pedig sok esetben ennek nyomán módosítani kell az eredeti tudományos cikket.

Neil Ferguson professzor, aki a pandémia kezdete óta a brit kormány tanácsadója és a mostani anyag egyik szerzője ,ugyanakkor figyelmeztetett:

az omikron képessége, hogy „kicselezze” a vakcinákat,

és kiolthatja azt az előnyt, hogy alacsonyabb vele a kórházba kerülés esélye.

Ami világosnak tűnik, hogy a brit kormány, miként korábban is, részben azért forszírozza az emlékeztető oltásokat, mert az egészségügyi szolgálatot akarja megóvni a leolvadástól. Ebben érvként használhatja fel egy másik szakértője megjegyzését, miszerint még mindig nincs megbízható adat, hogy az omikron fertőzöttek mekkora arányban kerülnek kórházba.

És hogy a brit kormány és szakértői szerint miért szól a védőoltás nem csak az egyéni védelemről vagy az egyéni választás szabadságáról? Mert még az enyhe megbetegedésekkel is kulcsfontosságú dolgozók eshetnek ki: Londonban múlt vasárnap például kétszer annyi egészségügyi dolgozó volt betegszabadságon, mint egy héttel korábban. Ez pedig megnehezíti a Covid- és egyéb betegek kezelését. Az angliai hatóságok a közvélemény ellenkezését figyelembe véve egyelőre késleltetik az újabb korlátozásokat, Észak-Írország azonban három hétre bezárja az éjszakai klubokat, így sok fiatal számára lőttek az újévi bulinak.

Minden Infostart-cikk a koronavírusról itt olvasható!

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk

Donald Trump: Iránt még nem is kezdtük el igazán keményen ütni, most jön a java

A „nagy hullám még hátravan” az Irán elleni offenzívából Donald Trump amerikai elnök szerint, aki hétfőn a CNN amerikai hírtelevíziónak nyilatkozva úgy fogalmazott: „még nem is kezdték el igazán keményen ütni őket”. Az elnök a Fehér Házban is sajtótájékoztatót tartott. Elmondta: „Irán rendelkezett olyan rakétákkal, amelyek képesek voltak eltalálni Európát és a helyi és tengerentúli bázisainkat, és hamarosan olyan rakétákkal is rendelkezett volna, amelyek el tudták volna érni gyönyörű Amerikánkat”.
inforadio
ARÉNA
2026.03.03. kedd, 18:00
N. Rózsa Erzsébet
egyetemi tanár, Közel-Kelet-szakértő
Irán Rijádban mért csapást, Amerika növeli a támadások számát, lezárták a Hormuzi-szorost  – Percről percre híreink az iráni háborúról kedden

Irán Rijádban mért csapást, Amerika növeli a támadások számát, lezárták a Hormuzi-szorost – Percről percre híreink az iráni háborúról kedden

Szombat hajnalban robbant ki a háború a Közel-Keleten, amikor Izrael és az Egyesült Államok közösen csapásokat mért az iszlamista rezsimre. A helyzet azóta változatlanul feszült, egyelőre nincs jele csillapodásnak. Az amerikai hadsereg bejelentette, hogy az Ománi-öbölben csapást mértek az iráni haditengerészet tizenegy hajójára, és megsemmisítették azokat - számolt be a Times of Israel. A Sky News értesülései szerint az iráni Forradalmi Gárda általános zárlatot rendelt el a Perzsa-öblöt az Indiai-óceánnal összekötő Hormuzi-szorosban. Ugyanakkor Izraeli biztonsági tisztviselők arra figyelmeztették a kormány tagjait, hogy Irán ballisztikusrakéta-fenyegetése a jelenlegi hadművelet során nem számolható fel teljesen. Több szakértő úgy véli, hogy a rezsim megdöntésére most kevés esély mutatkozik. A legfrissebb fejlemények közé tatozik, hogy Irán megtámadta Szaúd-Arábiában az amerikai nagykövetséget, erre Donald Trump súlyos következményeket helyezett kilátásba. Cikkünk folyamatosan frissül a Köel-Kelet háborújának legfrissebb eseményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×